Egy lépés, egy szó, egy hang, egy pont elég, hogy felbillentse a mérleget!
›› Ez az ég és a föld teremtésének története…‹‹, Ez a világ, ה= “h” betűvel teremtetett.
A ››ה‹‹ betű (h) nyitott , mint látjuk, ez jelképezi számunkra, hogy a megtérés, magába szállás kapuja is nyitva áll mindenki előtt. De egyben jelzi, hogy milyen könnyen válhat az emberből vétkes lény, mert egy kis vonalkával bezárulhat a betű és lesz belőle ››ח‹‹, (ch), azaz חטא ››bűn‹‹!
Hiszen az erkölcsi eszmék világában, úgy összefolynak a határok, hogy alig lehet meghatározni, a vonalat, hol kezdődik a rossz és hol a jó. Egy lépés, egy szó, egy hang, egy pont elég, hogy felbillentse a mérleget.
››És megalkotta az Ö-való, I- en az embert a föld porából‹‹
A föld nagy területének, melyik részéről, vette az Ö- való, ezt a port? Kérdezik a rabbik. R. Méir szerint a föld összes tájáról vette az Ö- való Ádám porát. Ez azt jelentené, hogy a föld minden országából és vidékéről való emberek, testvérek.
Más mestereink szerint a későbbi Jeruzsálemi Szentély oltárhelyéről származott az a por. Ez azt jelenti, hogy az ember ugyan porból való, de a bűn nem örökös része természetének. Az ember legyőzheti bűnös ösztönét és megbánás által kiengesztelődhet Teremtőjével.
Balog Dániel
A férjnek kötelessége mindenkor szeretni és védeni feleségé!
Az asszonyt nem a föld porából alkotta az Ö- való, hanem az ember testéből. Az asszony a férfi testéből vétetett, tehát az asszony természetes kötelessége kéznél lenni, mindenkor késznek lenni férje támogatására, és a férjnek természetes kötelessége mindenkor szeretni és védeni feleségét, mint saját Énjének egy részét.
Miért pont az oldalbordából teremtette meg az Ö- való az asszonyt?
Az Ö- való körültekintéssel, megfontoltan, előrelátással és bölcsességgel alkotta a nőt éppen a bordából, mert ha Ádám fejéből alkotta volna, akkor fennhéjazó, büszke, ha pedig Ádám lábából alkotta volna, akkor csavargó lett volna.
Ezért alkotta a bordából, melyet rejtett helyről vett, hogy otthonüllő legyen, mert a nő hivatása, a ház, a család, a csöndes tűzhely mellett igyekezzék érvényesülni.
Balog Dániel
Tudta, hogy mindenkor lesznek igaz emberek!
Midőn az emberek elszaporodtak a földön, az erkölcstelenség is elterjedt köztük. Az Ö- való 120 évet várt, hogy megbánják bűneiket. Amint látta, a Jó I- ten, hogy az emberek nem javulnak, csak egyre gonoszabbak, elszomorodott,mivel, így kénytelen lesz a világot elpusztítani.
Egy pogány ember így szólt Rabbi Josuához: ›› Nemde, I- en ismeri a jövőt és előre tudja, hogy mi következik majd, és így tudta, hogy az ember rosszra fog hajlani, miért teremtette, hát meg az embert? ‹‹ A Rabbi válasza: Született-e neked valamikor gyermeked? Igen! Örültél- e neki? Persze, én is és mások is nagy örültek. A rabbi kérdezte, hogyan örülhetnél neki, hiszen tudtad, hogy egyszer ő is meg fog halni. Az más, felelt a pogány: örömidején örvendjen az ember, szomorúság idejében pedig szomorkodjék. No lám, mondta a rabbi, az Ö- való is hasonlóan gondolkodott. Bárha, eleve tudomásul volt arról, hogy az emberek le fognak térni az útról, mégis örvendett az ember alkotásának. Mert tudta, hogy mindenkor lesznek igaz emberek, jámborok, akik gondosan fogják ápolni és terjeszteni a tiszta erkölcsöt!
Balog Dániel
I-tennel járt Noé!
„Ezek Noé nemzetségei. Noé igazságos, tökéletes férfiú volt az ő nemzedékében; I-tennel járt Noé.”
אֵלֶּה תּוֹלְדֹת נֹחַ נֹחַ אִישׁ צַדִּיק תָּמִים הָיָה בְּדֹרֹתָיו אֶת הָאֱ־לֹהִים הִתְהַלֶּךְ נֹחַ
A Bááléj Toszáfot (középkori Talmud kommentátor) felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti mondatban ahogy kezdődik a hetiszakasz, háromszor szerepel Noách (Noé) neve ami utal Noách három jó tulajdonságára:
1. צדיק Cádik (Igaz ember) 2. תמים Támim (Tökéletes) 3. התהלך את האלוקים Hitháléch et háElokim (az Ö-való útján jár)
Noé életét végigkísérte a 3-as szám:
3 fia volt:
1. שֵׁם Sém 2. חָם Chám 3. יָפֶת Jáfet
Noé életében látta mindhárom világot:
1. Vízözön előtti Óvilágot 2. Vízözön alatti lerombolt világot 3. Vízözön utáni felállított Újvilágot
Noé az előző alapján a három igaz emberek egyike (Ezékiel szerint):
1. Noé 2. Dániel próféta: látta az Első Szentélyt, annak lerombolását, az azt követő nehéz időket, továbbá látta a Második Szentélyt felépülni. 3. Jób: látta házát és családját próbatétele előtt, látta ahogy darabokra hullik élete és végül látott mindent felépülni újból.
Habár mi nem vagyunk Cádikok se a saját nemzedékünkben se máséban (ahogy Noéről állítják egyes kommentátorok) és nem vagyunk Tökéletesek se, mégis Noétól legalább a harmadik tulajdonságát érdemes megfogadnunk; dicséretes az Ö-való útján járni, és mint azt látjuk az özönvíz történetéből, ez a magatartás életben tart minket még ha a világ össze is omlik körülöttünk!
Lefkovics Kornél
Az ember imádkozzon!
Az Ö-való az Embert úgy teremtette, ahogy a Tórában le van írva, az orrába lehelte az életet. Érdekességképpen Onkelosz úgy fordítja arámi nyelvre, hogy az ember lett egy ruách mömálélá, egy beszélő lélek. Mindenki által ismert tény, hogy a beszéd képessége az ami megkülönböztet minket az élővilág többi fajától.
Az ember igaz természetét és különlegességét megismerhetjük a héber ember szónak, az ádámnak (אָדָם) az elemzésével.
Írjuk ki teljesen az ádámot tartalmazó betűket: אָדָם = ádám = álef + dálet + mem
Most vegyük az egyes betűket és írjuk ki teljesen őket ahogy kiejtjük: אלף = álef דלת = dálet מם = mem
Az embernek vannak megmutatott részei, ez jelenik meg a kiírt betűkben (אָדָם) és vannak rejtett részei amiket azok a betűk jelentenek amik rejtve vannak:
- az álef betűből a lámed és fé/pé – a dálet betűből a lámed és táv – a mem betűből a második mem
Így kapunk 5 betűt: mem + táv + pé + lámed + lámed מתפּלל = mitpálel = imádkozik
Arra a következtetésre jutunk, hogy az Ember egy olyasvalaki, aki imádkozik. Legalábbis képes beszéddel kifejezni az imádkozást. Minden elmondott ima felfele száll és közvetlen kapcsolatba hoz minket a Teremtővel. És ő válaszol imáinkra, csak figyelnünk kell a válaszok helyes értelmezésére.
Lefkovics Kornél
Nincs nyomorultabb azon embernél, aki elvesztette uralmát szenvedélye fölött!
Midőn Noé szőlőt ültetni készült, melléje szegődött a Sátán. Mit művelsz, kérdezte tőle a Sátán? Szőlőt ültetek, hangzott el a válasz. Milyen a szőlő? Édes a gyümölcse és megörvendezteti az ember szívét. Erre a sátán társul és segítőül szegődött hozzá.
Hozott bárányt, oroszlánt, sertést és egy majmot is. Ezeket mind levágta és vérüket, a szőlő nedvével vegyítette, majd így szólt ››Íme a bor hatása és sajátossága‹‹ : Ártatlan, mint a bárány az ember mielőtt bort iszik, bátor mint egy oroszlán, ha mértékletesen élvezi, undorító, mint a sertés, ha kelleténél többet iszik, de hasonló a majomhoz, ha túlságosan sokat iszik belőle!
Nincs nyomorultabb azon embernél, aki elvesztette uralmát szenvedélye fölött! Hajdan a Szentföldön az áldásserlegben levő bort, vízzel vegyítették, mert az ő boruk igen erős, részegítő volt, már pedig olyasvalamire, ami úgy az erkölcsre, mint a testi szervezetre káros befolyással van, nem illik áldást mondani.
Balog Dániel
A jámbor emberek élete elég garancia!
›› Ívemet helyeztem a felhőbe‹‹ Az Ö- való mondta Noénak: Jelet adok neked, hogy nem hozok többé özönvizet a földre. Ha borulatot borítok a földre, meglátszik a szivárvány, jelezvén, hogy bár az emberek gonoszságuk miatt megérdemelnék, hogy elpusztuljanak, de én megakarom tartani ígéretemet.
Az ív szélei a földfelszín irányába állnak, mintegy jeléül, annak, hogy az Ö- való békeszövetséget kötött velünk.
Ha szent életű emberek élnek a földön, akkor a béke ezen jele szükségtelen, mivel a jámbor emberek élete elég garancia arra nézve, hogy I- ten nem fogja elpusztítani a világot. Ezért nem volt látható a szivárvány sem Chiszkijáhú király, sem Rabbi Simon Bar Jochai, sem pedig Rabbi Jehosua ben Lévi korában.
Balog Dániel
Szépen csendben segíteni kell neki! ›› És Nóé kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett. 21. És ivott a borból és megrészegedett és feltakaródzott sátorában. 22. Midőn meglátta Cham, Kánaán atyja, az ő atyjának meztelenségét, tudtára adta két fivérének, kinn. 24. És vették Sém és Jefet a ruhát, rátették kettőjük vállára és mentek háttal fordulva és befödték atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátra fordulva volt és atyjuk meztelenségét nem láttak. 25. Midőn Nóé fölébredt borosságából, megtudta, mit tett vele kisebbik fia ‹‹. (Móz 19/20.) Ebből a néhány sorból megtanulhatjuk, hogy aki tanúja lesz annak, hogy egy embertársa illetlen helyzetbe került, akkor ezt nem kell világgá kürtölnie, és megszégyeníteni embertársát, hanem szépen csendben segíteni kell neki, hogy helyzetből kikerüljön. Arról is értesülhetünk ebből a szövegből, hogy Noénak voltak hibái is, hiszen nem vetette meg az italt, illetve ez után az eset után meg is átkozta Chámot és leszármazottait. Így igazolódik be az ismert tanítás, amely szerint „Nóé igaz ember volt az ő nemzedékeiben” – נח איש צדיק היה בדורותיו – ami tehát azt jelenti, hogy az adott helyzetben a többihez képest volt igaz ember.
Vasadi Péter (Dov)
100 éves Ábrahám, mikor Jicchák megszületik!
Báál Háturim a hetiszakasz nevéből kiolvassa Ábrahám életkorát mikor fiai születtek. Ehhez a szó gemátriai (számmiszikai) értékeit veszi alapul:
לך לך Lech lechá = lámed + cháf + lámed + cháf = 30 + 20 +30 +20 = 50 + 50 = 100.
Lech lechá (Menj magadért) jelzi nekünk, hogy ha Ábrahám elmegy Kánaán földjére, akkor 100 évesen megszületik második fia, Jicchák.
