Ha valaki vendéget fogad…!
›› Mert az Ö- való a te I-ed megáldott téged kezed munkájában, ismerte jártadat a nagy pusztán át; e 40 éven át az Ö- való veled volt, nem hiányzott neked semmi sem. ‹‹
Rendszerint, ha valaki vendéget fogad első napon szárnyas pecsenyével szolgál neki ebédül, másnap már marhahús is megteszi, harmadnapon már csak főzeléket tállal neki, negyednap már a pokolba kívánja vendégét.
Ellenben az Ö- való negyven éven keresztül táplálta Izraelt a pusztában és mindig úgy vendégelte meg, mint első napon és nem csökkentette táplálékát. Csak kimondani kellett Izraelnek kívánságát és már teljesült is. Csak szavába került, hogy milyen étket óhajt enni, legott kiérezte annak ízét a mannából.
Midőn Izrael erről meggyőződött, lelkesen kiáltott fel: ›› Az Úr az én pásztorom, ezért semmiben nem szenvedek hiányt! ‹‹
Balog Dániel
›› … kerüljétek meg Széir hegyét, de őrizkedjetek megtámadni ezt az országot, mivel Ézsau fiainak adtam azt, annak érdemében, hogy Ézsau tisztelte az ő atyját.‹‹
Rabbi Simeon ben Gámliel mondta: Talán senki sem tisztelte oly mértékben szüleit mint én, kivéve Ézsaut, mivel én hétköznapi ruhámban szolgálom ki szüleimet, míg Ézsau erre a célra külön díszruhát vett fel.
A Talmud beszéli: Rabbi Izsmáel második otthona a tanház volt, anyja ezért különösen szerette és valahányszor a tanházból hazament, anyja megmosta a lábait és a vizet, mellyel lemosta azokat,megitta.
Midőn a fiú ezt megtudta, többé nem engedte lábait megmosatni. Ekkor anyja panasszal ment a tanházba és mondotta, hogy fia nem tiszteli őt, amin a rabbik igen elcsodálkoztak, de a fiú felvilágosította őket, hogy anyja mit kifogásol magatartásában, mire a rabbik azt mondták neki: Ha anyád ezt kívánja, tartozol kedvében járni és lábaidat általa megmosatni.
Balog Dániel
A Tóra szavai csípnek mint a méh, de édes mint a méz!
“Ezek a szavak, amelyekkel szólott Mózes egész Izraelhez” (MV/1:1 Dvárim)
“אֵלֶּה הַדְּבָרִים אֲשֶׁר דִּבֶּר מֹשֶׁה אֶל כָּל יִשְׂרָאֵל” – “Éle hádvárim áser diber Mose el kol Jiszráél”
Mózes intő tanítást ad a zsidó népnek. Ő pontosan tudja milyen kollektív bűnösség van rajtuk. A Vilnai Gáon szerint az első szóban van utalás az egyik legnagyobb ilyen hibára, a pletykára.
אלה = Álef + Lámed + Hé
אבק לשון הרעה = Avak Lason Hara = A rossz nyelv pora
A rossz nyelv úgy száll a levegőben mint a por. A szél elviszi jó messzire, hogy már vissza sem lehet hozni, ugyanúgy mint a nem szép beszédet. S mivel ebben a bűnben mindenki érintett, ezért mondta כל ישראל egész Izraelnek.
Rabbi Jehuda HeChaszid szerint a Dvárim (szavak) kifejezés hasonlít a Dvorim (méhek) szóhoz. A Tóra szavai olyanok mint a méhek és azok termékei. Különösen Mózes 5. könyve tartalmaz sok olyan kemény fenyítést és szigorú figyelmeztetést amelyek szavai csípnek mint a méh, de édes mint a méz annak aki megtartja őket.
A fenti gondolatra a jelzés a Muszár (erkölcsi-etikai tanítás) és Dvás (méz) héber szavak azonos gemátriájában keresendő (306):
Muszár = מוסר = mem+váv+számech+rés = 40+6+60+200=306
Dvás = דבש = dáled+vét+sin = 4+2+300=306
Lefkovics Kornél
Mi a mezüze szerkezetének belső üzenete?
שְׁמַע יִשְׂרָאֵל יְ־הֹוָ־ה אֱלֹהֵינוּ יְ־הֹוָ־ה אֶחָד“
וְאָהַבְתָּ אֵת יְ־הֹוָ־ה אֱלֹהֶיךָ בְּכָל לְבָבְךָ וּבְכָל נַפְשְׁךָ וּבְכָל מְאֹדֶךָ
וְהָיוּ הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה אֲשֶׁר אָנֹכִי מְצַוְּךָ הַיּוֹם עַל לְבָבֶךָ
וְשִׁנַּנְתָּם לְבָנֶיךָ וְדִבַּרְתָּ בָּם בְּשִׁבְתְּךָ בְּבֵיתֶךָ וּבְלֶכְתְּךָ בַדֶּרֶךְ וּבְשָׁכְבְּךָ וּבְקוּמֶךָ
וּקְשַׁרְתָּם לְאוֹת עַל יָדֶךָ וְהָיוּ לְטֹטָפֹת בֵּין עֵינֶיךָ
“ וּכְתַבְתָּם עַל מְזוּזֹת בֵּיתֶךָ וּבִשְׁעָרֶיךָ
(MV/6:4-9 Vöetchánán)
” Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy! Szeresd tehát az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel. És legyenek ezek az igék, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben. Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. Kösd azokat jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között. És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra. “
Heti szakaszunkban (Vöetchánán) Mózes folytatja beszédét Izrael népének. A 10 parancsolat újbóli elmondása mellett többek között Mózes megismétli az Ö-valóba vetett hit és Egységessége tudatosításának micváját, vagyis a Smá Jiszráel első részét. Az utolsó pószuk (mondat) a mezüze ajtófélfára való felhelyezésének micvájáról szól.
De mi a mezüze szerkezetének belső üzenete?
Sor:
Minden kóser mezüze 22 sorból áll ami megfeleltethető a héber álefbét (ábécé) 22 betűjének. Ez a 22 sor a tíz szférával (i-teni kisugárzás) együtt alkotja a Bölcsesség 32 ösvényét. A betűk képviselik a Teremtés minőségi, míg a számok a mennyiségi oldalát. A mezüze szónak a (miluj) gemátriai rendszerben 231 az értéke, pont annyi, mint az álefbét 22 betűjének az összes lehetséges számpárjai ( (22*21)/2=231 ). A Bölcsesség 231 Kapuja magában hordozza a Teremtés rejtélyét. Azt mondják, hogy a Gólem (mesterséges ‘ember’) megalkotásában is ezen betűkombinációkból kisugárzott energiái segítettek.
