Vájikrá- Mózes III. könyve

VÁJIKRÁ

Miért parancsolja meg az Ö-való, az áldozással kapcsolatosan, hogy “minden ételáldozatot sóval sózd meg” ?

Nem méltó, hogy az Ö- való oltárán nem jól elkészített étel elkerüljön.

Rámban magyarázata: A bálványimádók nem használtak sót áldozataikhoz, ezért parancsolta meg az írás, hogy az I-ten oltárára hozandó áldozatoknál, só ne hiányozzék.

Midrás mondja: A világ 3 részre van osztva: a puszta, a lakott föld és vízterület. A pusztában adatott a Tóra, a lakott, benépesített szárazföldön épült a szentély, hogy a világ harmadik része: a vízterület is némi előnyben, kitüntetésben részesüljön, ezért parancsolta a szentírás, hogy az áldozatokhoz sót használjanak, mely a vízből veszi eredetét.

Balog Dániel

Minden ami kovász és minden, ami méz ne füstölgessetek el abból tűzáldozatot az Örökkévalónak? Mit sugall nekünk az írás?

A kovász az élesztő miatt (ami felpuffasztja a kenyeret) többnek láttatja magát mint ami, így utal az egóra és spirituálisan tisztátalan. A méz bár kóser, de eredetét tekintve méhből származik, annak a terméke ami viszont nem kóser, szintén spirituálisan tisztátalan. Tisztátalan dolgokat pedig nem lehet áldozni az Ö-valónak.

Lefkovics Kornél

Kovász alatt a szenvedély értendő, a méz alatt pedig az élet örömei. Az Ö-való belénk teremtette a jót és a rosszat egyaránt, melyek közt állandó harc dúl. Szükségünk van a szenvedélyre is, ha az nem volna, nem nősülnénk, nem törekednénk nagyra. Így vagyunk az életörömeivel is, egészen száműzni életünkből őket ostobaság. Mérsékletesen élvezni azokat, helyes dolog! Ezért mondja az írás: Minden szenvedélyt, és minden örömet feláldoznod a hit oltárán nem helyes, nem ésszerű dolog tőled.

Mivel a pogányoknál szokásos volt, hogy áldozataikhoz kovászt és mézet használtak, ezért tiltotta el a Tóra, ezeket a tárgyakat az Ö- való oltárán való áldozástól.

Balog Dániel

Miért pont Mózest hívta be az Ö- való a pusztai szentélybe, hogy beszéljen vele?

(- holott, volt még jó néhány cádik a helyszínen: Áron és annak fiai, Becálél, Chur, Izrael hetven véne – )

Mózes menekült a megtiszteltetéstől, héberül “ kóved”- től. Ugyanis aki fut a kóved után, az elől menekül, aki pedig menekül előle, az után a kóved siet. Ezért lett Mózes behívva a Szentélybe mert szerény volt: “ A férfi Mózes, igen szerény volt.” !

Az Ö- való maga is példát mutat nekünk a szerénységre és annak fontosságára: Dicsőségének kinyilvánítására a nagy hegyek helyett az alacsony Szinait választotta és az égbe nyúló fák helyett a csipkebokorban jelent meg.

Pontosan a szerénységének tudható be, hogy megvárta, hogy az Ö- való behívja őt a sátorba és nem ment be magától, – holott ő már tudhatta, hogy sor kerül majd rá, de ennek ellenére kivárta a “behívását “- ! Ebből szerintem az is kitanulható, hogy csak az igazán szerény ember kerülhet igazán közel az Ö- valóhoz!

Balog Dániel

Vayikra (hívta) és Korbán (áldozat) szónak majdnem azonosak a gyökbetűi: Kuf,Rés, Alef illetve Kuf, Rés, Bét.  Először van az Alef, vagyis az Ö-való hívására kell várni, aztán a Bét, vagyis másodszorra áldozni, így kerülhetünk közelebb Ö-valóhoz (Közel=Károv=Kuf,Rés,Alef)!

Derech Erecre tanít, vagyis a helyes viselkedésre. Mózes 7 napig állította fel a Hajlékot egyedül. Nem lett volna illendő nem őt hívni mikor ő dolgozott meg érte. Továbbá miután a Schina leereszkedett a Hajlékra, Mózesnek várnia kellett a Vayikrára, arra, hogy I-ten először szólítsa őt, majd csak ezután kezdődhetett el az új Szolgálat.