De hol az első fiúra, Jismáelre a jelzés?
Szent könyvek írják, hogy a szavak pontozásának is van gemátriai értéke: Egy pont 10-et ér, egy vonal pedig 6-ot.
Lech lechá pontozása: ֶszegol = 3 pont = 3 x 10 = 30 ְsvá = 2 pont = 2 x 10 = 20 ְsvá = 2 pont = 2 x 10 = 20 ָkámác = 1 pont + 1 vonal = 10 + 6 = 16
30 + 20 + 20 + 16 = 86!
Így a Lech lechá megmondja nekünk, hány éves lesz Ábrahám mikor fiai születni fognak:
86 éves Ábrahám, mikor Jismáel megszületik. 100 éves Ábrahám, mikor Jicchák megszületik.
Lefkovics Kornél
Ennek örült előre!
›› Vajon a száz évesnek szülessék-e ‹‹
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan kételkedhetett Ábrahám az Ö- való ígéretében?
Ámde, Ábrahám, csak azon csodálkozott, hogy míg fiatal volt nem nyert magzatot és most ennyi éves korában születik neki gyermek.
Ez fölötte, nagy csoda lesz és ennek örült előre. Ezért mondja az Ö- való: ›› és hívják a születendő gyermeket Jiccháknak, azaz örömnek, mivel a kilátásba helyezett fiúgyermeknek előre örvendeztél.
Mivel Izsák (Jicchák) nevét, az Ö- való adta , ezért változatlan maradt, mint maga az Ö- való! Ellenben Ábrahám, Száráj és Jákob nevei, minthogy nem az Ö- valótól eredtek, meg is változtak.
Ha Jicchák nevét betűire felbontjuk:
יצחק
›› J ‹‹ ( 10) – 10 megpróbáltatás, melyen Ábrahám keresztül ment.
›› C ‹‹ ( 90) – kilencven évet jelent, azaz: Száráh korát.
›› CH ‹‹ ( 8 ) – a körülmetélésre vall, amely 8 nyolc napos korában végeztetik a gyermeken.
›› K ‹‹ ( 100) – Ábrahám korára, azaz: száz- esztendőre mutat, amennyi idős akkor volt, mikor fia, Jicchák világra jött.
Balog Dániel
Ima, Sábesz, Tóra!
אִמְרִי נָא אֲחֹתִי Imri ná áchoti – ›› Mondd kérlek, hogy a húgom vagy ‹‹ (Mózes 1/12:13)
A bölcsek mondják, hogy az ősapák cselekedetei jelek a fiaiknak. Izrael földjén óriási éhezés lett ezért Ábrahám és Sára elutazott Egyiptomba. Ahogy a határhoz értek Ábrahám ősapánk Sárához a fenti három szót intézte és ezzel egy fontos üzenetet hagyott a jövő generációi számára.
Azt tanítja, hogy ha valaki elhadja Erec Jiszráel földjét, akkor három dolgot kell magával vinnie, hogy a szentségét megtartsa:
1. אִמְרִי נָא Imré ná – Mondd kérlek
Szó szerint értelmezve közvetlen utalás van az Imádkozásra.
2. נָא A ná szó számértéke 51 (nun+álef=50+1). Pár száz évvel ezelőtt éltek olyan zsidó csoportok, akik minden imádkozásra másfél órát fordítottak. Napi háromszori ima 3 x 1,5 = 4,5 órába telt. 6 nap van egy héten ami 6 x 4,5 = 27 óra. Szombat szentsége miatt ez 24 órának számít, így 27 + 24 = 51. Ezért a ná szóban találunk utalást a Sábeszre is.
3. אֲחֹתִי Áchoti – húgom
Bál Háturim mondja, hogy az áchoti (hugom) kapcsolatban áll a chochmával (bölcsességgel), és nincs bölcsesség a Tórán kívül.
Ábrahám azt tanítja nekünk, aki Erec Jiszráel földjéről eljön vagy ha azon kívül tartózkodik is mindenképpen legyen vele három fegyver ami segíti őt: az Ima, a Sábesz és a Tóra.
Lefkovics Kornél
Magunknak, magunkért kell elindulnunk az úton!
Ábrahám, aki – ellentétben Noéval – önmaga fedezi fel a Világ Urát.
Bölcseink, véleményem szerint, sok egyéb megfontolás mellett ebben látták Ábrahám igazi jelentőségét. Egy olyan családból a legnehezebb ugyanis igazán visszatalálni I*tenhez, ahol a szokások a bálványimádást tartják normálisnak, ahol a világ teremtőjét már rég elfeledték.
A Börésit Rabában Rabbi Jicchák Ábrahám helyzetét egy olyan utazóéhoz hasonlítja, aki egy házat lát lángolni, és amikor felmerül benne, hogy egy ház sem lehet gazdátlan, a tulajdonos valóban megjelenik. Ábrahámban nem a világot elemésztő tűz, hanem az azt megtöltő gonoszság miatt merült fel a gondolat (önmagától!), hogy a világnak is kell, hogy legyen egy gazdája. És a világ gazdája ekkor meg is jelent neki, nem sokkal később pedig próbák elé állítja (1Móz1:12):
››És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.‹‹
A fordítás némileg pontatlan, hiszen a héberben szereplő לְךָ לֶךְ (lech lecha) kifejezés valódi értelme „menj magadnak/magadért”. A szövegből az Ör*kkévaló talán nem csupán Ábrahámhoz, hanem minden leszármazottjához beszél. Magunkért, magunknak kell elindulni azon az úton, ami a világ és annak teremtőjének megismeréséhez vezet.
Az Írás szövege azért is halad a tágtól a szűk környezet felé („a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából”), mert az ember számára ebben a sorrendben a legnehezebb megválni a szokásaitól. A szülőföldjét könnyebben elhagyja az ember, a tágabb családot már jobban hiányolja, míg saját szüleitől és a tőlük elesett szokásoktól válik meg a legnehezebben.
Az első látásra feleslegesnek tűnő második kifejezés, a lechá (לְךָ) számértéke ötven (ahogy persze a lech számértéke is). Az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulás két állomását jelölő két ünnep, Pészach és Sávuot között pedig pont ennyi nap telik el. A fizikai megszabadulást jelző Pészachot követően 7×7 napos ómerszámlásás után következik a szellemi megszabadulást jelző Sávuot (innen az ünnep nevének jelentése: hetek), amikor a tóraadást ünnepeljük. Érdekes, hogy az ember tisztaságának (taharah – טָהֳרָה) és tisztátalanság (tuma – טָמְאָ) is 49 szintje van, így lecha kifejezés ennek átlépésére, meghaladására utal a Tóra átvétele által, amely az 50. napon következik be.
Az Ábrahámnak adott parancsba, aki Noéval ellentétben nem az emberiség, de a monoteizmus és így a zsidóság ősapja is volt, az Ör*kkévaló belekódolta az emberiségnek szánt üzenetét: magunknak, magunkért kell elindulnunk az úton a szellemi szabadság felé, ahol a törvények segítik eldönteni a különbséget jó és rossz között.
Moskovits Gábor
Igaz emberek keveset ígérnek!
Bölcseink mondták: mivel Avrahám nem önmaga hozott, hanem szolgája által hozatott vendégeinek vizet, ezért I-ten ezt megtorolta utódain, hogy a pusztában nem önmaga, hanem szolgája Mózes által adatott vizet Izrael fiainak.
Ellenben kenyeret Ábrahám maga hozott nekik amint mondva van: ›› És én hozok egy darab kenyeret ‹‹ , ezért az Ö-való is önmaga adott Izrael fiainak kenyeret a pusztában, azaz a mannát.
Abrahámtól tanulhatjuk, hogy az igaz emberek keveset ígérnek, de sokat tesznek. Ő is egy darab kenyeret ígért csupán, végül hozott három marhát. De a gonoszok általában sokat ígérnek , és keveset tesznek. Legyen szent az adott szó, fogadás vagy ígéret!
Fényes ígéretnek keveset higgy, mert a könnyen ígérő, nehezen fizet.
Balog Dániel
Hol vagy spirituálisan, szellemileg most?
Ájé – Hol? – אַיֵה
Az Ájé (אַיֵה) héber szó a hol kérdőszót jelenti magyarul és heti szakaszunkban (Vájérá) háromszor fordul elő:
1. M1/18:9 Mikor a három férfi testbe öltözött angyal meglátogatja Ábrahámot és ő ételt és italt szolgál fel nekik, közben ők ezt kérdezik Ábrahámtól:
„Hol van a feleséged, Sára? ”„Ájé Szárá istéchá? ”
2. M1/19:5 Szodoma lakói mikor körülfogták Lót házát és az ‘angyalok’ holléte felől érdeklődtek így szóltak
„Hol vannak a férfiak, akik az éjjel hozzád jöttek?” „Ájé háánásim áser báu élechá hálájlá?”
3. M1/22:7 Szakaszunk vége felé Ábrahám és fia Izsák együtt mennek Mória hegye felé, hogy Ábrahám beteljesítse az utolsó próbatételt, fia feláldozását. Izsák ezt kérdezi apjától:
„Itt van a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozathoz?” „Hiné háés vöháécim vöájé hásze löolá?”
Aki a modern héber nyelvet kicsit is ismeri, az tudja, hogy a hol kérdőszóra az ejfó (איפה) héber kifejezést használjuk (és a Tóra is rengeteg helyen másutt).
Mi a különbség akkor az ejfó és ájé szavak között, és miért használja az ájét a Tóra a fenti esetekben?
Általánosságban az ejfó kérdőszót akkor használjuk, mikor szimplán érdeklődünk valaminek vagy valakinek a holléte felől, míg az áje szó pedig egy célzott kérdésre utal, arra, hogy valaki vagy valami egy helyen van egy másik hely helyett, vagy pedig itt kéne lennie és nem pedig egy másik helyen.
A fenti esetekre vonatkoztatva:
1. Sárának ott kellett volna lennie a vendégek fogadásánál. 2. Szodoma gonosz lakói szerint Lót vendégeinek mellettük a helye. 3. Izsák jogosan veti fel a kérdést, hogy ha nincs velük az áldozati bárány akkor merre lehet.
Sokszor abból is lehet tanulni, ha megnézzük, hogy egy szó – jelen esetben az ájé – milyen kontextusban fordul elő először a Tórában. Ezzel a szóval Ádám és Éva bűnbeesése után találkozunk először, mikor az emberpár elbújik az Ö-való elől, aki ezt kérdezi emberünktől (Mózes1/3:9):
„Hol vagy?” „Ájeká?” „אַיֶכָּה” (Az ájeká az ájé ragozott alakja)
Természetesen az Ö-való mindent tud, azt is, hogy hová bújtak el. Akkor mire vonatkozik a kérdés?
Miért rejtőztél el előlem, I-tened elől? Hol vagy spirituálisan, szellemileg most? És valójában hol kéne lenned (mellettem és nem máshol)?
Érdemes ezen mindenkinek elgondolkodnia…
Lefkovics Kornél (Rabbi David Fohrman alapján)
A rossz ösztön, az embert képes bekebelezni!
›› És áldozd fel ott égőáldozatul.‹‹
Az Ö- való nem mondta ki világosan, hogy vágja le fiát, hanem hozza fel áldozatul. Már eleve az volt az Ö- való szándéka, hogy hozza fel, de később vegye le. Csak Ábrahám nem olvasott a sorok közt, és úgy értette, hogy tényleg áldozza fel fiát.
Ábrahám kora reggel felkelt és önmaga felnyergelte szamarát, hogy az Ö- való parancsát mások segítsége nélkül teljesítse.