A mezüze soraiból vehetjük ki az héber betűk teremtő erejét és alkalmazhatjuk saját életünk jobbá tételére.
Szöveg:
A mezüze szövege 170 szóból áll, amit két szó összgemátriája ad meg: Bánim (fiúk, gyerekek) és Chájjim (élet).
בנים = bét+nun+jud+mem = 2+50+10+40 = 102
חיים = chet+jud+jud+mem = 8+10+10+40 = 68
102+68=170
Ezzel a mezüze azt tanítja nekünk, hogy az igazi életet a gyerekek jelentik.
Betűk:
A mezüze szövege 713 betűt tartalmaz. 713 a tsuvá (megtérés, bűnbánat) gemátriája is.
תשׁובה = táv+sin+váv+vét+hé = 400+300+6+2+5 = 713
Amikor ránézünk egy mezüzére jó ha mindig eszünkbe jut, hogy merre és milyen irányba is tartunk az életünkben és mindig egy-egy kis dologban javítva magunkon egy kis tsuvátcsinálva óriásit változtathatunk magunk és a világ jobbá tételén.
Ehhez hozzásegít bizonyosan a Bölcseink által meghatározott ajánlott napi 100 ima, amire a 613 micvével együtt szintén a mezüze betűinek száma emlékeztet.
Szó:
A mezüze szónak a gemátriája 65.
מזוזה = mem+zájin+váv+zájin+héj = 40+7+6+7+5 = 65
Ez egyrészről az Ö-való egyik nevével (Ádo-náj) azonos, így a mezüzére nézve rögtön maga a Világ Teremtője jut eszünkbe.
אד-ני = álef+dáled+nun+jud = 1+4+50+10 = 65
Másrészről pedig 65 a gemátriája a Héchál szónak.
היכל = héj+jud+cháf+lámed = 5+10+20+30 = 65
A Héchál vagy Héchál HáKodes a Jeruzsálemi Szentély legszentebb helyének, a Kodes HáKodesimnak (Szentek szentjének) az előcsarnoka. Itt volt található a Menóra, a Színkenyér asztala és a Füstáldozatot bemutató oltár. A mezüze így a saját lakásunkat egy ‘kis Szentéllyé’ alakítja, és mutatja, hogy ott zsidó és I-tenfélő szent család lakozik.
Végezetül:
A sorok, szavak és betűk összesen:
22+170+713=905
Az étkezés utáni áldásban (Birkát Hámázon) az alábbi imarészletet is mondjuk, melynek a számértéke természetesen 905!:
בְּרָכָה מְרֻבָּה בַּבַּיִת הַזֶּה – Bráchá merubá bábáit háze – Nagy áldás erre a házra…
A mezüze a fentiekből is adódóan nagyon fontos parancsolat, így igyekezzünk meg- és észben tartani ezt a fantasztikus energiával teli micvát!
Lefkovics Kornél (Dr. Alexander Poltorak alapján)
Az embertől függ és nem kapjuk!
›› Vajha ez a szívük, maradna nekik, hogy féljenek engem miden időben.‹‹
Innen következtetik a bölcsek, hogy minden az Ö- valótól ered, minden az ő ajándéka, kivéve az I-tenfélelem, az egyedül, ami az embertől függ és nem kapjuk!
Ezt az Ö- való nem mozdítja elő, hanem minden ember saját szívének sugalmazására van bízva.
שמע ישראל יי אלהינו יי אחד- ‹‹Halljad Izráel, az Ö- való a mi I-ünk, az Ö- való egy!
Ezen mondatban az Ö- való neve háromszor fordul elő: יי אלהינו יי
Az első név jelzi, hogy I- ten volt, és uralkodott még a világ megteremtése előtt is. A második, annak ad kifejezést, hogy I- ten a jelenben is Urunk, és az utolsó név bizonyítja, hogy időtlen időkig is Örökkévalónk lesz!
Ha az ember ezt az imát mondja, csakis áhítattal tegye, ezt jelzi, a שמע szó is, mely egyszersmind értelmet fejez ki.
A Szináj hegyén egyhangúlag vallotta a zsidó nép, hogy ‹‹ Megtesszük és meghallgatjuk›› I-ten parancsait. Az aranyborjú készítésénél megszegték a “ megtesszük” fogadalmát, most tehát arra kérlek benneteket, hogy tartsátok meg legalább a “ meghallgatjuk” fogadalmát, hogy naponta áhíttattál elmondjátok a S’ma imát!
Hasonló, ez azon esethez, midőn a király két drágakövet ajándékozott arájának az egyiket csakhamar elvesztette, ekkor arra kérte a király, hogy legalább a másikra vigyázzon, hogy azt el ne veszítse.
Balog Dániel
A reggeli Smá imát Tfillinben kell elmondani, mert így a Tfillin és magunk vagyunk az igaz tanúk az Egyi-tenhit kijelentése mellett, Tfillin hiányában csak magunk vagyunk, s tudjuk, hogy egy tanú nem tanú. A Smá…Echád utolsó betűi az ájin (ע) és dáled (ד), együtt ÉD (עֵד), azt jelenti tanú.
Lefkovics Kornél
Miért mondjuk halkan ezen imát: ברוך שם כבוד מלכותו לעולם ועד – BARUCH SÉM KÖVOD MALCHUTO LEOLAM VAED!
›› Áldva legyen királyságának dicsőséges neve mindörökké‹‹ ?
Mert, midőn Mózes az égben volt a tíz igét átvenni, az angyalok kara énekelte ezen imát. Midőn lejött, Mózes ezen imádság elmondására tanította a népet.
Nehogy, azonban az angyalok ezt irigy szemmel nézzék, ezért mondjuk el halkan.
Azonban Jom Kipur napján, midőn Izrael minden bűntől mentesen, tisztán áll az Ö- való előtt, olyan mint az angyal és így nem kell tartania az angyalok irigységétől, ezért mondjuk azon a napon hangosan ezen imát.
Miként mi magasztaljuk I- tent, hasonlóan magasztal Ő is minket angyalai előtt. Az Ő- való mondja ›› Egy igaz nemzetem van nekem: Izrael. Mi pedig azt valljuk: Egy az I- ten!
Balog Dániel
Ez a nép közösségi vàlasza a föpap jom kipuri widujàra. A mischna Tamid idezi ezt kétszer is, igy felvették a Jom Kipuri àvodàba a közös leborulàs alatt, ahogy ez akkor történt. Erre emlékszünk ez àltal…!