Lefkovics Kornél

Két igazán nagy rabbi vitatkozott miért van tulajdonképpen szükség az áldozatokra, miért parancsolta meg nekünk az Ö-való?

RAMBAM azt írja a More Nevuchimban:

A régi időkben mindenki bálványoknak áldozott és az volt minden embernek a szokása, hogy mindenféle isteneknek áldoznak.

Azért parancsolta meg a zsidóknak az áldozatokat és a módját, hogyan kell megtenni az áldozatokat az igazi úton, hogy az Ö- valónak áldozzanak és kövessék Őt és így tudják eltávolítani a szívüket a bálványimádástól. /Rambam/

Az áldozatok közelebb hozzák a felső világokat és szellemibe teszik ezáltal a világot amelyben mi élünk. / Ramban/

Yehoshua Racz Rabbi

Arra tanítson, hogy nem szabad irigynek lenni,  illetve, hogy lássa milyen minőségű áldozatot vagyunk hajlandóak a sajátunkból adni (pl: Kain és Ábel története is erre utal).

Ungár Dániel

Besózva lenni!

“…ál kol korbánchá tákriv melách.” = “…minden áldozatoddal áldozz sót.” (Vayikra 2:13)

Miért kellett minden áldozathoz sót is áldozni?

Az áldozati állat, korbán lényege, hogy közelebb (károv) kerüljünk az Ö-valóhoz. A levágott áldozati húsban még benne van a vér, amit köztudottan a zsidóság számára fogyasztani tilos és spirituálisan tisztátalan. Ezért ez a hús vért tartalmazván nem alkalmas arra, hogy közelebb vigyen az Ö-valóhoz. Sót használva az áldozati hússal együtt a folyamat végeredményeként a vér eltávozik a húsból, és így már nem tartalmaz spirituálisan tisztátalan elemet, vagyis már nincs semmilyen tisztátalan összetevő ami megakadályozná, hogy az áldozat által közel kerüljünk az Ö-valóhoz, a kapcsolat közvetlen legyen. Ugyanígy vagyunk minden micvával amit azért teljesítünk, hogy közelebb kerüljünk általuk az Ö-valóhoz. Kívánom mindenkinek, hogy semmi tisztátalan dolog ne álljon a micvát teljesítő és az Ö-való közé, hanem közvetlen kapcsolat alakuljon ki köztetek, köztünk.

Lefkovics Kornél

Miért mártjuk sóba a bárcheszt, az étkezés előtti áldás mondásánál?

‎”És minden ételáldozatodat sóval sózd meg és ne hagyd el a sót, Istened szövetségjelét ételáldozatodról; minden áldozatodon áldozz sót.”

Bölcseink szerint az ember asztalának ugyanolyan szentnek kell lennie, mint az oltárnak, ezért is szokás sóba mártani a barcheszt, hogy ezzel is emlékezzünk a Szentélyre, valamint , hogy magasabb szintre emeljük a “hétköznapit”.

Balog Dániel

Bölcseink szerint, a só soha nem romlik meg. így az Ö-való és ember kapcsolata soha nem bomlik fel, vagyis, (képletesen), só nélkül íztelen lenne az étel, mint ahogy a zsidó ember élete sivár lenne Tóra és tradíciók nélkül.

Hanna Bat Hadassa

A talmudot tudom idézni ott pedig egyszerű ok áll, a talmud idejében nem tettek sót az ételbe, ezért mondták bölcseink, hogy tegyék sóba, hogy ne mondjanak áldást olyan dologra aminek nincs íze.

Yehoshua Racz Rabbi

Miért van vágás a barcheszon?

A barcheszon csak hétköznap lehet vágást tenni, azért hogy ne legyen idő az áldás és a vágás között, hogy minél hamarabb ehessünk, mert különben hibavaló áldás lesz. Sabbatkor teljes kenyeret kell felvágni ezert csak úgy teszünk mintha vágnánk, de tilos vágni, mert akkor nem lesz teljes két kenyér,  héberül :  lechem misne !