›› és hasított fát az áldozathoz‹‹. Attól tartott, hogy a meghatározott helyen nem talál majd fát és vitte a fát három napon át. Azon érdeme révén, hogy hasított fát az áldozathoz, az Ö- való kettéhasította a tengert utódai számára.
›› És megkötötte fiát, Izsákot.‹‹ Kezét- lábát egymáshoz kötötte és föltette az oltárra.
›› Ábrahám ne bántsd fiadat!‹‹ Az Ö- való az utolsó pillanatban közbelépett.
Bölcseink szerint a kosnak lett volna, eredetileg a feladata, hogy a feláldozást megakadályozza. Az Atyák Bölcs tanításaiban is olvashatjuk, hogy pénteki napon, azaz a 6. napon teremtetett Ábrahám áldozati kosa, azaz előre teremtetett erre a célra.
››Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett.‹‹
A sátán a bozót alakjában jelent meg, és ágaival a kost megakasztotta, aki olyannyira belegabalyodott a bokorba, hogy így nem tudott közbelépni az áldozásnál.
Ebből tanulhatjuk: A sátán (rossz ösztön), az embert képes bekebelezni és nehezen menekülhetünk el tőle, és egyre inkább belegabalyodhatunk, olyannyira, hogy a végén csak egy másik személy lesz képes kirángatni minket, mint látjuk ezt a kosnál is, akit Ábrahám mentett ki a Sátán kezeiből.
Balog Dániel
És mindezt azért, hogy lássuk!
Ábrahám 10 próbatétele
Az Atyák bölcs tanításaiban ezt olvassuk (5:3):
„Tíz megpróbáltatáson esett át Ábrahám ősapánk, és helytállt valamennyiben. És mindezt azért, hogy lássuk, mily nagy volt az ősatya szeretete I-tene iránt.”
Rási felsorolása
1. Ábrahám a föld alá rejtőzött 13 éven keresztül Nimród király elől aki meg akarta ölni őt
2. Nimród bedobta Ábrahámot egy égő kemencébe
3. Ábrahámnak meg lett parancsolva, hogy hagyja el családját és szülőföldjét
4. Alighogy megérkezett Kánaánba rákényszerült, hogy hagyja azt el éhínség miatt
5. Sárát elrabolták az egyiptomi Fáraó emberei
6. Királyok elfogták Lótot, ezért Ábrahám arra kényszerült, hogy harcoljon velük és kiszabadítsa unokaöccsét
7. I-ten elmondta Ábrahámnak, hogy leszármazottai 4 nagy birodalom hatalma alatt fognak szenvedni
8. Öreg korára megparancsolta neki az I-ten, hogy metélje körül magát és fiát Izsákot
9. I-ten megparancsolta neki, hogy küldje el Hágárt és fiukat Ismáelt
10. I-ten megparancsolta neki, hogy áldozza fel másodszülött fiát, Izsákot
Rámbám felsorolása
1. Ábrahám száműzetése otthonából és szülőföldjéről
2. Miután I-ten biztosította Ábrahámot Kánaánban, hogy nagy nemzetté teszi őt, éhezést hozott az országra
3. Egyiptomban Sárát elrabolták a kegyetlen törvények miatt
4. A négy királyok elleni háború
5. Hágárral való kapcsolata gyereknemzés céljából
6. A körülmetélés parancsolata
7. Abimelech elrabolja Sárát
8. Hágár elküldése szülése után
9. Ismáel elküldése csecsemő korban
10. Izsáknak az oltárhoz való kötözése
Lefkovics Kornél
Négy dolog okozza az idő előtti vénséget!
›› Ábrahám öreg volt, előrehaladt korú‹‹
Vannak emberek, kik idő előtt vénülnek és fejük már ifjúkorban, olyan mint a havas bércek, akik jóformán nem is voltak fiatalok. Egyetlen év sokszor öregebbé tesz, mint egy hosszú emberélet. A sok, baj, megpróbáltatás, és szerencsétlenség következtében.
Ábrahám, akit gazdagság, tisztelet környezett és öregségében reményteljes fiút nyert, tényleg megöregedett, ő az előrehaladt kora miatt őszült meg.
Minthogy, pedig igen öreg volt már, attól tartott, hogy meghal, mielőtt fia megnősült volna, ezért megeskette szolgáját, hogy családjából szerezzen feleséget fia számára.
A Midrás szerint négy dolog okozza az idő előtti vénséget: az ijedelem, a rossz gyermek,a háború és a házsártos feleség!
››meghalt Ábrahám szép vénségben, öregen és élettelten‹‹
Ábrahám nem esengett földi javak után. Sok ember elhal, anélkül, hogy vágyaik felével is jóllaktak volna, miként az írás mondja: ›› Aki pénzt szeret, soha nem lakik jól pénzzel‹‹, mert ha összeharácsolta is a föld összes javait, csalódottan kiált fel: Hát csak ennyi az egész?!
A pénz utáni vágy fölemészti és elrabolja lelkétől a derűt, a mosolyt, az örömet a megelégedést.
Ábrahámról, azonban azt mondja az írás, hogy elhalt élettelten, mivel soha nem vágyakozott földi javak után.
Balog Dániel
Sárától nagyon sok mindent tanulhatunk!
„Izsák bevitte őt (Rebekát) Sárának, az ő anyjának sátrába, elvette Rebekát és felesége lett neki és szerette őt; így megvigasztalódott Izsák az anyja után. „ (M1/25:67 )
Amíg Sára élt, 3 csodát tapasztalhattak meg érdemében. Lámpa égett egész héten keresztül a sátrában sábesztől sábeszig (szombattól szombatig), a tésztáján áldás volt és a Schiná (I-teni Dicsfény) lebegett felhő képében a sátra fölött.
Mikor Sára meghalt ezek a csodák megszűntek teljesen 3 évig s mikor Izsák Rebekát bevitte anyjának, Sárának a sátrába és látta, hogy ezek a csodák visszatértek, tudta, hogy Rebekában megtalálta mindazt amit az anyjával elvesztett és jogos ősanyja lehet Sára után a zsidó népnek.
Ezekből a csodákból vezetik le bölcseink azt a 3 pozitív micvát (parancsolatot) amit mind a mai napig egy zsidó nőnek tartania kell. Az egyik a péntek esti gyertyagyújtás, a második a tésztából való elválasztás és a harmadik a családi tisztasági törvények megtartása.
Rámbán (Náchmánidész) rávilágít arra, hogy Sára életében megtörtént csodák szintén megtalálhatóak voltak a (Sivatagi) Szentélyekben. Az egész héten égő gyertyák Menóra formájában, az áldás a tésztáján a Színkenyér (Lechem HáPánim) képében és a felhőben megjelenő Schiná a Miskán (Sivatagi Szentély) felett.
Sárától nagyon sok mindent tanulhatunk. Meggyújtotta a szombati gyertyát és a szombat szentsége vele maradt egész héten. Az életében folyamatosan jelenlévő csodák arra tanítanak minket, hogy mi I-tenszolgálatunknak is folyamatosnak és állandónak kell lennie és akkor a Schniná felettünk is fog őrködni, ragyogni, vigyázni és áldani.
Lefkovics Kornél
Az Ö- való megjutalmazta volna!
›› lemérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyről szólt Chész fiainak‹‹ /1Mózes 23:16/
A Tórában Efron neve rövidítve van: neve Vav, azaz ››v‹‹ betű nélkül szerepel, ezen fenti mondatban.
Ez érdemének megrövidítését jelzi számunkra. Az Ö- való ugyanis érdemül tudta volna be neki, hogy az ősök, az ő birtokterületén nyugszanak, de mivel pénzért engedte át a barlangot Ábrahámnak, ezért érdeme lecsökkent!
A következő kis történettel, jobban megérthetjük Efron viselkedésének, következményeit:
Egy fejedelem egyszer vidéken járt, egész kíséretével. Útközben egy kicsinyke helyiségben egy vendégfogadóban szállt meg estére, ahol hamar szállást biztosítottak neki, a fejedelem, rögtön kifizette a szállás és ellátás költségeit.
További útján ismét kénytelen volt megszállni, egy kicsiny helyiségben, de ott egy szerényebb fogadóban kapott estére szállást. Másnap midőn fizetni akart, a fogadós semmiszín alatt nem akarta elfogadni a szállás ellenértékét.
›› Eléggé megvagyok jutalmazva – szólt – , hogy egy ilyen előkelő vendég szerény otthonomat magas személyével megtisztelte.‹‹
A fejedelem ennek hallatára, nagyon meghatódott és sok értékes ajándékkal halmozta el a fogadóst. Későbbiekben sem feledkezett meg a szegény fogadósról a fejedelem, ellenben akinél előbb megszállt, egészen elfelejtette.
Efron is, ha Ábrahámtól nem fogadott volna el magas árat a sírhelyért, az Ö- való megjutalmazta volna őt gazdagon, és emléke is örök maradt volna. De mivel pénzért adta el a sírhelyet, minden érdem nélkül maradt. Ezért említi az írás nevét, hiányosan, jelezvén, hogy érdeme is hiányos!
Balog Dániel
Ábrahám tudta, hogy mennyi pénzt fog Efrón kérni a Machpéla barlangért és a környező helyért. De honnan?
Ábrahám olvasott a sorok között, a nevek között. Efrón (itt váv nélkül írva) középső betűje a “RÉS” ugyanúgy, mint Ábrahámé. Rés számértéke 200. 2 x 200 = 400 ezüst
Efrón neve az egész Chájé Szárá heti szakaszban így van írva: עפרון Egy helyen, mikor az üzletről van szó Ábrahám és Efrón között pedig “váv” nélkül: עפרן
áyin + fé + rés + nun = 70 + 80 + 200 + 50 = 400 ezüst
Összehasonlításképpen Hammurapi babiloni király törvénygyűjteményeiből tudjuk, hogy az akkori átlag munkások éves bére 6-8 ezüst volt…
Lefkovics Kornél
A lehető legjobban teljesítse!
Ábrahám megkéri szolgáját, Eliézert, hogy menjen el Cháránba, találjon ott feleséget fiának, Jicháknak.
A midrás szerint Eliézer azonban a saját lányát szerette volna hozzáadni Jichákhoz. Ennek ellenére nem csak, hogy elment, ahogy Ábrahám kérte tőle, de még imádkozott is, hogy sikerrel járjon, és még jelet is kért Istentől, hogy mutassa meg neki, ki a legmegfelelőbb. Ahelyett, hogy letudta volna azzal, hogy elmegy, kicsit körülnéz, majd hazamegy, hogy “sajnos nem találtam” (majd megpróbálni a lányának összehozni a partit), még erőfeszítéseket is tesz, hogy Ábrahám kívánságát a lehető legjobban teljesítse.
A példaképe pedig nyilvánvalóan maga Ábrahám volt, amit abból a történetből is láthatunk, amikor úgy nézett ki, hogy a saját fiát kell feláldoznia. A midrás szerint, amikor útban az áldozat helyszíne felé egy folyón ment keresztül, amikor már az orráig ért a víz, imádkozott, hogy továbbmehessen, és teljesíthesse Isten akaratát a saját akarata ellenében.
Sárosi Gábor
Ikrek voltak méhében!
›› És beteltek napjai a szülésre és íme ikrek voltak méhében‹‹
Miért nem imádkozott Izsák , már előbb Rebekáért, miért várt ezzel tíz évig?
Izsák már előbb imádkozott, de az Ö- való nem hajlott mindjárt könyörgésére, tudván, hogy gonosz ember fog Rebekától származni, és így minél később születik Ézsau annál jobb. Nem úgy Mózes születése alkalmával, aki anyja méhében csupán hat hónapig és néhány napig időzött.