Polnauer Dávid rabbi
A “Báruch Sem Kvod Málchuto Leolám Váed” mondásával a Talmud Peszáchim (56) Gemárája foglalkozik. Ezt a kijelentést a Smá Jiszráel mondat hangos elmondása után kell elmondani. De milyen hangsúllyal?
Jákob ősapánk halála előtt összehívta fiait, hogy felfedje előtte a Messiás eljövetelének idejét, de a Schiná (I-teni Dicsfény) eltávolodott tőle. Azt gondolta, biztosan az egyik fia miatt hagyta el a prófécia. Ezért az összes gyermek egyszerre jelentette ki a Smá Jiszráel áldást, mire Jákob hangosan válaszolt: “Báruch Sem Kvod…”
Heti szakaszunkban Mózes megismétli a Smá imát de nem teszi hozzá a Báruch Sém kijelentést. Ezért a Gemárá meghagyja mind Jákob mind Mózes iránti tiszteletből azt a gyakorlatot, hogy a Baruch Sém-et HALKAN mondjuk a Smá után (Yom Kippur kivétel ezalól).
Lefkovics Kornél
Az emberek hajlamosak a kisebb parancsolatokat, sarokkal (lábbal) tiporni!
Vehaia ekev tishmeun et hamishpatim haele” ( “, És lesz annak folytán, hogy hallgattok ezekre a rendeletekre,,.. “).
De az EKEV szó jelentése héberül, “sarok” … Mi a kapcsolat?
Rási szerint, az”ekev” szó különleges jelentőséggel bír: az emberek hajlamosak a kisebb parancsolatokat, sarokkal (lábbal) tiporni, ezért, Moshe rabbenu figyelmeztet “, ha megtartjuk még a számunkra jelentéktelennek tűnő parancsolatokat is, akkor Isten gondoskodni fog rólunk …”
A Torában három helyen fordul elő az “ekev” szó ahol különleges jelentősége van, Bereshit – Ádám és a kígyó esete- Jákob születése-(egyébként Jákob neve is ebből a szóból ered) és itt az e-heti parasában ahol a Tóra arra tanít, hogy a kis dolgok teszik naggyá a különbséget a hit és a cinizmus között.
Jonathan ben Abraham
Így cselekszik az okos szülő is!
Értsd meg szívedben, hogy amint bünteti az ember a fiát, úgy oktatott, nevelt és büntetett téged az Ö- való.
Az elkényeztetés a legnagyobb nevelési hiba. Ha az apuka nem szigorú a gyermekéhez, mindent enged neki és minden akadályt elhárít útjából, hogy minél könnyebben elérhesse célját, az nem igazi szeretet, hanem csupán “korcs” szeretet.
Elbizakodás, rövidlátás, ferde világnézet, szeretetlenség, gyenge jellem az eredménye az ilyenfajta nevelésnek.
Embereket nevelnek, a kényeztető szülők, kiknek a társadalom nem igen veszi hasznát, kikben nincsen lelkesedés, nincs ideál: embereket, kik a harcban nem képesek helyt állni, kiket már az első akadály leterít.
Az Ö- való Izraelt, azáltal, hogy sanyargatta, harcképessé tette őket, – felruházva erővel- , megedzette testüket- lelküket és formálta jellemüket. Így cselekszik az okos szülő is!
Balog Dániel
Ha meghaltunk egyenként el- elmaradoznak tőlünk!
Minden embernek három három jó barátja van: pénze, rokonsága és érdemei. Míg az életben időzünk, a jóbarátok velünk vannak, hozzánk ragaszkodnak, ha meghaltunk egyenként el- elmaradoznak tőlünk.
Legelőször vagyonunk lesz hűtlen hozzánk, rokonaink a sírig elkísérnek minket, onnan visszatérve csakhamar elfelejtenek bennünket, és csupán érdemeink, jótéteményeink hívek és kitartóak, ezek elkísérnek az Ö- való trónusáig, szót emelnek mellettünk, védenek, pártolnak és hirdetik ártatlanságunkat.
Balog Dániel
Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket!
Mózes 11. fejezetében ezt olvassuk a 2. sorban: “És tudjátok meg ma, hogy nem gyermekeitekhez szólok, akik nem ismerik és akik nem látták az Örökkévaló, a ti Istenetek oktatását, az ő nagyságát, az ő erős kezét és kinyújtott karját.”
A 19. sorban pedig ezt: “Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket”.
A két mondat között mi a kapcsolat?
A 2. sorban Mózes arra mutat, hogy csak az idősebbek látták a Teremtő csodatetteit, és tanúi voltak az eseményeknek, majd nekik kell ezt és a következő generációnak továbbadni. A továbbítás parancs pedig a 19. sorban olvasható .
Dov ( Vasadi Péter)
Az áldás maga a Tóra, és a Tóra maga az áldás!
“אֶת הַבְּרָכָה אֲשֶׁר תִּשְׁמְעוּ” – “Et hábráchá áser tismöu” – “Az áldást amit meghallgattok” (MózesV/11:27 )
De milyen áldásra utal a pószuk (mondat)?
Nézzük meg a 4 szó utolsó betűit: táv (ת), héj (ה), rés (ר), váv (ו)
Átrendezve a négy betűt mit kapunk?
תורה vagyis Tóra! Ez azt mutatja nekünk, hogy az áldás maga a Tóra, és a Tóra maga az áldás!
Mózes utolsó heti szakaszának neve ugyanaz amivel kezdődik: ”וזאת הבּרכה” – “Vezot hábráchá” – “És ez az áldás” (33:1)
Korábban pedig ezt olvassuk: ”וזאת התורה” – “Vezot háTorá” – “És ez a Tóra” (4:44)
Ez mutatja nekünk, hogy a két kifejezés felcserélhető, mert mindkettő ugyanazt jelenti!
Lefkovics Kornél
Mielőtt embertársad teljesen elszegényül, támogasd őt!
Ha észre veszed, hogy rosszra fordul a sorsa, ne várd meg míg teljesen elszegényedik, hanem még idejében légy segítségére, hogy teljesen le ne roskadjon.
Amiben szükséget szenved, abban segítsd őt, de nem tartozol őt gazdaggá tenni.
A Talmud beszéli: Rabbi Abba sok pénzt vett magához, melyet a hátán vitt egy zsákba, úgy ment a szegényekhez, ők vettek a pénzből, anélkül, hogy ő maga látta volna.