Yehoshua Racz Rabbi

Senkit se tartson vissza félelme attól, hogy kérdezzen!

›› És tegyenek Áronnak, a papnak fiai tűzet az oltárra és rendezzenek el fát a tűzre. ‹‹

A talmud szerint, Nádab és Abihu azért haltak meg, mert Mózes mesterük előtt mondtak véleményt és saját maguk döntöttek  vallási ügyekben.

Így mondták: ›› Bárha, az oltártűz az égből jön, kell, hogy közönséges tüzet is hozzanak az oltárra‹‹.

Nem jól értelmezték, hogy mit értett Mózes az alatt, hogy ›› tegyenek tüzet az oltárra.‹‹.

Mózes ugyanis úgy értette, hogy hozzanak közönséges tüzet az oltárra, de nem ebből, hanem az égi tűzből fog az oltáron elrendezett fa meggyulladni.

Ők pedig azt hitték, hogy a közönséges tűzzel kell a fát meggyújtani.

Ebből a tanulság számunkra:

A tanítványoknak, fokozott figyelemmel, kell hallgatniuk tanítójuk előadását, hogy azt félre ne értelmezzék.

Ha Nádab és Abihu jobban figyeltek volna Mózes szavaira és megkérdezték volna, hogy miként érti, a ›› tegyenek‹‹ szót, akkor nem haltak volna meg.

Senkit se tartson vissza félelme attól, hogy amit nem ért újból megmerje kérdezni.

Mint bölcseink is mondották: ›› A szégyenlős ember nem tanulhat ‹‹!

Balog Dániel

A gondolat mint tudva levő, megelőzi a tettet!

›› A baromból. ‹‹  Az Ö- való csak a háziállatok áldozását engedte meg, mivel a háziállatok szelídek és nem ártalmasak, de nem engedte meg, hogy vad- és ragadozó állatokból áldozzanak, mivel ezek másokat bántalmaznak, így az oltárra, mely az alázatosság jelképe, alkalmatlanok.

Madarakból a galambot engedte meg I- ten áldozni, mivel a galamb a legszelídebb a szárnyasok közül.

Állatból leginkább juhot, bárányt, kost és barmot, vagyis a szelíd állatokat.

›› Ha égőáldozat az ő áldozata, a marhából hímet, épet áldozzon.‹‹

Azért említi a Tóra elsősorban az égőáldozatot, mivel ezt a vétkes, rossz gondolatokért kellet hozni. A gondolat mint tudva levő, megelőzi a tettet.

A gazdag hozott ökröt égőáldozatnak, mivel kevély és fölényesen gondolkozik, lenézve a szegényt.

A középosztálybeli ember, aki nem olyan pökhendi, juhot hozott áldozatként, míg a szegény ember, akinek a gondolatai is alázatosak, csak galambot hozott áldozatul az Ö- valónak.

Az Ö- való nem szorult a mi ajándékainkra, áldozatainkra, csak áldozatkészségünket akarja próbára tenni, ezért is nem az áldozat nagysága a fontos Ő számára, hanem az áldozó odaadásának nagysága.

Balog Dániel

Ha az áldozatok annyira fontosak, akkor miért nem kötelező mindegyik

A Vájikrá szakaszban sok olyan Szentélybeli áldozat leírása szerepel, amik nem kötelezőek, hanem önkéntes alapon hozhatók. Sokan felteszik az alábbi kérdést:

“Ha az áldozatok annyira fontosak, akkor miért nem kötelező mindegyik?”

A Sztájpler válasza szerint az ember képes felébreszteni magában az Örökkévaló iránti szeretetet azzal, hogy a nem kötelező micvákat teljesíti. Így azok, akikben hiányzik ez a tulajdonság, vagy  csak nagyon gyengén van meg bennük, az ilyen micvákon keresztül tudnak fejlődni. Azt is hozzáteszi, hogy ez alapján a betérők, illetve a bálcsuvák (olyanok, akik maguktól fordultak a vallás felé) eleve jobb helyzetben vannak, mint a vallásos családba születettek, mert kvázi önkéntesen veszik magukra a micvákat, ezáltal pedig óriási szeretetet hoznak létre magukban az Örökkévaló iránt.