A Teumin ( ikrek) a fenti mondatban ›› ALEF‹‹ betű nélkül van írva, jelezvén számunkra, hogy az ikrek egyike: Ézsau hiányos jellemű, gonosz ember lesz.
Bölcseink felvetik a kérdést, miért nem kérdezősködött Rebeka a teher fájdalmai iránt?
Mert attól tartott, hogy Izsák azt fogja felelni, ha fájdalmai fölötte nagyobbak és borzalmasabbak, mint más asszonyoké, akkor bizonyára az Ö- való előtt nem kifogástalan asszony.
Balog Dániel
Izsák (Jicchák) imádkozott a sátor egyik sarkában, míg felesége Rebeka a sátor másik sarkában (gyermekáldásért). “Az Ö-való meghallgatta Izsák imáját” és Rebeka viselős lett (ikrekkel).
Rebeka imáját akkor nem hallgatta meg az Ö-való?
Ebből le lehet vezetni azt a zsidó felfogást, hogy ha valakinek hiányzik valami az életéből és ugyanaz a dolog (jelen esetben gyermek) hiányzik egy más ember életéből, akkor ha az első ember (Izsák) imádkozik, hogy az Ö-való a másik embernek (Rebeka) adja meg azt a hiányzó dolgot, akkor az aki imádkozik a másikért annak hamarabb talál meghallgatásra az imája és az Ö-való elsőként adja meg neki a hiányzó dolgot.
Lefkovics Kornél
Csodálatos módon Izsák (Jichák) és Rebeka (Rivka) héber neveinek számértékeinek összege a Tfilá (Ima) szóval egyeznek meg! Jichák = jud + cádik + chet + kuf = 10 + 90 + 8 + 100 = 208 Rivka = rés + vét + kuf + hé = 200 + 2 + 100 + 5 = 307 Jichák + Rivka = 208 + 307 = 515! Tfilá = táv + fé + jud + lámed + hé = 400 + 70 + 10 + 30 + 5 = 515! Lefkovics Kornél
Egy spirituális kutató, mint Ábrahám!
A Talmud (Jomá 28b) azt állítja, hogy Ábrahám megtartotta az egész Tórát még a Színáj-hegyi kinyilatkozás előtt. Erre a bizonyíték magában a Tórában található Toldot heti szakaszunkban:
„Ábrahám hallgatott az én szavamra és megőrizte őrizetemet, parancsolataimat, törvényeimet és tanaimat (Tórámat)”
„שָׁמַע אַבְרָהָם בְּקֹלִי וַיִּשְׁמֹר מִשְׁמַרְתִּי מִצְוֹתַי חֻקּוֹתַי וְתוֹרֹתָי ” (Mózes 1/26:5)
A pószukból (mondatból) úgy tűnik, hogy Ábrahám jóval többet tett mint amit az Ö-való szimplán megparancsolt neki. Hogy lehet az, hogy Ábrahám megtartotta a törvényeket még mielőtt azok ki lettek volna nyilatkoztatva az emberiségnek?
A legtöbb magyarázó egyetért abban, hogy a Tóra lényegi része és spirituális alapja a fizikai világ létezésének. Hasonlóan ahhoz, ahogy a tudós ember képes mélyen megvizsgálni a fizikai világot amiben élünk és észrevenni benne a természet különböző törvényeit ugyanúgy egy „spirituális kutató” mint Ábrahám képes volt megfigyelni a szellemi világot és annak törvényszerűségeit felismerni. Ezen megfigyelések a Tóra micvái (parancsolatai) voltak. Ahogy a világi kutató használja a fizikai világ törvényeit úgy Ábrahám élen járt a micvák gyakorlása terén és így képes volt még azok felfedése előtt teljesíteni azokat.
Adja az Ö-való, hogy fizikai kutatásaink mellett szellemi kutatásaink is sikerrel járjanak magunk és a világ megismerése felé.
Lefkovics Kornél
Mert Rajtad múlik!
„A hang Jákob hangja és a kezek Ézsau kezei”
„Hákol kol Jákov vöhájodájim jödéj Észov”- „הַקֹּל קוֹל יַעֲקֹב וְהַיָּדַיִם יְדֵי עֵשָׂו” (Mózes 1/27:22 )
A fenti híressé vált mondat hangzott el Jicchák (Izsák) szájából mikor Jákob bement hozzá ikertestvére Ézsau köntösében, hogy megkapja az atyai áldást tőle.
Ebből vezetik le bölcseink azt, hogy ha Jákob fiainak hangjai a Tóra szavaitól hangosak akkor Ézsau leszármazottainak kezei gyengék (nincs hatalmuk), míg (Chász VeSálom) ha az ellenkezője állna fenn és a Tóra szavai halkak a zsidó nép körében akkor Ézsau megkaparintja a hatalmat és ellopja Izrael népétől az áldást.
Erre van utalás Ézsau héber nevében, Észovban (עשו). Nézzük meg a nevében lévő betűk kiejtésében lévő hiányzó betűket és számértékeit:
עשו = Észov = ájin + szin + váv
ע = ájin = עיין = ájin + jud + jud + nun ——> hiányzó betűi a jud a jud és a nun: 10 +10 + 50 = 70
ש = szin = szin + jud + nun ——> hiányzó betűi a jud és a nun: 10 + 50 = 60
ו = váv = váv + váv ——> hiányzó betű a második váv: 6
Így Észov hiányzó betűinek számértéke 70 + 60 + 6 = 136, ami megegyezik a fenti idézetben szereplő hang
(קול = kol = kuf + váv + lámed = 100 + 6 + 30 = 136) szónak a számértékével.
Ha a hang (kol=136) van rejtve, akkor Ézsau teljes fegyverzettel (a 136 értékű rejtett nevével) emelkedik felül rajtunk. Ha a Tóra tanulás és imádkozás hangjai erősek akkor képesek elnyomni Ézsau teljes hatalmát ami a kezében van és rejtve marad (mint nevének rejtett betűi) ereje.
Melyiket választanád ha rajtad múlna? Mert Rajtad múlik!
Lefkovics Kornél
Ezen könnyek sok bosszúságot okoztak!
Izsák ebéd után elaludt, Ézsaunak így fel kellett ébresztenie őt:
›› Kelljen föl Atyám és egyék fia vadából. ‹‹ Atyja így szól: Ki vagy te ? Én vagyok elsőszülött fiad Ézsau!
›› És megrettent Izsák fölötte nagy rettenéssel.‹‹ Miért?
Midrás szerint Izsák, midőn az oltáron megkötözve feküdt eléggé megijedt, de most annál is jobban!
Sokkalta nagyobb dolog egy vétkező ember megtérése az Ö- való szemében, mint egy igaz emberé. Sajnos Izsák kénytelen volt belátni, hogy szeretett fia Ézsau nem érdemes az áldásra, mint ő azt korábban remélte, mivel nem sikerült letérnie a rossz útról!
Jákob elnyerte tehát az atyai áldást. Ézsau miután megtudta, hogy nem ő kapta meg az áldást, elkezdett zokogni.
A Midrás szerint, 3 nagy könnycseppet ejtett Ézsau, és Izrael mindaddig nem kerül megváltásra, míg azok nem törlődnek le.
A Zohár, szerint ezen könnyek sok bosszúságot okoztak a zsidóságnak, mert Ézsau azért sírt, hogy apja áldását megkapja, ami mutatja nekünk apja iránt tanúsított óriási tiszteletét, mely érdeméül tudható be.
Ezért is élünk Ézsau elnyomása alatt, és mindaddig nem szabadulunk fel, amíg meg nem térünk tiszta szívből, mi is könnyeket ejtve, kérve az Ö valót, hogy könyörüljön rajtunk!
Balog Dániel & Midrás Jálkut
Vissza a tudástárbaAz agyban dől el minden!
››vett a helység köveiből és feje alá tette; és lefeküdt‹‹
Jákob több követ vett és koszorú alakba rakta azokat feje köré, hogyha majd lefekszik, a vadállatok ne tudják megtámadni.
Természetesen, ha vadállatok érkeznek, nem elegendő a fejet megvédeni, hiszen elég, hacsak a többi testrészünk bármelyikébe beleharap és máris meghalunk.
Mért nem védelmezte kövekkel a teljes testét?
Jákobnak el kellet hagynia a szülői házat: itt a Tóra szellemében tudott élni, nem zavarták külső idegen behatások.
Tudta, hogy amerre veszi útját, nem lesz természetes védelme az idegen népek behatásaitól, szokásaitól, hiszen kapcsolatba kerül majd velük. Ezért, védelmet szeretett volna, ezen külső ingerekkel szemben, melynek egyetlen eszköze az ember feje, az ész, mivel az agyban dől el minden!
Az embernek a fejét ( eszét) kell védelmeznie, és ezáltal védve lesz a külső negatív hatásoktól, ezt jelzi számunkra a Tan: a kövekkel Jákob ősatyánk a fejét oltalmazta pusztán!
Ebből tanulhatjuk: A zsidó embernek a galutban, nehezebb jó zsidónak lennie, hiszen rengetek negatív hatás érheti, melyek gátolhatják őt ebben, de ha tudja a saját hovatartozását és értékrendjét, akkor még ebben a helyzetben is megmaradhat hithű zsidónak.
Balog Dániel
Szerelem a Tóra idején!
„És Jákob hét évig szolgált Ráchelért, de neki csak néhány napnak tetszett, mert szerette őt.”
„ וַיַּעֲבֹד יַעֲקֹב בְּרָחֵל שֶׁבַע שָׁנִים וַיִּהְיוּ בְעֵינָיו כְּיָמִים אֲחָדִים בְּאַהֲבָתוֹ אֹתָהּ ”- „Vájáávod Jákov beRáchel sevá sánim vájihju vöéjnáv köjámim áchádim böáháváto otá” (Mózes I/29:20)
Jákob elhagyta Beér Sevát és megérkezett Háránba (miután 14 évet töltött Éver Tanházában) ahol találkozott Ráchellel és feleségül akarta venni. Ehhez azonban Jákobnak hét évet kellett ledolgoznia leendő apósánál, Lábánnál. Ez a hét év pedig csak napoknak tűnt szemében, köszönhetően Ráchel iránt érzett szerelme miatt.
Hát nem pont az ellenkezője lenne igaz? Ha kiderülne szerelmünkről, hogy hosszú időt kell várni rá ahhoz, hogy együtt legyünk, akkor nem éreznénk-e inkább azt, hogy minden egyes perc örökkévalóságnak tűnik? Nem hosszabbodna meg az idő számunkra ahelyett, hogy lerövidülne? Hogyan értsük a Tóra üzenetét?
Ehhez a Tóra által használt szeretet szót kell definiálnunk. A legtöbb ember félreértelmezi a szeretet fogalmát. A szeretetnek nem azt kéne jelenteni, hogy mi magunk valami különösen jó és kellemes érzést kell érezzünk mikor egy másik személynek a társágában vagyunk. Ennek eredete oda vezethető vissza, hogy nyelvileg ugyanúgy fejezzük ki azt, hogy szeretem a csokit mint azt, hogy szeretem a feleségem/férjem/barátom/barátnőm. A csokit nem önmagáért szereti az ember, hanem azért az élményért és érzésért amit a csokoládé elfogyasztása ad nekünk (kapunk). Párunkkal szemben nem ennek a gondolatnak kéne lennie az irányelvnek, amit a nyelvi hasonlóság sugall hanem pont az ellenkezője.