Egy másik tanaita, azt mondta feleségének: Ha szegény ember beállít hozzád, siess adj neki gyorsan ajándékot, hogy ha netalántán gyermekeid is idegenek megsegítésére lennének utalva, ne kelljen várniuk, míg a gazdag alamizsnát nyújt nekik, felesége erre méltatlankodva szólt: Miért átkozod gyermekeidet? De ő így felelt: Nem átkozom őket, de nem lehet a szerencsében bízni, nem állandó és az ember sohasem tudhatja, hogy idővel mire jut még ő, vagy gyermeke.
Bölcseink mondották, a jótékonyság révén láthatja az ember I- ten dicsőségét. Az ima is akkor nyer meghallgatásra, ha a jótékonyság kíséretében jár. Ezért ajánlatos, mielőtt imádkozunk előbb alamizsnát adni!
Balog Dániel
Az égit a földivel összekapcsolva itt, e földön boldoguljunk!
Test és lélek két ikertestvér. E két ikertestvért azért párosította az Ö- való az emberben, hogy úgy a testnek mint a léleknek éljünk, az égit a földivel összekapcsolva itt e földön boldoguljunk és a másvilágon üdvözöljünk.
De mit tapasztalunk sajnos manapság ?
A testet dédelgetjük, minden kívánságát teljesítjük, míg a lélek éhezik. Szóval a lélek nem igazi, csak mostoha testvére az embernek. Azzal áltatjuk magunkat, hogy öregségünkben, mikor a lélek már úgyis elválni készül a testtől, akkor gondosabb ápolásban fogjuk részesíteni a lelket.
De a lélek ilyen bánásmód következtében panaszt emel majd az Ö- valónál és súlyos bűnt követünk el ezáltal. Ezért adni adj bőven neki és ne bántson téged az, ha a lélek kellő ápolásban részesül általad, mert ennek révén az Ö- való megáldja kezed minden munkáját!
Balog Dániel
Ezen öröm forrása nem a Jó Ösztön volt!
Reb Dávid egy teljes héten keresztül böjtölt, Sábesztől Sábeszig nem evett, nem ivott semmit. Egyszer, amikor egy pénteki napon úton volt, igen nagyon megszomjazott. Egy tisztavizű forrás mellett vezetett el az útja, ami csak fokozta a szomjúság érzését. Már azon volt, hogy felfüggeszti böjtjét és iszik, de mégis erőt vett magán, leküzdötte kínzó szomjúságát és anélkül ment tovább, hogy akár egy kortyot is lenyelt volna.
Amikor már távol járt a forrástól, eltöltötte őt annak öröme, hogy sikerült vágyát leküzdenie. De ugyanabban a pillanatban eszébe jutott, hogy ezen öröm forrása nem a Jó Ösztön volt, hanem a Rossz Ösztön, s az kísértette meg őt, hogy a büszkeség és fennhéjázás vétkébe essék. Így aztán megfordult, visszament a forráshoz és ivott a vízből.
Lelovi rebbe
Tökéletes légy!
“תָּמִים תִּהְיֶה עִם יְ־הֹוָ־ה אֱלֹהֶיךָ” – “Támim tije im HáSem Elokéchá”
“Tökéletes légy az Ö-valóval, a te I-teneddel” Mózes V/18:13 Softim hetiszakasz
De mikor?
Az első két szó számértéke:
Tökéletes légy = תָּמִים תִּהְיֶה = támim tije= táv+mem+jud+mem+táv+héj+jud+héj = 400+40+10+40+400+5+10+5 = 910
910 a gemátriája a Tisri szónak is, vagyis Rosh Hásánákor (Zsidó Újévkor, ami Tisri hónap 1-2-re esik) kell az Ö-való előtt úgy állni, mint aki tökéletes.
Tisri = תשרי = táv+sin+rés+jud = 400+300+200+10 = 910
Ehhez azonban már most, Elul hónapban kell elkezdeni az önvizsgálatot, őszintén magunkba nézni és mindenféle hibát kijavítani bennünk, hogy valóban Tökéletesek lehessünk!
Lefkovics Kornél
Nagy kincs a béke!
››Tóra útjai kellemesek és minden ösvénye békesség‹‹! Az Ö- való a világot is békével teremtette, mivel az ég tűz és vízből áll, melyek rendszerint nem férnek meg egymással, de az Ö- való békét létesített e két különböző elem közt.
Maga az I-ten neve is béke, amint írva van: ›› Az Úr a béke.‹‹ Izrael is békét szerzett test és léleknek, midőn a Tórát elfogadta, mert a Tóra egészséget ad testnek és léleknek egyaránt!
Imánk is békével végződik, az áldozatok sora is békeáldozattal végződik. Még ha Izrael háborúba indult, akkor is békeüzenetet küldött az ellenséghez, mielőtt ütközetbe bocsátkozott vele.
Nagy kincs a béke és szüksége van az embernek reá, mert jobb egy száraz falat örömmel, mint vágott barmokkal teli ház viszálykodással. Úgy mint szüksége van a világnak békére, épp oly szüksége van jogra, ezért mondta az Ö- való: ››Bírákat és felügyelőket rendelj magadnak minden kapudban‹‹!
Jog, törvény, igazság és bíróság nélkül az emberek öldökölnék egymást és nem volna senki a földön, aki számon kérné tőlük embertársaik életét.
Hajdanán Izrael minden városában volt egy 23 bíróból álló kisebb Szanhedrin és Jeruzsálemben pedig egy 71 tagból álló Nagy Szanhedrin, melyek halálos ítéletet hozhattak!
Balog Dániel
Fölfelé emelkedik a fa és ember egyaránt!
››Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, harcolva ellene, hogy bevedd azt, ne pusztítsd el fáját, fejszét ne emelj reá, mert ehetsz róla!‹‹
Mert az ember a mező fája. Miként az ember nő, úgy a fa is, valamint a fa gyümölcsöt hoz, úgy az embernek is vannak gyümölcsei: gyermekei.
Ezért, még egy ágát sem szabad lemetszeni a gyümölcsfának Mint a fa egy kis körre vetheti árnyékát, így az ember is csak keskeny körért él, de annál inkább kötelessége e kis kört szeretetével boldogítani.
Vannak fák, melyeken gyümölcs nem fejlődik és vannak emberek, akik elmúlnak anélkül, hogy nemes tettek bizonyítanák egykori tevékenységüket.
Olyan az ember mint a mező fája. I-ten adja az éltető nedűt a fának is, az embernek is. Fölfelé emelkedik a fa és ember egyaránt. Vihar megtépi a fát, hullatja lombjait, leszaggatja gyümölcsét, de az emberi igyekezetnek is gyakran útját állják az élet viharcsapásai, a fájdalmak égzengései.