Sárosi Gábor

Vissza a tudástárba

CÁV

“ Amely helyen levágják az égőáldozatot, ott vágják le a vétekáldozatot.” Hogyan tanulhatjuk ki ebből, a nyilvános megszégyenítés tilalmát?

Az égőáldozatot a bűnös gondolatokért hoztak, ha az ember gondolatban vétkezik, ez még nem olyan nagy szégyen, mivel ettől alig óvhatja meg magát az ember. Ellenben, a vétekáldozatot a ténylegesen elkövetett bűnökért hoztak, ez már jelentős szégyenérzéssel jár együtt. Így, hogy közös helyen vágták le az áldozatokat, így nem tudhatták, hogy ki melyik bűn elkövetése miatt áldozz az Ö- nak. Azaz, I- en megóvta a vétkezőket, a nyilvános megszégyenüléstől!

Balog Dániel

Echád (1)

Két állati eredetű dolgot áldoztak a Bész Hamikdosban (Szentélyben):

1. ökör, birka vagy kecske legjobb minőségű, legfinomabb zsírját ( חֵלֶב ,chélev)

2. ökör, birka vagy kecske vérét (דָּם, dám)

Ebből (is) tanuljuk, hogy minden dologból a legjobb minőséget az Ö-valónak kell adjunk.

A mai napig tilos a fent említet két dolgot egy zsidónak elfogyasztani még Szentély hiányában is. Ennek a tilalomnak az okát jobban megértjük, ha megvizsgáljuk eme két dolog belső értelmét.

A legfinomabb zsír héberül chélev, חֵלֶב, aminek az első betűje chet, ח.

A vér héberül dám, דָּם, aminek az első betűje dáled, דְ. A két betűt összeolvasva kapjuk meg a chad-ot,חד ,ami a héber 1-nek, az echad-nak a rövidített formája. Ami hiányzik az az első betű, az alef (א). Mikor bárányt hoztak áldozatként, az fenti két dolog mellett hozni kellett áldozni még egy harmadik részét is az állatnak. Ez még finomabb, minőségileg még egy szinttel feljebb van a chélevnél, ez az állat hátső része, a fartöve, héberül ‘alja’. Ez a szó aleffel kezdődik. Így ez a három dolog amit áldozni kellett kiadja az 1-et, az echádot (אחד), vagyis a megbocsátó és áldozatainkat elfogadó Egy Ö-való I-tent, akihez az áldozás (korbán) következményeként közelebb (károv) kerültünk, ami az áldozás lényege maga.

Haladóknak:

áljá=alef+lamed+jud+hé=1+30+10+5=46

chélev=chet+lamed+vét=8+30+2=40

dám=daled+mem=4+40=44

46+40+44=130, vagyis az áldozati állat feláldozandó részeinek számértékeinek összege 130.

אחד=alef+chet+daled=1+8+4=13

Vagyis lelkünk 10 szférájának minden egyes szinjén az Egy Ö-való teljes egységében nyílvánul meg(10*13=130)!

Lefkovics Kornél & Harav Yitzchak Ginsburgh

Eső, ami nem oltja a tüzet!

A Misna Ávot traktátusának 5. fejezetében ezt olvassuk (5/5):

Tíz csoda történt őseinkkel a jeruzsálemi Szentélyben:

1. asszony nem vetélte el magzatát az áldozati hús szagától
2. az áldozati hús nem romlott meg soha
3. a vágóhídon sosem láttak legyet
4. Jom Kipurkor nem vált a főpap tisztátalanná
5. az eső nem oltotta el az oltártüzet
6. a szél nem zilálta szét a füstoszlopot
7. nem találtatott hiba az omerban, a (Sávuot ünnepi) két kenyérben, illetve a színkenyérben soha
8. zsúfoltság volt, és mégis volt elég hely, amikor leborultak
9. kígyó vagy skorpió soha nem tett kárt Jeruzsálemben
10. soha ember nem mondta társának: szűk nekem a hely, hogy meghálhassak Jeruzsálemben

Cáv hetiszakaszunkban megparancsolja az Ö-való, hogy a Mizbéáchon, vagyis az áldozati oltáron állandó tűz égjen. Látjuk, hogy a Szentélyben lévő 10 csoda közül az 5. azt állítja, hogy nem oltotta el az eső az oltáron égő tüzet. Feltehető a kérdés, hogy ha a tűz csodával határos módon égett, akkor miért nem parancsolta meg HáSem az esőnek, hogy az oltár és tűz fölött ne essen?