Az igaz szeretet belülről fakad és azt az ember oda akarja adni kiválasztottjának, örömet okozni neki, támogatni és segíteni őt. A lényeg az adáson van és nem pedig a kapáson. Ez a gondolat fejeződik ki a héber szeretet szóban: אהבה - ÁHÁVÁ, melynek a gyöke הב - HÁV, ami azt jelenti, hogy adni. Ebből látjuk, hogy ez az ige nem egy saját érzelmi állapotot fejez ki, hanem egy aktív cselekedetet. Ez az, amit mi teszünk a párunkért önzetlenül, nem azért, hogy visszakapjunk tőle akármit is, hanem mert szimplán tisztán szeretjük őt.
Ez az a szeretet, amit Jákob ősapánk érzett Ráchel iránt. Jákob nem kapni hanem adni akart szerelmének. Arra a hét évre amit Lábánnál szolgált úgy tekintett, mint amit Ráchelnak tud adni és ezért tűnt számára csak néhány napnak ez az időszak.
Jákob önzetlen tiszta szeretete Ráchel iránt legyen tanulság mindannyiunk számára mert ez az igaz zsidó szeretet alapja.
Lefkovics Kornél
A tudás kronológiája!
Mikor bölcseink összeszámolták Jákob életéveit, hogy megtudják hány éves volt élete különböző eseményein, akkor a számolásból hiányzott 14 év. Hol volt Jákob 14 évig és mit csinált?
Kezdjük elölről!
Az Ö-való teremtette Ádámot és behelyezte az Éden Kertbe. Ádámnak Teremtője nem volt kérdés, nyíltan ismerte Őt és az Ö-való maga személyesen tanította az isteni tudásra. Ádám meghalt 930 évesen (eredetileg 1000 évig élt volna, de 70 évéről lemondott a jóval később született Dávid király javára). Ezt a legelső és legnagyobb kincset érő tudást ami az Ö-valóról és az általa teremtett dolgok megismeréséről szóltak Ádám átadta az őt követő emberiség 7. generációja vezetőjének, Metuseláchnak (Matuzsálemnek). Ő volt a világ legidősebb embere, 969 évet élt.
Halála után egy hét múlva kezdődött az első és utolsó Vízözön. Matuzsálem igaz ember volt és érdemében késleltette az Ö-való a föld elpusztítását. Unokája a Vízözön generációját legidősebbként túlélő Noách (Noé) volt aki természetesen a tudást is tőle vette át. Noé 950 évig élt és a tudást három fia közül az elsőszülött Shém (Sém) örökölte meg. Sém azt jelenti, hogy ‘név’, amit a héber nyelvben az Ö-valóra használunk mikor róla beszélünk és nem mondjuk ki Szent neveit. Sém 600 éve alatt nemzett 26 nemzetet amit a Tóra felsorol (26 az Ö-való négybetűs legszentebb nevének gemátriája). Tanházat alapított, és az apai hagyatékot ott tanította azoknak akik megelégelték az ember bűnös és romlott életvitelét és vissza akartak térni Gondviselőjükhöz. Köztük volt Árpáchsád aki megalapította Ur Kászdim városát az Eufrátesz folyó környékén és ahonnan Ábrám (később Ábrahám) származott. Árpáchsád Sémtől vette át a tant és adta tovább fiának, Sheláchnak. A generációk folyamán az emberiség életkora folyamatosan és lassan csökkent, így Shelách már ‘csak’ 433 évet élt. Az isteni tudást fiára hagyta, akit Évernek hívtak. Éver is Sém tanházában tanult, s mikor Sém meghalt ő vette át a tanház vezetését és az oda tévedő emberek tanítását. Éver az ‘ivri’ szóból származik, azt jelenti: héber!
Ez miért fontos számunkra?
Izsák 37 éves volt mikor apja megkötözte áldozatként és 40 éves volt mikor Rebekával házasodott. A közbülső 3 év alatt Sém tanházában tanulta az ősi tudást.
Később Jákob, a fent említett 14 évet Éver tanházában töltötte (Sém már nem élt ekkor) és a midrás szerint nem aludt ez alatt az idő alatt.
Jákob 12 fia között volt Lévi és törzséből származott Mózes is, akitől a szóbeli tudás mellett az írásbeli tudást is örököltük mind a mai napig.
Aki a Tóra világát tanulmányozza az nem csak az egyik (ha nem a legnagyobb) micvát teljesíti, hanem bekapcsolódik abba a láncolatba ami egészen az első emberig és a világ teremtéséig nyúlik vissza és végül az örök, egyetemes és igaz Tudás Forrásával, az Ö-valóval köti össze magát.
Lefkovics Kornél
Tesztelhetjük-e Istent?
Tórai alapelv, hogy nem tesztelhetjük Istent, vagyis nem mondhatjuk azt, hogy ezt, vagy azt a micvát megteszem, hogyha Isten is jót tesz velem. A Pirké Ávot (Atyák Tanításai) -ban olvassuk: (1. fejezet, 3-ik misna) “Ne legyetek olyanok, mint a szolgák, akik jutalom ellenében szolgálják urukat…”
Egyetlen kivétel van ez alól: a másszer, vagyis a szegényeknek járó tized megadása. Minden zsidó (aki nem számít a halacha szerint szegénynek) köteles a jövedelme egytizedét jótékony célra fordítani. Ez a micva annyira fontos, hogy még feltételeket is szabhatunk (tesztelhetjük Istent) a teljesítéséhez.
Ezt Jákobtól tanuljuk: “És fogadalmat tett Jákob: Ha velem lesz Isten, és vigyáz rám ezen az úton, amin megyek, és ad nekem kenyeret enni, és ruhát öltözni, és békében visszavisz apám házába, és Isten lesz nekem… minden,amit ad nekem tizedet adok belőle.” (Berésisz, 28:20-22).
És úgy is lett. Ráadásul még sokkal többet is kapott! Ha megnézzük, Jákob csak szerényen ennyit kért: “kenyeret enni és ruhát öltözni”. Isten pedig hatalmas vagyonnal áldotta meg. Vagyis azért tesztelni is csak szerényen kell…
Sárosi Gábor
VÁJISLÁCH
Miért pont csípője károsult a harc során?
Amint Jákob egyedül maradt tusakodott vele egy angyal. Ez az angyal Ézsau védőszelleme volt.
Végigelemezte Jákob múltját: Gyengeséget, hibát, bűnt keresett és szándékozott fölfedni Jákob múltjában, hogy így támadható, sebezhető legyen. ›› És látván, hogy nem bír vele‹‹, mert nem fedezett fel rajta hibát, ››megérintette csípőjének forgócsontját‹‹, vagyis megtámadta azon a helyen, ahol mégis vétkesnek hitte, azaz: hogy két nőtestvért vett feleségül, Leáht és Ráchelt. Ez okozta, hogy kisebb sérelmet ejthetett rajta, hogy kificamíthatta csípőjének forgócsontját.
Egy másik magyarázat szerint, azért okozott az angyal sérülést Jákob csípőjén, hogy bicegjen a lábán, és olyan színezete legyen, mintha meghajolna, hajbókolna Ézsau előtt, hogy így is védve legyen a lehetséges testvéri támadás elől.
A tanulság ebből: hogy az embernek, minél több jó cselekedetet kell tennie az életben, hogy így is védhetővé váljon, és mintegy erős pajzs védje őt életútján és azután is, ahogyan az Atyák tanításaiban is írva van:
›› Minden jó cselekedettel, amit ember tesz, vagyis minden micvával, amit teljesít, egy ügyvédet, illetve szószólót szerez magának, ezzel szemben minden elkövetett bűnnel egy vádló születik. A megértés és a jó cselekedetek védőpajzsul szolgálnak a büntetés elhárítására.‹‹ Eliezer ben Jákob rabbi
A tusakodás, a harc rajta hagyta nyomát (sántított), de ősatyánk győztesen került ki belőle, megváltva és a küzdelemben átalakulva, ez volt mindig Izrael sorsa is, amely tőle kapta nevét.
Balog Dániel
Misztikus magyarázat szerint az ember akivel Jákob harcolt Ézsau védőangyala volt, s mint ilyen a gonosz és rossz ösztön megtestesítője. Ő volt az “ősgonosz” reinkarnációja, az édenkerti kígyóé. A kígyónak eredetileg volt lába is (ma is élnek lábas hüllők) ami az első emberpár bűnbeesése folyamán büntetésből elvétetett. Ebbe nem beletörődvén a kígyó megpróbálta Jákob lábát leharapni, hogy hozzá hasonlóan a földön csúszva éljen. Azonban ez nem sikerült, de sebet ejtett rajta amitől sántított Jákob. Ez örökre emlékeztette őt (és minket is) arra, hogy a jécer hárá, a rossz ösztön bűvöletét igyekezzünk kikerülni, hozzá nem társulni, és ha mégis meg kell vele küzdenünk, küzdjünk bátran és győzelemmel mint Jákob!
Lefkovics Kornél
Ezzel áldásokat hozhatunk magunkra!
Jákob üzenete
“…Lábánnál laktam…” “…עם לבן גרתי…” “…im Láván gárti…” (Mózes 1/32:5)
Jákobnak apósánál, Lábánnál kellett laknia egészen 20 évig. Ezalatt Jákobnak rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie. Testvére, Ézsau haragja elől menekült el otthonról és hagyta el apáinak ígért Kánaán földjét. 7 évet kellett ledolgoznia a cselszövő Lábánnál Ráchelért, aki helyette annak nővérét Leát adta hozzá, majd az azt követő Sevá Bróchajsz (a házasságot követő 7 nap) után Ráchellel is összeházasodik, de újabb 7 évet dolgozik érte. További 6 évig kénytelen még Jákob dolgozni, hogy elhagyhassa a rossz ösztönt erősítő környezetet. Ez alatt az idő alatt azonban áldás éri és meggazdagodik, mind fizikai mind szellemi értelemben. Hatalmas nyája és vagyona van továbbá feleségeitől és ágyasaitól (ebben sz időben ez bevett szokás volt) sorra születnek meg a későbbi zsidó nép 12 törzsének fejei.
A laktam (gárti, גרתי) héber szó számértéke:
gárti = gimel + rés + táv + jud = 3 + 200 + 400 + 10 = 613!
613 parancsolat van a Tórában, amit héberül תריג מצות tárjág micvot-nak hívunk. Így a gárti és tárjág szavak ugyanazon betűi utalnak a parancsolatok számára!
Ezzel Jákob azt akarta az üzenetvivő angyaloknak (embereknek) mondani, hogy ő míg Lábán gonosz környezetében élt nem hallgatott az ő jécer hárájukra (rossz ösztönükre) és megtartotta a 613 parancsolatot. Így hatalmas áldás lett a jutalma és boldogan indulhatott vissza a neki hagyatott Szentföldre.
Mi is nehéz időszakot élünk, környezetünk nagyon hasonlatos ahhoz amit Lábán és hitvilága képvisel. Ezen nehézségeinkkel úgy tudunk szembenézni és legyőzni azt, ha hallgatunk Jákob szavaira és megfogadjuk élete eseményeinek örök érvényű üzeneteit, hasonlóan az első és második ősapához, Ábrahámhoz és Izsákhoz. Ezzel áldásokat hozhatunk magunkra, családunkra és szeretteinkre és hozunk megváltást és jobbá tettük magunkat, a környezetünket, a világot.
De mikor lássunk hozzá?
A hetiszakasz neve Vájislách és gemátriája:
Vájislách = וישלח = váv + jud + sin + lámed + chet = 6 + 10 + 300 + 30 + 8 = 354!
A héber időszámítás szerint egy átlagos évben (nem szökőévben) egy esztendő 354 napból áll (6 hónap X 29 nap + 6 hónap X 30 nap). Vagyis a legjobb tanács ha még MA elkezdünk Ábrahámra, Izsákra és Jákobra hallgatni és az év minden napján folytatni az ő Szent örökségüket.