Balog Dániel
Vissza a tudástárbaMinden embert a jó oldaláról ítélj meg!
“Ha pereskedés lesz emberek között és odalépnek a törvény elé, hogy ítéljenek fölöttük és elítélik az igazságost és elítélik a bűnöst.”
“כִּי יִהְיֶה רִיב בֵּין אֲנָשִׁים וְנִגְּשׁוּ אֶל הַמִּשְׁפָּט וּשְׁפָטוּם וְהִצְדִּיקוּ אֶת הַצַּדִּיק וְהִרְשִׁיעוּ אֶת הָרָשָׁע”
“Ki jije riv béjn ánásim vnigsu el hámispát usfátum vhicdiku et hácádik vhirsiu et hárásá”(MózesV/25:1) Ki Técé hetiszakasz
Miért kell a Tórának külön közölnie velünk, hogy az igaz embereknek felmentés jár és a bűnös embereket pedig elítélik? Hiszen ez a törvénykezés alapja!
Az Atyák Bölcs Tanításaiban ez áll (Pirké Avot 1:6):
“Minden embert a jó oldaláról ítélj meg!”
Hogyan tudunk egy embert a jó oldaláról megítélni, mikor látjuk őt, hogy egy helytelen, rossz dolgot követ(ett) el?
Megítélésünk kulcsa az, hogy beleképzeljük magunkat az ő helyzetébe. Mikor valaki bűnt követ el, akkor valószínűleg végtelen okot tudna felsorolni annak érdekében, hogy védje magát és cselekedetét. Ezért, mikor látunk valakit bűnözni és beleképzeljük magunkat, próbáljuk meg megvédeni magunk ezt a bűnös cselekedetet, mintha mi csináltuk volna ténylegesen egy adott gyenge pillanatunkban.
Minden zsidó szívében két erő lakozik akik állandó harcban állnak egymással; a jécer tov (jó ösztön) és a jécer hárá (rossz ösztön). A jécer tov felfelé húzza az embert a szentség és spiritualitás felé, amit valójában mindannyian akarunk. Azonban a sohasem alvó jécer hárá erről az útról folyamatosan igyekszik eltéríteni bennünket. Követni a rossz ösztönünk által kijelölt utat valójában sohasem az igazi szándékunk. Minden zsidó lélek küzd azért, hogy az Ö-valóhoz minél közelebb lehessen. Minden zsidó lélek egy igazi cádik. Mikor egy zsidó egy helytelen dolgot cselekszik és mi teljes mértékben elítéljük őt ezért, akkor valójában egy cádikot vádolunk mert a lelke alapvetően tiszta szándékú.
A fentiek alapján ez az értelme az alábbi pószuknak (versnek):
”Ha pereskedés lesz férfiak között”
Ez utal az állandó harcra a bennünk jelen lévő jó és rossz ösztön között. Mikor meg kell ítélnünk egy másik embert, mindig jusson eszünkbe:
“Elítélik az igazságost és elítélik a bűnöst”
A zsidó lélek, a Nesámá (נשמה) egy cádik. Sohase ítéljük el az embert teljességgel! Ítéljük el a benne munkálkodó jécer hárá-t aki rossz irányba téríti őt, de emlékezzünk szívének belső, igaz és tiszta mivoltára.
Ha másokat jó oldalról ítélünk meg, akkor mi magunk is kiérdemelhetjük az Ö-való kedvező ítélkezését felettünk a közelgő Félelmetes Napok közeledtével és akkor be fog minket írni az Élet Könyvébe!
Lefkovics Kornél (Rabbi Shmuel Shmelke HaLevi Horovitz alapján)
Ne térj vissza, hogy azt elvedd!
Ha learatod, aratni valódat meződön és ottfelejtesz kévét a mezőn, ne térj vissza, hogy azt elvedd: az idegené, az árváé és az özvegyé legyen, hogy megáldjon téged az Ö- való, a te I-ned kezed minden munkájában!
Innen tanulhatjuk:
Ha valaki elveszíti a pénzét az utcán és egy szegény ember megtalálja, ez olyan érdemül tudatható be annak, aki elvesztette, mintha egyenesen odaajándékozta volna az elveszett összeget a rászorulónak és jutalmat várhat érte, mivel a mezőn felejtett búzáért is ígéri az Írás: ›› hogy megáldjon téged az Ö- való, a te I-ned‹‹, pedig az illető éppen úgy nem szándékozott gabonát ottfelejteni a mezőn, mint ahogy amaz nem szándékkal vesztette el a pénzét.
Balog Dániel
Vigyázz, nehogy okot adj neki a sírásra!
›› Ne legyen férfi ruhája asszonyon és ne öltsön férfi asszonyruhát!‹‹
Az Ö- való minden ember számára kijelölte a hatáskört, melyen belül kell, hogy végezze a dolgait. Ezen hatáskört nem ajánlatos túllépni!
Nem véletlen, hogy a férfi hatásköre a külvilág, az élet zajos oldala, míg a női hivatás súlypontja a házba helyeztetett.
Hasztalan az újabb kor törekvése, a női emancipáció, ez csak a természet rendjének felbomlását eredményezné. Hiszen kint az élet zajos terén, ahol érdek érdekkel küzd, ahol nagyszabású terveket kell kidolgozni, ahol fáradni és küzdeni kell, ott van helye a férfinek.
A családban, a házban pedig, ahol ezer, meg ezer kicsiny dologra kell ügyelni, a szeretet szálait szőni, fonni és összekötni, ahol az otthont valóságos édenné kell varázsolni, ott a nőnek a helye, aki a szeretet, gyöngédség jelképe.
Vigyázz, nehogy okot adj neki a sírásra, mert az Ö- való megszámlálja az ő könnyeit. Izraelt kiszabadították Egyiptomból asszonyainak erényeiért.
››Aki feleségül vesz egy jó asszonyt, annyi mintha teljesítette volna a Tóra minden parancsolatát.‹‹ (Jálkut Rúth 14.fej. 606 végén)
Balog Dániel
A kivégzettet is megilleti a tisztességes eltemetés!
››Ha lesz valakin bűn, halálos ítélettel és megölik és fölakasztod őt egy fára, ne hagyd éjjelen át hulláját a fán, hanem temesd el aznap…‹‹
Ebből a mondatból tanulhatjuk, hogy még a kivégzettet is megilleti a tisztességes eltemetés, több okból:
A test tisztelete – ne kezdjen el oszlani, illetve ne legyen a dögevők martaléka – és mivel a Teremtő saját képmására teremtette az embert, ha valaki tiszteletlenül bánik a holttesttel, az a Teremtővel szemben is tiszteletlen.