Mikor valaki nehéz időket él meg és életében nehézségek támadnak, olyan szituációkba kerül amik eltávolítják az embert életének igazi lényegéről, pont akkor és abban a helyzetben kell felismernie az embernek a lényeget és megbízni az Ö-valóban. Ezt képviseli az eső, ami a személyes tüzünkre esik állandóan, ami próbál életben maradni és tovább égni a sorozatos eső ellenére is. Bármilyen a tüzünket eloltani próbáló eső,  nehézség is jöjjön ránk (chasz vechalile), saját tüzünknek álllandóan égni kell, ellen kell állni és felismerve helyzetünket összpontosítani HáSemre.

A Szentélyben az oltáron lévő tűz csodája tanít bennünket többet között arra, hogy az Ö-való az egyetlen aki gondoskodik rólunk és megadja mindazt amire igazán szükségünk van!
Ezért mikor valakire „eső esik”, emlékeztetnie kell magát a Szentélyre és a benne lévő csodákra és minden bizadalmát HáSembe helyeznie!

Lefkovics Kornél (Reb Chaim Ickovits Volozhiner alapján)

Az eltávolított hamu!

Megparancsolja nekünk az Ö-való a Trumát HáDesen micváját, ami szerint minden reggel el kellett távolítani az áldozati oltárról, a Mizbéáchról az áldozati állatok (Korbánok) elégetése után ottmaradt hamut.

Isaiah Horowitz szerint az állat feláldozása és oltáron való elégetése azon ember helyett van, aki hozta az áldozatot. Miután bűneik miatt maguk helyett az állatot feláldozták, megkapták a büntetést érte és az állat fizikai teste elégett hamut hagyva maga után. Miután ezt a hamut minden nap reggel el kellett távolítani, jelképezi azt, hogy a bűneink felett melyeket megbántunk már nem kell és nem is szabad tovább rágódni, annak „hamuját” nem szabad láttatni többet.

A Shela HáKudajs folytatja gondolatmenetét; miután megkaptuk az engesztelést, újból tiszta lélekkel (nesámával) folytathatjuk az életünket. Tisztelnünk kell magunkat és tiszta lelkünket, ugyanúgy, ahogy másét is és nem szabad se magunkat se mást múltbéli bűneire emlékeztetni ha már azokat megbánta és megkapta érte a megfelelő engesztelést…

Lefkovics Kornél

Az ember teste három világra emlékeztet!

Mózes levágta a falavatási  kost és vett annak véréből » és tett Áron jobb fülének porcogójára, jobb kezének hüvelykujjára és jobb lábának hüvelykujjára.

Az ember teste három világra emlékeztet:

Feje, amelyben az ész, az elme lakozik, az egekre emlékeztet, ahol az angyalok is lakoznak, ahonnan a bölcsesség, az értelem ered, ezért hintették a a vért a főpap jobb fülének porcogójára.

A szív emlékeztet a planéták világára, az égitestek állandó mozgására és ha azok egy percre is megállnának a világ is megszűnne létezni, így az emberi szív is szünet nélkül működik. Ha egyszer a szív megszűnik dobogni, vége az életnek, ezért is hintettek vért a főpap jobb kezének hüvelykujjára, mely a szívvel átellenben helyezkedik el.

Az ember lába az alsó világra emlékeztet bennünket, a földi életre, ezért hintetek vért a főpap jobb lábának hüvelykujjára.

Ebből a tanulság: az ember óvakodjék testét vétekkel beszennyezni, mivel teste három világra emlékeztet, mindezeket próbálták megértetni az áldozásnál ezen szimbolikus cselekvési folyamattal. 

A vérhintésnek, van egy másik jelentősége is:

A főpapnak szívére köttetett, hogy fülét csak szent dolgok meghallgatására használja, keze meg lett szentelve, hogy vele csak jót cselekedjen és lába, hogy ne lépjen a bűn ösvényére, hanem csak üdvös dolgok után járjon!