Lefkovics Kornél
“…im Láván gárti…” mondat egy jelzés Ézsau felé, hogy nincs esélye vele szemben, hiszen Izsák Ézsaunak szánt áldásában az áll , hogy “Kardod után élj, ha pedig Jákob nem tartaná be a Tóra rendeleteit, akkor kardoddal hatalmaskodni fogsz fölötte.”
Kuna Bence
A TÁRJÁG szó továbbá egy rövidítés is egyben:
táv : Tóra – rés : Ráchámim (könyörület)- jud : Ö-való betűje és a 10 parancsolat – gimel : 3 ősapa Ha a Tórát tanulunk, könyörületesen ítélkezünk és viselkedünk másokkal szemben, az Ö-valót tartjuk szem előtt mindig (félelem és szeretet) és Ábrahám, Izsák, Jákob életéből merítünk példát a sajátunkra akkor életünk olybá vétetik, mintha megtartottuk volna mind a 613 micvát!
Lefkovics Kornél
Nem szabad túlzásokba esni!
Ismerjük Dina történetét. Tudjuk, hogy nagy gaztett történt vele, és senki sem vitatja, hogy ez a gaztett büntetést érdemel. Viszont a két bosszúálló testvér, Simon és Levi először is eltúlozta a büntetést, hiszen egy város férfilakosságának kiirtása és a város kirablása messze nem volt indokolt.
Jákob is érzi ezt, hiszen (a 24/30-ban) megfeddi fiait. Bár hogy ő azért szól, hogy rossz hírbe keverték, de a túlzott reakciót nem említi. A magyarázók ezt úgy értelmezik, hogy maga a cselekedet egyértelműen negatív, nem kell magyarázni, de a beköltöző családnak nem szerencsés magára haragítani a helyi lakosokat. Viszont feltűnő, hogy a fiúk látványosan nem értik, mi a baj.
Ebből azt tanulhatjuk, hogy az önbíráskodás kerülendő, és minden egyes reakciónk előtt mérlegelnünk kell, és megfontoltan szabad csak cselekedni.
Vasadi Péter (Dov)
A mi dolgunk a saját küzdelmeink megvívása!
Miután Jákob megküzdött az angyallal, az új nevet adott neki: Jiszráél (Izrael). “A neved mostantól nem Jákob, hanem Jiszráél, mert küzdöttél Istennel és emberrel, és győztél.” Az eredeti héber szövegben a “küzdöttél”, úgy hangzik, hogy “száritá”, a “Jiszráel” név pedig ebből származik.
Ebben csak az a furcsa, hogy ha az ember küzdött, és győzött, a nevét inkább a győzelemből kéne, hogy kapja. Amire büszkék vagyunk, az a győzelem, nem pedig a küzdelem.
Ebből a névadásból viszont azt tanuljuk, hogy a “Jiszráel”, vagyis a “zsidó” név kiérdemlője az, aki küzd, rossz ösztönei ellen, negatív hatások ellen. A küzdelem a lényeg, annak irányába kell erőfeszítéseket tennünk, mert azáltal erősödünk, fejlődünk.
Hogy győzünk-e, az már mondhatni mellékes. Ha Isten akarja igen, ha nem, nem. A mi dolgunk a saját küzdelmeink megvívása. Aki nem hagyja el magát, aki erőfeszítéseket tesz a negatív tulajdonságai letörése felé, az megérdemli a Jiszráél nevet.
Sárosi Gábor
VÁJÉSEV
A szülők ne tegyenek különbséget gyermekeik között!
›› Izrael pedig jobban szerette Józsefet mind a fiainál, mert öregségének gyermeke volt, és készített neki, tarka köntöst.‹‹
Ez a köntös váltotta ki igazán a testvérek irigységét és okozta József számos viszontagságait testvéreivel és lelkének szomorúságát.
Ebből tanulhatjuk: A szülők ne tegyenek különbséget gyermekeik között, egyforma szeretettel, odafigyeléssel bánjanak a gyermekeikkel.
Ennek áthágása, káros hatással bír a gyermekekre nézve, mert ha az apának is megvan a kedvenc gyermeke, az anyának is egyaránt, ez is enged az ő kedveltjének, amaz is becézi az ő kiválasztottját, akkor a családi harmónia előbb- utóbb felborulhat.
Ennek az egyenlőtlen nevelésnek az eredménye, a civakodás, békétlenség, és a testvéri harc. Ezt láthattuk Izsák és Jákob fiainál egyaránt.
Balog Dániel
József és Hanuka kapcsolata!
Hanuka ünnepe minden évben arra az időszakra esik mikor József történetét követjük nyomon a Tóra heti felolvasásakor!
Felmerül a kérdés:
Mi a kapcsolata Józsefnek és Hanukának?
Egy mély értelmű magyarázat szerint a görög száműzetés szükségszerű volt a zsidó népnek mert ennek megélésével jóvá tették József eladásának bűnét testvérei által.
Hogy lehet a Hanuka csodája ennek a bűnnek a kijavítása?
Az Ö-való egy olyan világot teremtett amelyben az erők kiegyenlítik egymást. A szentség ereje és a tisztátalanság ereje egyensúlyban vannak egymással. Ezért ha találunk egy olyan szót a szentség világában aminek számértéke megegyezik egy másik szóval a tisztátalanság világából akkor kapcsolat van a két szó között. A szentség birodalmából származó szó ekkor képes ellensúlyozni a tisztátalan birodalomból származót és képes megakadályozni annak végleges romboló negatív hatását.
A szentség birodalmából származó szónak gemátriája:
József = יוסף = Joszef = Jud + váv + számech + fé = 10 + 6 + 60 + 80 = 156!
A görög száműzetésnek vezetője görög király volt (melech jáván), akinek neve (IV.) Antióchusz.
A tisztátalanság világából származó szavak gemátriája:
Görög király = מלך יון = melech jáván = mem + lámed + cháf + jud + váv + nun = 40 + 30 + 20 + 10 + 6 + 50 = 156!
Antióchusz = אנטיוכס = álef + nun + tet + jud + váv + cháf + számech = 1 + 50 + 9 + 10 + 6 + 20 + 60 = 156!
Így értelmezésünk szerint József (HáCádik) szentsége legyőzi a görög (hellén) száműzetés teljes romboló és identitásgyengítő hatását. József érdemében érdemeltük ki azokat a hanukai csodákat melyeket az Ö-való végtelen kegyességéből küldött ránk akkor (ie. 167) és menekülhetett meg a zsidó nép a Szentély újra felavatása mellett.
Lefkovics Kornél
Ami generációkon keresztül megvédett minket a mai napig!
József és Hanuka kapcsolata 2.
Az első részben azt fejtegettem, hogy milyen kapcsolatot véltünk felfedezni József és Hanuka ünnepe közt. Arra jutottunk, hogy József HáCádik szentsége miatt érdemeltük ki, hogy a gonosz görög király, Antióchusz és csapatai felett győzedelmeskedni tudjunk.
Felmerül a kérdés, hogy József honnan szerezte ezt a hatalmas szellemi erőt ami generációkon keresztül megvédett minket a teljes pusztulástól egészen a mai napig?
„Ezek Jákob nemzetségei, József tizenhét éves…”
„…אֵלֶּה תֹּלְדוֹת יַעֲקֹב יוֹסֵף בֶּן שְׁבַע עֶשְׂרֵה שָׁנָה ” „Éle toldot Jákov Joszef ben svá eszré sáná…”
Mózes 1/37:2 Vájésev hetiszakasz
Miért említi a Tóra rögtön a hetiszakasz elején, hogy József 17 éves volt?
Bölcseinktől tudjuk, hogy Jákob életében többször elment otthonról kisebb nagyobb időszakokra, hogy Sém és Éver tanházában tanuljon. Az ott töltött idő alatt megtanulta, hogy hogyan legyen és éljen zsidóként az apai házban, Izsák és Ábrahám környezetében, zsidók között.
Két hetiszakasszal ezelőtt (Vájéce) az első mondatban ezt olvassuk:
„És elment Jákob Beér Sevából és ment Háránba.”
Tudni kell, hogy Jákob nem közvetlenül ment Beér Sevából Háránba (Izrael földjén kívülre), hanem még előtte elment a már általa jól ismert Sém és Éver tanházába, hogy az ott töltött 14 év alatt megtanulja mindazt, hogyan maradhat meg zsidónak nem zsidók között, Háránban, a bálványimádó apósánál, Lábánnál.
Klasszikus zsidó családban a szülők akkor kezdik el tanítani gyermeküket az álefbészre (a héber ábécé betűire) mikor a 3 éves kort eléri. Mikor József 3 éves lett, apja, Jákob szintén elkezdte tanítani őt a kezdetektől. Vájésev hetiszakaszunk elején (fenti idézet) értesülünk arról, hogy József 17 éves. Ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy Jákob 14 évig tanította fiát, Józsefet (3+14=17). Ezalatt a 14 év alatt Jákob átadott Józsefnek mindent, amit ő tanult Sém és Éver tanházában az ő 14 éve alatt. Megtanította neki, hogy József mikor majd elkerül Egyiptomba és nem zsidók közt kell majd élnie, hogyan is maradjon meg köztük zsidónak. Mind Jákob mind József sikerrel járt és zsidók tudtak maradni zsidó és nem zsidó környezetben egyaránt.
Elmondtuk, hogy József 3 éves volt mikor Jákob elkezdte nevelését, oktatását. Héberül az oktatás chinuch חִנּוּךְ amely szónak a gyöke megegyezik a Hanuka חנוכה szónak a gyökével (חנכ). Így Hanukakor mikor meggyújtjuk a mécseket és a micvát teljesítjük, közben gondoljunk Józsefre és a három ősapára. Melyek azok a tanok amiket tőlük tanulhatunk a Tóra tanulmányozásán keresztül amik segítenek nekünk zsidónak megmaradni ebben kevés zsidóval és sok nem zsidóval teli világban!
Lefkovics Kornél
Ezáltal az események alakulását is pozitív irányba befolyásolhatjuk!
A midrás szerint, József a börtönben töltött évei alatt minden reggel hálélt énekelt az Örökkévalónak. Hálélt örömünnepeinken (pl. Hanuka) szoktunk zengeni. Józsefet pedig eladtak a testvérei, elkerült egy idegen országba, ahol megrágalmazták, majd börtönbe zárták. Ebben a helyzetben egy átlagos ember a legkevésbé sem örülne, nem hanukai, hanem inkább tisábeávi hangulatban lenne.
Akkor miért dalolt József hálaénekeket?
Erre a kérdésre többféle válasz létezik. Talán a legtanulságosabb a következő:
József pontosan látta helyzetét, nem őrült meg. Viszont azt is tisztán látta, hogy egy ilyen helyzetben az ember legnagyobb ellensége a csüggedés, lemondás, depresszió. Ha ennek a csapdájába beleesik, sosem került volna ki a börtönből. Ezért minden napját azzal kezdte, hogy hálaénekekkel jókedvre derítette magát, ami végigkísérte őt egész napján.
Rámbám tanítja, hogy a prófécia kizárólag szimcha (öröm, jókedv) állapotában érkezik az emberre. Tehát József, ha hagyja magát csüggedni, nem tudja megfejteni a főpohárnok álmát. Ezután két évvel még mindig minden nap háléllal tartotta magában a lelket, így képes volt megfejteni a fáraó álmát is, aki emiatt kiengedte a börtönből, és még meg is tette alkirálynak.
Ebből megérthetjük, hogy a depresszió és egyéb destruktív erők elleni küzdelmeinkkel nem csupán pszichológiailag teszünk jót magunknak, de a képességeinket, ezáltal pedig az események alakulását is pozitív irányba befolyásolhatjuk.