A bűnös rokonait ne büntessék meg azzal, hogy látják a hozzátartozójukat abban a helyzetben az ítélet végrehajtása után.
A halottakkal kapcsolatos törvények mindenkire vonatkoznak, függetlenül az életében tett cselekményektől.
Dov ( Vasadi Péter)
A sófár (szám)misztikája!
A Selá HáKudajs (Rabbi Isaiah Horowitz, neve Snéj Luchosz Hábrisz műve után) mondja, hogy a sófár fúvás menete valójában tükörképe az Ö-való négybetűs I-ten nevének:
1. י (jud) A jud betűre hasonlít a szájnak az a formája, amikor kinyitjuk, hogy a fújásra készüljünk.
2. ה (héj) Az első héj betűre a fújás előtti levegővétel, a belélegzés hasonlít.
3. ו (váv) A váv betű az a hang ami kijön a sófárból, hiszen a levegő egyenesen áramlik kifelé belőle.
4. ה (héj) A második héj betű pedig a levegő kifújása, a kilélegzés.
Ros Hásánákor (Zsidó Újév) két sorozatban fújjuk meg a sófárt, illetve hallgatjuk meg hangjait.
Az első sorozat fújás előtt többek között a 47. zsoltárverset imádkozzuk, amiben az Ö-való neve mint szigorú attribútum jelenik meg, az Elo-him név (אל-הים) hétszer szerepel benne. Ezen Szent Név elmondása hétszer képes áttörni azt a hét “héjat”, ami elválasztja és elrejti szemünk elől az igazi valóságot.
A sófár (שופר) négybetűs héber neve minden szempontból kapcsolatban áll az Elo-him névvel.
Lássuk a gemátriai kapcsolatot köztük:
1. A két középső betű számértéke:
ופ = váv + fé = 6 + 80 = 86
Az Elo-him név is 86!
אל-הים = álef + lámed + héj + jud + mem = 1 + 30 + 5 + 10 + 40 = 86
2. Az első betű a sin (ש) és számértéke 300.
Ha az Elo-him nevének betűit egyesével kiírjuk ahogy kiejtjük, akkor az összes betű számértéke lesz 300!
אל-הים = álef + lámed + héj + jud + mem
אלף = álef = álef + lámed + fé = 1 + 30 + 80 = 111
למד = lámed = lámed + mem + dáled = 30 + 40 + 4 = 74
הי = héj = héj + jud = 5 + 10 = 15
יוד = jud = jud + váv + dáled = 10 + 6 + 4 = 20
מם = mem = mem + mem = 40 + 40 = 80
A fentiek alapján az összegük megegyezik a sin betűével:
111 + 74 + 15 + 20 + 80 = 300!
3. Az utolsó betű a rés (ר) és számértéke 200.
Ha az Elo-him nevet úgy számoljuk, hogy az elsőtől indulva mindig egy betűvel többet adunk hozzá, akkor a rés betűvel egyezik meg számértéke.
אל-הים
א = egy
אל = harmincegy
אלה = harminchat
אלהי = negyvenhat
אל-הים = nyolcvanhat
1 + 31 + 36 + 46 + 86 = 200!
Mikor Ros Hásánákor elmondjuk a megfelelő zsoltárokat, imákat és meghallgatjuk a sófár hangját, jusson eszünkbe, hogy ezzel a micvával amit épp teljesítünk konkrétan magával a Világ Teremtőjével létesítünk szoros és közvetlen kapcsolatot, továbbá a fújással kérjük meg Őt arra, hogy a szigorú ítélkezés helyett (Din) kegyelemmel (Ráchámim) bíráskodjon felettünk és a Jók Könyvébe írasson be.
Lefkovics Kornél
Amíg ezt a fáklyát viszem a kezemben, az emberek látnak engem!
Az átkok kollektív, nem egyéni jellegűek. Mind feltételesek, arra az esetre, ha teljesen elszakad a zsidó nép a Tóra törvényeitől. Ez azonban sohasem történt meg az egész néppel.
Sajnos, ebben a hetiszakaszban ( Ki Távó), felsorolt bajok szószerint bekövetkeztek a múltban. Hogy, mégis túlélte a zsidóság az I-teni büntetést, azt annak a ténynek köszönhető, hogy mindig voltak köztük igaz emberek.
›› Tapogatózni fogsz délbe, mint a vak tapogat a sötétben‹‹
Rabbi Jószé mondta: Mindig bántott, hogy hogy nem tudtam megmagyarázni ezt a verset, hogy mi különbség van a vak számára abban, hogy világosságban vagy sötétségben tapogatózik!?
Amíg egyszer az úton járva, egy vakkal nem találkoztam, égő fáklyával a kezében. Fiam! mondtam neki, miért viszed ezt a fáklyát, hiszen nem láthatod fényét? Barátom, – felelte a vak- , igaz, hogy nem látok, de amíg ezt a fáklyát viszem a kezemben, az emberek látnak engem, megsajnálnak és megóvnak a gödröktől, tüskéktől és bogáncsoktól. ( Megilla 24b)
A feleslegesnek látszó ››sötétben‹‹ szó csak nyomatékosabban emeli ki a bajt, amely Izraelt érheti, ha letér a Tóra ösvényéről: ››délben‹‹ is úgy tapogatóznának, mint a vak a sötétben, egyetlen fénysugár nélkül, és nem lenne, ami felkeltse az emberek szánálmát szerencsétlensége iránt.
Balog Dániel
Az I-teni alma!
Ros Hásánákor (Zsidó Újév) szokás almát mézbe mártani és úgy enni eme ízletes gyümölcsöt. Mit tanulhatunk egy almától?
A Tóra megtiltja a gyümölcsfák elpusztítását (M5/20:19) és összekapcsolja az embert a fával. Szent könyvek tanítják, hogy a lelkek gyümölcsfákban reinkarnálódnak. Mikor egy gyümölcs elfogyasztása előtt a megfelelő áldást elmondjuk, az ahoz a gyümölcshöz kötődő léleknek a felemelkedését segítjük elő. A Fáknak külön saját nyelvük van mellyel folyamatosan áldják az Ö-valót.
Mivel a Tóra az embert a mező fájához hasonlítja, és az ember az I-ten képmására teremtetett, így mondhatjuk, hogy a fák szintén I-ten képmására teremtődtek. Az Ö-való megnyílvánulási formáit, a szférákat is az Élet Fájának, Éc HaChajimnak hívják.