Balog Dániel

A vér evésének tilalma, a kóser étkezés egyik alapja!

 » Elhullott állat zsiradéka és szétszaggatott állat zsiradéka feldolgozható bármi munkára, de enni, ne egyétek azt.  Mert bárki zsiradékot eszik a baromból, melyből áldoz tűzáldozatot az Örökkévalónak, irtassék ki az a személy, aki eszi, az ő népéből. Semmi vért se egyetek minden lakóhelyeiteken, sem madárét, sem baromét. Bármely személy valami vért eszik, irtassék ki az a személy az ő népéből.” « (Mózes III/07:24- 27)

Ebből két lényeges dolgot tanulunk meg. Az egyik, a vér evésének tilalma, ez a kóser étkezés egyik alapja, még Noénak tiltja meg a Teremtő.

A másik, hogy a Mindenhatónak feláldozott állatból nem szabad fogyasztani, illetve elhullott és széttépett állatból sem szabad fogyasztani. De, ez csak az evésre vonatkozik, mert a „feldolgozható” azt jelenti, hogy például ruhadarabot lehet belőle készíteni.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

SMINI

A főpap feladata volt a Szentélyben, hogy áldozatot mutasson be a nép nevében: “ És szerezz engesztelést magadért és a népért” ! Mi ebből a tanulság számunkra?

Ez egy tanulság arra nézve, hogy minden ember tisztázza a saját lelkiismeretét előbb és csak aztán intse, dorgálja meg embertársát hibáiért.

Balog Dániel

Azt gondolom, hogy az idézet egy folyamatot jelent, mely a lelkiismerettel történő őszinte szembenézést, és a korrekciót is magában foglalja. Nem elég szembenézni, ha nem változtatunk. Ebben az értelmezésben a tsuvá két eleme – az őszinte megbánás és a jövőre vonatkozó elhatározás-  a jobbulás útjává lesz, mely lelki élményt ad, egyúttal erősíti a hidat ember és az Ö-való között.

Stark Heddi

Az egyéni és kollektív felelősséget is jelenti. Mikor az ember megérti, hogy saját bűne az egész Izrael közösségére nézve destruktív hatással van és szándékosan változtatni akar ezen, akkor az általa hozott áldozat hoz igazán engesztelést mind önmagára mind a közösségre nézve.

Lefkovics Kornél

Együtt élni és nem egymás mellett élni!

Vöjávó Mose vAharon el Ohel Moéd.  “וַיָּבֹא מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן אֶל אֹהֶל מוֹעֵד”:  És jött Mózes és Áron a Találkozás Sátrához. (Mózes III/9:23)

Egy midrás mondja (Kohelet Raba), hogy mikor Mózes megáldotta a népet az isteni Schina (Dicsfény) nem volt jelen a Miskánban. Hasonlóan Áron I-tenszolgálata sem hozta le a Schinát a Sivatagi Szentélybe. Csak miután Mózes és Áron együtt mentek be a Szentélybe ereszkedett alá az i-teni Dicsfény, ahogy a szöveg folytatja:  וַיֵּרָא כְבוֹד יְ־הֹוָ־ה אֶל כָּל הָעָם , Vájirá chavod HaSeM kol háám. És az Ö-való Dicsősége megjelent az egész nép előtt.

Egy másik midrás (Vayikra Raba) szerint Áron négy fiából kettő, Nádáv és Ávihu halálának az egyik oka az volt, hogy nem konzultáltak egymással. Egymástól függetlenül cselekedtek anélkül, hogy megbeszélték volna ezt egymással és ezzel vesztüket okozták. Két ember ugyanazt a dolgot csinálja egyszerre és mégis egymástól függetlenül, meg sem beszélve a dolgot a másikkal máris halált érdemel?

A Gemara (Talmud) azt mondja a házasságról, hogy ha házon az Ö-való áldása van, akkor az a feleség számlájára írható. Az Ö-való teremtette a férjnek feleségét, hogy annak a javára szolgáljon. Egy férfinak meg kell értenie, hogy a saját sikeressége nagyban függ attól, hogy dolgait megbeszéli a feleségével vagy sem. Egy nő vagy feleség nem garantálja a sikert, de a folyamatos együttműködés vele Bráchát (áldást) hoz a házra.