Sárosi Gábor
MIKÉC
Először a munka, és utána várhatjuk csak annak eredményét!
József és Fáraó is két álmot álmodott.
József álmai:
Az első álomban a testvérek és ő, egy búzamezőn szedik össze és kötik kévébe a búzát, és József testvéreinek kévéé meghajolnak az övé előtt.
A másodikban, a csillagok és a hold, azaz a testvérek illetve Jákob, meghajol József csillaga előtt.
Fáraó álmai:
Az első álomban, hét kövér tehenet lát, melyeket majd megeszik hét sovány tehén.
A másodikban, hét vastag búzaszemet lát, melyet felemészt hét kiszáradt vékony búzaszál.
Mi a különbség az álmok közt?
Mint tudjuk, ha egy álmunk többször ismétlődik egymás után, akkor bekövetkezésének valószínűsége jóval nagyobb, mintha csak szimplán egyszer álmodtuk volna meg azt az álmot.
József és Fáraó esetében, többször ismétlődtek az álmok, igaz más színezetben, de jelentésükben ugyanazt sugallják.
Ha jól megfigyeljük a 2-2 álmot egy ellentétes folyamatot vélhetünk felfedezni bennük:
József esetében: Az álom a kévekötéssel kezdődik, kévékkel, ill. búzával, melyeknek kisebb az értéke, majd utána következnek a csillagok és a hold, melyek valamilyen különleges, nagyobb értékkel bíró testek.
Fáraó esetében: Előbb vannak a tehenek, melyek nagyobb értéket képviselnek, és azt követően álmodik csak a búzáról, mely kisebb értékű.
Józsefnél az álom is munkával kezdődik, először a kévék kötése, majd a csillagok. Ellenben Fáraónál egyből a kövér tehenek, majd a kisebb értékű búza következik.
Ebből tanulhatjuk: Először kell, hogy legyen a munka, és utána várhatjuk a termést, munkánk eredményét. Nem úgy mint fáraónál, aki először látta a kövér teheneket, a gazdagságot és csak azután a kisebb értékű búzaszálakat.
Balog Dániel
József álomfejtésének örök üzenete!
Az egyiptomi Fáraó elmondja álmát, melyben 7 sovány tehén elnyel 7 kövér tehenet. Mégis a sovány tehenek nem lettek kövérek azok elfogyasztása után sem. József i-teni próféciával megfejti álmát, amely örök üzenetet hordoz számunkra is. A 7 kövér tehén jelképezi a hét bő esztendőt ami Egyiptomra várni fog, a 7 sovány tehén pedig a 7 szűk esztendőt ami a bőséget követi. Ezután József az tanácsolja Fáraónak, hogy a 7 bő esztendő alatt össze kell annyi élelmet gyűjteni, hogy azt azt követő szűk éveket túléljék.
Fáraó nem kért tanácsot Józseftől, ő ezt magától mondta az élete kockáztatása árán. Amennyiben ez így van, érdemes jól megfontolni mit is tanácsol nekünk József az álom megfejtésén keresztül.
A legtöbb ember életüket úgy tekintik, hogy a bő esztendőket erre a világra vonatkoztatják és bőségét élvezik, de nem gyűjtögetnek a szűk esztendőkre ami az Olám Hábára vonatkozik, arra a helyre ahova hitünk szerint lelkünk kerül/het földi életünk után. Nem értékelik eléggé azt az időt ami erre a véges világra vonatkozik, és mikor elérkezik életük vége, nincs amit fel tudjanak mutatni a szűk esztendőre, hogy túléljék azt.
Az Olám Hábá bejáratánál visszatekintve láthatjuk majd azokat az angyalokat akiket mi teremtettünk földi életünk során az Ö-való törvényeinek megtartása révén. Minél több micvát teljesítünk annál több ilyen védőangyal áll majd mellettünk felsorakozva. Ők a bő esztendő során begyűjtött “gabonák”, mik aztán a szűk esztendőben segítenek.
Hanukakor is hasonló dolog történt. Amikor sok kancsó olaj volt, nem becsülték meg az egy kancsó olajat, mert sok volt belőle és nem tettek félre belőle. Mikor már csak egy kancsó olajat találtak, olyan nagyra tartották, hogy csoda történt vele.
Ezt a csodát ünnepeljük Hanukakor, ami arra emlékeztet minket, hogy kevesebb értéke van a bő esztendőnek akkor, ha nem tanulunk belőle és készülünk fel a szűk esztendőre is.
Lefkovics Kornél
Ez egy különösen fontos lecke!
Amikor József 12 év után előjöhetett a börtönből, és megkérték, hogy értelmezze a fáraó álmát, még mielőtt az uralkodó elmesélte volna, József megjegyezte: “Nem én fejtem meg, az Ö-való feleli meg…”
Ez elég furcsa válasznak tűnhet, egyrészt mert az ember még egy állásinterjún sem szerénykedik a képességeivel, pláne 12 év börtön után, ha kap egy lehetőséget a kiszabadulásra, nyilván nem igyekszik csökkenteni az érdemeit a döntéshozók szemében. Másrészt pedig Egyiptomban senki sem hitt az egyetlen Ö-valóban. Sőt, a fáraó maga istennek számított abban a kultúrában, József válaszát így könnyen sértésnek is vehette volna. Ez pedig életveszélyes lett volna József számára.
Ráv Jichák Hutner szerint ebből is látjuk, hogy József hogyan alapozta meg a zsidók diaszpórában való fennmaradását. Hiszen még egy ilyen helyzetben is elsődleges fontosságúnak tartotta, hogy ne tagadja le hitét, származását, sőt azt bátran vállalja. Számunkra, 21-ik századi európai zsidók számára ez egy különösen fontos lecke!
Sárosi Gábor
Mi nem érthetjük, hogy mi szolgál a javunkra!
József bevitte atyját Jákobot és bemutatta őt Fáraónak. Jákob köszöntötte Fáraót. Fáraó kérdezte tőle: Mennyi a te életéved napjai?
Nem vagyok én olyan öreg, amilyennek látszom, a sok baj és bánat vénített meg. Szüleim idősebbek voltak, de én olyan voltam mint az idegen, a földönfutó. Nem volt állandó tartózkodási helyem és nem részesültem semmi örömben az életben.
Chizkuni szerint, az Ö-valónak visszatetszett Jákob ezen kijelentése, mondván neki: Én megóvtalak Ézsautól, Lábántól, Sechemtől, visszaadtam neked Dináht, Józsefet és mégis panaszkodtál, hogy nem volt örömöd életedben.
Ezért büntetésül megrövidítette az Ö- való Jákob életéveit, így harminchárom esztendővel korábban halt meg mint atyja, ezért a harminchárom elégedetlenséget kifejező szóért.
Ebből tanulhatjuk: Az ember éppúgy tartozik a rosszért I- tent áldani, mint a jóért, mivel mi nem érthetjük, hogy mi szolgál a javunkra. Az Ö- valótól pedig nem jön semmi rossz! Aki pedig panaszkodik, az Ö- való ellen vét, mert nem ismeri el az Ő elhatározását. A fájdalom gyötrelmes ugyan, de szelíd emberi érzelmeket többször hív elő, és a végén megedzve és megtisztulva kerülünk ki belőle!
Balog Dániel
Saját magunk miatt, soha ne sírjunk!
››Benjámin testvére nyakaira borult és sírt azokon és Benjámin pedig az ő nyakán sírt. ‹‹
Miért sírtak?
Egy kézenfekvő válasz lehet számunkra, hogy oly sokáig nem találkoztak és az összetalálkozás megható pillanata váltotta ki belőlük.
Van egy ennél sokkalta mélyebb magyarázat:
József és Benjámin területén egyaránt állt Szentély: A két jeruzsálemi Szentély Benjámin területén volt. A jeruzsálemi Szentélyt megelőző Szentély pedig Silóban, azaz József fennhatósága alatt álló területen volt.
Rabbi Slomo ben Jichák (Rási) szerint, József siratta Benjámin nyak(ait!), azaz a két szentélyt , ami Jeruzsálembe lesz és pusztul is el, sajnos. Benjamin pedig siratta azt a Szentélyt, mely Silóban fog állni.
Ha jól megfigyeljük, láthatjuk, hogy egyik a másikét siratta, József Benjámin Szentélyeit és Benjámin Józsefét.
Ebből a tanulság számunkra:
A másik emberért sírhatunk, természetesen meg kell tennünk mindent, annak érdekében, hogy segítsünk a helyzetén, de egy pont után csak ő egyedül tehet magáért, és mi nem, ezért is sírunk.
Ellenben mi saját magunk miatt soha ne sírjunk, hanem tegyünk magunkért, mert a sírásnak nincs értelme, csak a tetteknek, mely az életünket előbbre viheti. Ezt sugallja nekünk a Tórah, ezzel a találkozással, hogy mindkét fél a másikért sírt.
Balog Dániel
A ‘nyak’ szó utal a Szentély(ek)re. A nyak az ami összeköti az alsó testet a fejjel, vagyis az ember fizikai oldalát a szellemi és spirituális részével. Hasonlóan a Szentély volt a kapcsolódási pont, összekötötte földet az éggel, a fizikai világot a szellemivel. Ezért hívta korábban Jákob ezt a helyet a Mennyek Kapujának. Ezen a helyen csókolózik a föld és az ég.
Lefkovics Kornél
József szekere!
„ József pedig adott nekik szekereket Fáraó szava szerint” „ וַיִּתֵּן לָהֶם יוֹסֵף עֲגָלוֹת עַל פִּי פַרְעֹה ” „Vájitén láhem Joszéf ágálot ál pi Fáro” (Mózes 1/45:21)
„és látta a szekereket, melyeket József küldött” „ וַיַּרְא אֶת הָעֲגָלוֹת אֲשֶׁר שָׁלַח יוֹסֵף” „Vájár et háágálot áser sálách Joszéf”
(Mózes 1/45:27)
Miért említi a Tóra egyik helyen, hogy a szekereket Fáraó küldte míg hat mondattal később azt, hogy József?
József azzal, hogy szekeret küldött apjának, egyúttal egy üzenetet is küldött neki, mégpedig azt, hogy József nem felejtette el azt a tórai tanítást, amit Jákobbal tanultak utoljára együtt.
Rási hoz egy midrást amiben kifejti, hogy az utolsó téma amit együtt tanultak az עגלה ערופה eglá árufá volt. Ez városon kívül meghalt személy esetével foglalkozik, hogy milyen szabályok és törvények vonatkoznak a város בּית דין bét dinjére, rabbinikus bíróságára és mi a teendő ilyen esetekben. Józsefnek másfajta szekereket kellett küldenie Jákobnak mint a többi mert a Fáraó szekerei tele voltak ávodá zárákkal, bálványokkal. Sőt, egy törvény értelmében semmilyen szekér nem hagyhatta el Egyiptomot anélkül, hogy bálványai ne lennének rajta, ezért Józsefnek külön személyes engedélyt kellett kérnie Fáraótól, hogy bálványmentes szekeret küldhessen („Fáraó szava szerint”).
Korábban azt olvassuk (Mózes1/22:33), hogy Ábrahám Esel ( אשל ) fát ültetett Beer Sevában. Ez a három betű 3 szónak a kezdőbetüje אכילה, שתיה, לויה (Rási). Ábrahám ételt és italt szolgált vendégeinek és biztosította őket, hogy biztonságosan kelljenek útra. Cserébe nem várt semmit, csak az Ö-való nevét kívánta megszentelni – מקדש שם שמים, Mekádés Sém Sámájim. Vendégeitől nem várt viszonzást, csakis a Világ Teremtője – רבּונו של עולם, Ribbojno Sel Ojlom – áldását kérte mindig.