Az Énekek Éneke (2:3) a “Kedvesem”-et egy mezőn termő almafáhozhoz hasonlítja, így utalva az Ö-valóra. Mit tudhatott Salamon király minden idők legbölcsebb embere amit mi nem?
Valószínűleg már ő is sejtette, hogy az Ö-való aláírása ott van minden egyes almában!
Az Ö-való legszentebb neve a Tetragrammaton betűi és azok számértékei: Jud (=10) Héj (=5) Váv (=6) Héj (=5)
Egy hosszában és keresztben elvágott almán vegyük észre a hasonlóságokat:
Az alma külső bőrszerű héja 10 ponttal kapcsolódik az alatta elhelyezkedő terméshúshoz. Az 5 magházban 5 magot találunk. Az alma szára pedig melyik betűre emlékeztet? Természetesen a Váv-ra. Továbbá a szár a magházakkal együtt 6-os formát vesz fel.
Az alma összes részeivel együtt kiadja az Ö-való nevét, aminek a számértéke pedig 26 (=10+5+6+5).
Ki tudja mennyi porzószál van minden alma virágán belül? Természetesen 26!
Mikor Ros Hásánákor almát mártunk mézbe, jusson eszünkbe az Ö-való Szent Neve, az aláírása ott van előttünk.
Mielőtt beleharapunk, a fán termő gyümölcsre való áldás elmondásával pedig segítsünk egy léleknek magasabb szintre kerülni a saját lelkünkével együtt!
Báruch Átá HáSem, Elokéjnu Melech HáOlám, Boré Prí HóÉc! Ámen!
Lefkovics Kornél
Vissza a tudástárbaAz ember leküzdheti bűnös hajlamait!
›› Válaszd tehát,az életet!‹‹
Az ember szabad akaratát az emberi felelősség alapjának tekintjük. Az emberben kétféle hajlam küzd egymással, a jó és a rossz.
Az emberi életnek kétféle megnyilvánulása van: az egyik a szellemi élet, a másik az anyagi. Az ember kettős természetű lény, testből és lélekből alkotva. Míg a test az anyagi világ törvényeinek közvetlenül van alávetve, addig a lélek csak a testtel való kapcsolatánál fogva áll az anyagi világ törvényeinek hatása alatt, de bizonyos fokig azoktól független és szabad lehet.
Innen ered, hogy szellemi életünk és lelki erőnk képes bensőnkben az anyagi világ által gerjesztett szenvedélyeket mérsékelni és helyes irányba terelni.
Vannak emberek, akik szívük vétkes sugallatára hallgatnak, hogy vágyaikat kielégítsék és azzal áltatják magukat: ›› majd ha kitomboltam magam, ha vágyaimat kielégítettem, jóllaktam a földi gyönyörökkel, majd vallásos életet élek.‹‹ Csalódni fognak!
Mennél többet enged az ember vágyainak, annál telhetetlenebb lesz! Nem lehet a bűnös vágyat jóllakatni.
Sok függ a szándéktól is. Vannak emberek, akik, ha vétkeznek is, bántja őket a dolog, lehangoltak lesznek, hogy vétkeztek, az ilyen emberek büntetései nem olyan nagyok, mint azoké, akik azt örömmel, szándékosan vagy előtte sokat töprengve hajtották volna végre a bűnt.
Az ember leküzdheti bűnös hajlamait, és több tért biztosíthat erkölcsi belátásának és önmagát erkölcsi rendeltetésének betöltésében mindjobban tökéletesítheti, míg végre oly magas erkölcsi színvonalra emelkedik: hogy belső küzdelem nélkül tud mindenkor az Ö- való akaratának engedelmeskedni, örömmel választja a jó utat és egész lénye a tiszta erkölcsiséggel összhangba jut. Ezt a fokot elérni az embernek magasztos feladata, feléje törekedni: szent kötelesség!
Balog Dániel
Szabad választás lehetősége, ami mindannyiunknak megadatott!
Nicávim heti szakaszunkat mindig Ros Hásáná előtti sábeszkor (szombaton) olvassuk fel a zsinagógákban. Ebben az Ö-való megparancsolja nekünk, hogy válasszuk az életet. Ebben a parancsban természetesen benne rejlik a szabad választás lehetősége ami mindannyiunknak megadatott. Csupán élni kell vele.
Három választásunk lehet (M5:30/15 alapján): Választhatjuk az életet vagy a halált, a jót vagy a rosszat, az áldást vagy az átkot.
Héberül a fenti pozitív szavak így hangoznak:
áldás = bráchá = בּרכה
jó = tov = טוב
élet = chájim = חיים
Vegyük észre, hogy az első betűkből egy negyedik szó képződik: betách = בּטח = persze, biztos
Ezt a szót többek között akkor használjuk a héber nyelvben, mikor biztosak vagyunk valamiben, természetes számunkra.
Bízni az Ö-valóban az egyik legteljesebb megnyilvánulása hitünknek. Válaszként az Ö-való pedig áldást küld ránk, hogy jó életünk legyen.
A fenti szavak gemátriája:
בּרכה = bráchá = bét + rés + cháf + héj = 2 + 200 + 20 + 5 = 227
טוב = tov = tet + váv + vét = 17
חיים = chájim = chet + jud + jud + mem = 8 + 10 + 10 + 40 = 68
A három pozitív szónak a számértéke amit választanunk kell: 227 + 17 + 68 = 312
312 pedig két egész szám szorzata: 26 x 12
26-ról pedig tudjuk, hogy az Ö-való négybetűs szent nevének a számértéke, a 12 pedig a hónapok számát jelöli jelen esetben.
Most Ros Hásáná előtt legyünk teljesen biztosak az Ö-valóba vetett hitünkben, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban csakis áldás szálljon ránk, ezáltal szerezve hosszú és jó életet.
Lefkovics Kornél (Rabbi Jicchák Ginsburgh alapján)
Vissza a tudástárba“Mert az Ö-valónak osztálya az Ő népe, Jákob az ő jussának örök osztályrésze.”
“ כִּי חֵלֶק יְ־הֹוָ־ה עַמּוֹ יַעֲקֹב חֶבֶל נַחֲלָתוֹ “
” Ki chélek HáSeM ámo Jáákov chevel nácháláto ” /MV/32:9 Háázinu hetiszakasz/
חֶבֶל = chevel azt is jelenti, hogy kötél…
Szent könyveink nagyon sokszor emlékeztetnek bennünket minden gondolatunk, beszédünk és cselekedetünk hatalmas energiájára és erejére amit magukban hordoznak. A legkisebb dolog is amit ezen a világon teszünk, legyen az akármilyen kicsi és jelentéktelennek tűnő, óriási hatással van egész univerzumunkra. Egy kis cselekedet ezen a világon és az Egek szó szerint megremegnek…
A következő történet a nikolsburgi Reb Smelkétől származik, mely megvilágítja a fentieket:
Egyszer egy egyszerű vidéki paraszt meglátogatta életében először a nagy várost. Egy gazdag üzletember ismerősével találkozva amaz meghívta magához. Mikor beléptek az üzletember házába, az meghúzott egy a plafonra erősített lógó kötelet s csodák csodájára fény lepte el az addig sötét szobát. Mivel az egyszerű vidéki parasztember addig soha nem találkozott elektromossággal az eseményt ténylegesen csodának vélte.
“Honnan jön a fény?” – kérdezte kíváncsian a vidéki.
“Ó, ez nagyon egyszerű. A kötél a plafonhoz van erősítve és ha meghúzom fény lesz és egy második húzásra újból sötét.” – felelte a városi.
“Én is akarok ilyet!” – üvöltött fel egyszerű barátunk.
“Máris intézkedem! Küldök egy szolgálót a boltba, ahonnan te is fogsz majd kapni egy hasonló kötelet.” – felelte segítőkészen barátunk.
Aminthogy megkaparintotta vidéki zsidónk a kis kötéldarabot, már nyergelt is haza, izgalmában majd kiugrott a bőréből. Kiáltozva összeverbuválta a falu apraját és nagyját, hogy majd most ő egy óriási csodát fog mutatni. Remegő kezekkel ragasztotta fel a plafonra kötelét. “Na ezt figyeljétek, milyen csodára képes ez a kis kötél!” – kiáltotta. Meghúzta a kötelet. Semmi. Meghúzta még egyszer és még párszor, de persze akkor sem történt semmi.
Rohant is ám sírva vissza a városba ismerőséhez:
“Te nem ugyanazt a kötelet adtad nekem mint ami neked van!” – támadta meg a városit. “Akárhogy és hányszor húztam sehogy sem gyulladt ki fény.”
“Hát persze, hogy nem!” – kuncogott a zsidó üzletember. “Nálatok a faluba nincs is bevezetve az elektromosság! Hogy is várhatnál a lámpa fényére? A kötélnek egy elektromos kapcsolóhoz kell csatlakoznia, máskülönben csak egy kötél marad ami nem jó semmire!”…
Rengeteg “kötélbe” kapaszkodunk életünk során. A legtöbb azonban nem csatlakozik semmihez, így húzogatása is eredménytelen. Az Ö-való végtelen kegyelmében azonban megajándékozott minket egy speciális kötéllel, a Tórával. Ez a Tóra és a benne található micvák (parancsolatok). Ezek “húzogatása”, a Tóra tanulás és a micvák megtartása közvetlenül kapcsolódik az “elektromossághoz”, magához az Ö-valóhoz, és eredményeképpen Fényt áraszt az egész világra.
Lefkovics Kornél
Rámbán esete egy elveszett lélekkel!
Bölcseink szerint a Háázinu szakaszunkban elhangzó énekben benne rejlik minden egyes zsidó lélek története és minden olyan élmény, amit a megváltás eljöveteléig az a lélek át fog élni. Egy 17. századból származó szent könyvben maradt fent az alábbi történet:
Rabbi Moses ben Náchmánnak (Rámbán, Náchmánidész) volt egy tanítványa akit R. Ávnernek hívtak. R. Ávner elhagyta zsidóságát és áttért a Kereszténységre. Híres és hírhedt emberként tisztelték. Évekkel később jött Jom Kippur napja és szolgálót küldött korábbi mesteréért, Rámbánért. Nem volt más választása, el kellett mennie a találkozóra. Mikor már együtt voltak, R. Ávner hozatott egy élő disznót, a rabbi szeme előtt levágta, feldarabolta, megsütötte és megette, mindezt Jom Kippur szent napján (amikor tilos a zsidóknak bármit enni és inni).
Miután befejezte az étkezést, a következőt kérdezte Rámbántól:
“Hány parancsolatot szegtem meg eme cselekedetemmel, amivel lelkem teljesen elszakad a zsidó nép gyökerétől?”
Náchmán válaszolt: “Négyet.”
Ávner: “Nem! Ötöt!” És várt a rabbi reakciójára, hogy heves vitába keveredjen vele. Azonban Náchmánidész mérgesen meredt emberünkre, de nem szólt ellene.
Helyette egy másik kérdést tett fel neki:
“Tisztelt R. Ávner, mi volt az oka annak hogy vallásodat elhagytad és a bűn ilyen útjára léptél?”
Ávner így válaszolt: “Egyszer hallottam mesteremtől és rabbimtól Rámbántól, hogy azt tanította Háázinu hetiszakaszról, hogy minden benne foglaltatik ami a világon történik. Ez annyira lehetetlennek tűnt számomra akkor, hogy megkérdőjelezte az egész addigi életemet és oda vezetett, hogy teljesen más ember lettem.”
Rámbán hallva a fentieket megengedte R. Ávnernek, hogy feltegyen egy kérdést:
“Mutasd meg nekem, a nevem hol fordul elő Háázinu énekében?” – próbálván túljárni rabbink eszén egy lehetetlennek tűnő feladatot ad neki.
Rámbán kért pár percet, kelet felé fordult és imádkozni kezdett. A következő idézett jött a szájára: “אָמַרְתִּי אַפְאֵיהֶם אַשְׁבִּיתָה מֵאֱנוֹשׁ זִכְרָם”
“Ámárti áféjhem ásbitá méenos zichrám” – “Mondtam, elpusztítom őket, kiirtom emléküket a halandók közül.” (MV/32:26 Háázinu hetiszakasz)
Nézzünk meg minden 3. betűt Rámbán idézetében:
אָמַרְתִּי —> rés = ר
אַפְאֵיהֶם —> álef = א
אַשְׁבִּיתָה —> bét/vét = ב
מֵאֱנוֹשׁ —> nun = נ
זִכְרָם —> rés = ר
A betűk természetesen kiadják R. Ávner nevét: ר. אבנר
Mikor R. Ávner meghallotta a fentieket leesett az álla és lelkének keresett megváltást és megmenekülést Rámbántól. Azonban a rabbi csak ennyit fűzött hozzá: “Hallottad mit mond a pószuk (vers).” És ezzel Rámbán elment.
Ezek után R. Ávner azonnal rendeltetett magának egy hajót, legénység és kapitány nélkül, majd kihajózott a tengerre, és soha többé nem lehetett hallani se felőle, se lelke felől…
Lefkovics Kornél
Vissza a tudástárba