Az eglá árufá kapcsán, vagyis ha egy halottat találnak egy városhoz közel, a város bíróságának tanúbizonyságot kell tennie, hogy azt az embert ők biztonságosan kísérték ki a városból és nem terheli őket felelősség a halála miatt. Ki kell jelenteniük, hogy törődtek az egyénnel útjának elején. Ezt az üzenetet küldte József Jákobnak a bálványmentes szekerekkel a Fáraó engedélyével. A Fáraó ekkor már tisztában volt azzal, hogy József Ábrahám leszármazottja, és semmit nem vesz el magának ami nem az övé. Bár József Egyiptomban a tisztátalanság és erkölcstelenség környezetében élt, nem vette át azon szokásokat és megmaradt hűen apai öröksége mellett. József célja szintén egy volt, megszentelni a Teremtő nevét.
A Tórát tanulmányozva, az ősapák és fiaik történeteiből tanulva minden nap emlékeznünk kell arra mi is az igazi feladatunk a világban: Mekádés Sém Sámájim – Megszentelni az Ö-való Nevét!
Lefkovics Kornél
Később visszatekintve az a rossz dolog átértékelődhet!
És mondta József az ő testvéreinek: Én vagyok József! Él-e még atyám? De testvérei nem bírtak felelni neki, mert megrémültek tőle. József pedig mondta az ő testvéreinek: Lépjetek csak ide hozzám! És odaléptek, ő pedig mondta: Én vagyok József, a ti testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba. Most pedig ne bánkódjatok és ne keltsen haragot szemeitekben, hogy eladtatok engem ide, mert életfenntartásra küldött engem Isten előttetek. (Mózes I. 45: 3-5)
József ekkor úgy nézett ki, mint egy egyiptomi, és a testvérek az első pillanatban meg sem ismerték Azt se felejtsük el, hogy a testvérek féltek, mert azt hitték, hogy József bosszút akar állni rajtuk. Emlékeztek a gonoszságra, amit elkövettek ellene, és talán jogosan gondolhatták azt, hogy József elégtételt fog venni, hiszen magas pozícióba került.
A további mondatból viszont azt látjuk, hogy József hálás a testvéreknek, mert a testvérek tette indította el azon az úton, aminek a végén ő lett Egyiptom alkirálya.
Ebből azt tanulhatjuk, hogy az életünk egy korábbi szakaszában történt rossz dolog nagyon sokszor olyan irányba tereli a sorsunkat, hogy később visszatekintve az a rossz dolog átértékelődik. Ezért a pillanatnyi negatívumokról ne vonjunk le előre messzemenő következtetéseket, és bízzunk a Teremtőben, hogy a sorsunk jobbra fordul!
Vasadi Péter (Dov)
A tanulás általi fejlődés öröme a legnagyobb lelki béke!
Amikor Jákob megáldotta a gyerekeit, Jisszáchár elsőre elég nehezen érthető áldásban részesült: “Látta a nyugalmat, hogy az jó…és nekifeszítette a vállát, és kemény munkássá vált”
Ha látta a nyugalmat, hogy jó, akkor azt várnánk, hogy ennek következtében nem kemény munkássá válik, hanem pont hogy laza életművésszé. Mit jelent az, hogy a nyugalmat látva és értékelve keményen kezdett dolgozni?
Rabbi Jerucham Levovitz úgy magyarázza, hogy Jisszáchár látta és értékelte a nyugalmat, a lelki békét, és azt is pontosan tudta, hogy hogyan lehet azt elérni. Nem a tengerparton koktélt iszogatva, hanem kemény munkával, összpontosítással. Hiszen csakis az jut el a lelki béke állapotába, aki látja, hogy erőfeszítéseinek van értelme, hogy elért valamit. Ehhez pedig dolgozni kell. Jisszáchár esetében a munka a kemény összpontosítást igénylő Tóra-tanulás. A tanulás általi fejlődés öröme pedig a legnagyobb lelki béke, amit az ember megtapasztalhat.
Sárosi Gábor
A betegség, sokszor jel lehet számunkra!
›› Mondták Józsefnek: íme, atyád beteg.‹‹
Jákobig nem létezett a világon betegség. Az ember, ha megöregedett hirtelen, minden szenvedés nélkül meghalt.
Ez így nem volt rendben, mert akármennyire is kellemetlen a betegség, és a vele járó szenvedés, ezek az embert javítják, a saját magukkal való szembenézést és hibáik kijavítását segítik elő.
Ez a tisztulási folyamat, kellemetlen és fájdalommal is jár, de a végén megtisztulva kerülünk ki belőle.
Jákob ősapánk kérte az Ö- valót, hogy teremtse a betegséget, a halál lehetséges előfutárját, mely figyelmeztette őt a bekövetkezendő halálára, hogy így kellő időben rendelkezhessék és megáldhassa fiait. Jákob könyörgésére adta tehát I- ten a betegségeket.
Ebből tanulhatjuk: A betegség, sokszor jel számunkra, hogy az életünkön változtatnunk kell és akkor teljesebb életet tudunk majd élni, illetve egyben egy lehetőség, hogy elmúlásunk előtt rendelkezhessünk javainkkal, és elbúcsúzzunk szeretteinktől.
Balog Dániel
Od Joszef Cháj
„És Jákob élt Egyiptom földjén tizenhét esztendeig és Jákob napjainak, életének éveinek száma volt hét év és száznegyven év.” (Mózes 1/47:28 Vájchi hetiszakasz)
” שָׁנָה וַיְחִי יַעֲקֹב בְּאֶרֶץ מִצְרַיִם שְׁבַע עֶשְׂרֵה שָׁנָה וַיְהִי יְמֵי יַעֲקֹב שְׁנֵי חַיָּיו שֶׁבַע שָׁנִים וְאַרְבָּעִים וּמְאַת” – „Vájchi Jákov böerec Micráim svá eszré sáná vájhi jöméj Jákov snéj chájáju sevá sánim veárbáim umeát sáná”
Jákob életének utolsó tizenhét éve amit Egyiptomban töltött voltak a legjobb évei. Erre a 17 évre utal a טוב – tov – jó héber szó gemátriája is (טוב =17=9+6+2=tet+váv+vét).
Hogyan lehetséges az, hogy Jákob jó éveit nem a Szentföldön, hanem azon kívűl, attól teljesen ellentétes környezetben élte meg? Nem beszélve arról, hogy ez a hely (Egyiptom) kényszerítette rabszolgasába őseinket…
Az egyszerű válasz az, hogy Jákob utolsó 17 évében egyesült a teljes családja és fiai békében és egységben éltek együtt. Ennél azonban találunk mélyebb magyarázatot is a Tóramagyarázók körében.
Mindenki előtt ismeretes, hogy a teljes esztendő 54 hétből áll. Ha minden héten egy-egy fejezetet olvasunk a Tórából, akkor 54 szakasznak kéne lennie. Azonban csak 53-at számolnak össze. Mi az eltérés oka?
Minden kóser Tóratekercset úgy írnak, hogy a hetiszakaszokat új sorral választják el egymástól. Kivéve itt! Van egy hagyomány Mózes mesterünktől ami Szináj-hegytől maradt ránk, hogy az előző hetiszakasz (Vájigás) és a mostani hetiszakasz (Vájchi) között nincsen új sor, hanem még ugyanabban a sorban kezdődik a következő. Ezzel a két szakasz egy hosszú hetiszakasznak tekinthető, s máris kijön az 53!
A jelenségnek több magyarázatát is találjuk. A ’zárt’ szakasz egyrészt utal arra, hogy Jákob élete végén összegyűjti maga köré fiait, hogy megossza velük az idők végezetét és a Messiás eljövetelének időpontját, azonban a Schiná (I-teni Dicsfény) elhagyta őt így ez nem sikerült. Másrészről Jákob halálával kezdődött el az egyiptomi rabszolgaság felé vezető keserves út, aminek észrevétele a zsidó nép szeme elől elzáródott.
Mi a mélyebb kapcsolat a két egymástól új sorral el nem választott hetiszakaszok között?
Vájigás hetiszakasz utolsó mondata:
„וַיֵּשֶׁב יִשְׂרָאֵל בְּאֶרֶץ מִצְרַיִם בְּאֶרֶץ גֹּשֶׁן וַיֵּאָחֲזוּ בָהּ וַיִּפְרוּ וַיִּרְבּוּ מְאֹד” – „Vájésev Jiszráel böerec Micráim böerec Gosen vájéácházu vá vájipru vájirbu meod”
„És Izrael tartózkodott Egyiptom országában, Gósen földjén, meggazdagodtak, szaporodtak és nagyon sokan lettek ott.” (Mózes 1/47:27 Vájigás hetiszakasz)
Az egész mondat számértéke 2794, ami 11 x 254. A mondat 11 szóból áll, vagyis a mondat átlagértéke 254. Ez csak akkor hangzik érdekesen, ha hozzátesszük, hogy szintén 254 a gemátriája az „עוד יוסף חי” „Od Joszef Cháj!” „József még mindig él!” kifejezésnek.
Jákob leszármazottainak ilyen nagyfokú számbeli növekedése köszönhető volt annak, hogy József még mindig élt.
Bölcseink mondják, hogy Jákob nem halt meg. Egészen addig, míg magvai, leszármazottai, vagyis MI élünk, addig Ő is él. Jákob jó évei, öröme és boldogsága a leszármazottai között meglévő békéből, szeretetből és egységességből származott.
Zárásképpen nagyon szépen összefügg, hogy a két összetartozó hetiszakasz gemátriája:
Vájigás + Vájchi = ויחי + ויגש = 319 + 34 = 353
353 a számértéke a שמחה – szimche – öröm, boldogság szónak és a גשן – Gósen szónak is!
Ebből tanuljuk magunkra nézve, hogy akármilyen helyen is éljünk a világban, ameddig örömben és boldogságban, békében és egységben hirdetjük Jákob szellemi örökségét, addig Od Joszef Cháj, József él és טוב – tov – jó életet tudhatunk majd az idők végeztével magunk mögött!
Lefkovics Kornél
Jákob áldása!
József elhozza két fiát Efrájimot és Menásét Jákobhoz, hogy élete vége felé megáldja őket. Jákob ezt kérdezi Józseftől:
„Kik ezek?” – ? “ מִי אֵלֶּה ” – „Mi éle?”– (Mózes 1/48:8)
A kérdés eléggé furcsának hangzik, mert Jákobnak tudnia kellett, hogy kik az unokái. A szakasz elején megtudjuk, hogy Jákob Egyiptomban, Gósen földjén lakott az egész családjával együtt 17 évig egészen a haláláig, ekkor 147 éves volt. Ezen kívül Jákob ebben a 17 évben együtt is tanult unokáival. Tudjuk, hogy a Tórában nem fordul elő még egy felesleges betű sem, akkor mire vonatkozott a kérdés?
Or HáChájim erre a kérdésre így válaszol:
Mikor egy ember áldást készül adni, annak értéke elsősorban attól függ, hogy milyen érzései vannak éppen az áldásmondónak az áldás közben. Ennélfogva Jákob fel akarta kelteni magában az apai szeretet érzését legkedveltebb fia, József iránt. Kérdésével mintegy rákényszerítette Józsefet, hogy válaszoljon:
„Ők a fiaim, akiket az Ö-való adott nekem” – „בָּנַי הֵם אֲשֶׁר נָתַן לִי אֱ־לֹהִים” – „Bánáj hém áser nátán li Elokim” (Mózes 1/48:9)
Ezzel a válasszal József felébresztette Jákobban az extra szeretetet és örömöt iránta és ezzel a felemelkedett érzéssel Jákob már képes volt megáldani unokáit, s közvetve minket is!
Lefkovics Kornél
Vissza a tudástárba