Nádáv és Ávihu történetéből többek között azt tanulhatjuk, hogy sajnos lehetséges olyan helyzet, hogy két ember együtt nőjön fel és éljenek egymás mellett egy egész életen át egy családban, miközben teljesen két különálló világban élnek.

Lefkovics Kornél

Miért tiltja meg számunkra az Ö- való bizonyos állatok húsának elfogyasztását?

Egyrészt, hogy önmegtartóztatásra szoktasson bennünket, másrészt pedig undok állatok húsát ne élvezzük, mivel ezek az egészségnek ártanak.

Az első bűn a tiltott gyümölcs élvezete volt, I- ten már az első embert arra akarta szoktatni, hogy ne egyen meg mindent, amit szeme lát és szíve megkíván, azaz legyen képes lemondani dolgokról, de mint tudjuk nem tudott ellenállni és elvesztette a paradicsomot a földön. Ez sajnos az életünkben is gyakran tapasztalható, hogy az élvezetek vágya felülkerekedik az emberben és elnyomja a valódit.

Midrás gyönyörű hasonlattal magyarázza e tiltott élvezetek okát: Egy király egykor egy földmívest hívott meg magához ebédre. A meghívott a hír hallatán nagyon megrendült. Elment az ebédre, ahol közvetlenül a király mellett kapott helyet. Nagyon szorongott és félt, nehogy az illem ellen vétsen. A királynak feltűnt a vendég zavartsága és illedelmesen segített is rajta: valahányszor a vendég étel után nyúlt és hamis fogást akart tenni a tányérjára, észrevétlenül irányította a kezét a helyes irányba. Így viselkedik velünk is az Ö- való, aki elénk terített egy asztalt, mindenféle élvezetes gyümölccsel, de az ember gyakran tapasztalatlanságának következtében “tiltott ételhez” nyúl, mely kárt okoz neki, lelkének, ezért a Jó I- ten szeretettel irányítja kezét a Tóra szavaival: “Ezt ehetitek, amazt nem, mert kártékony”!

Balog Dániel

A fájdalom ami az embert éri, megtörik a szíven, ha azt elfogadjuk!  

» És Áron hallgatott. « Bárha vérzett szíve és lelke megvolt sebezve, amint látta maga előtt két fiát holtan, de elnyomta fájdalmát, nem sírt, nem jajveszékelt és nem zúgolódott az I-teni elrendelés ellen.

Ezért abban a kitüntetésben részesülhetett, hogy a részegítő ital fogyasztásának tilalmáról szóló fejezet csak neki és nem Mózesnek lett mondva.

Ebből a tanulság számunkra: A gyászeseteknél, ne jajveszékeljünk és ne zúgolódjunk az Ö- való ellen, hanem csöndesen, könnyel és vallásos elfogadással fogadjuk el.

Minden fájdalom ami az embert éri, megtörik a szíven, ha azt elfogadjuk, mely által békét biztosítunk  szívünknek.

Az Ö- való aki kimérte a tenger határait, úgyhogy a nagy hullámok a tengerpart homokján megtörjenek, kimérte a szenvedések, a fájdalom határait is, hogy azok csak javunkat szolgálhassák.

Mint bölcseink is mondották: A szenvedések, a szeretet követei, javulásunk céljából!

Balog Dániel

Nem elég a külső jelek alapján véleményt alkotni!

A szárazföldi emlősök közül csak az kóser, amelyik hasított patájú és kérődző. A Tóra négy állatot hoz példának, ezek közül a sertés rendelkezik hasított patával, de nem kérődzik. Vagyis ez az az állat, amelyik a kóserság külső jeleit mutatja, de a belsővel nem rendelkezik. Ráadásul, amikor fekszik, a mellső lábait előre nyújtja, mintegy mutatva a világnak, hogy kóser, pedig nem az. A sertés így a képmutatást, hazugságot jelképezi.

Bölcseink a négy állatot párhuzamba állítják a négy gáluttal, számüzetéssel. A sertés ebben a jelenlegi, római száműzetéshez kapcsolódik. Külsőleg tiszta, vagyis kóser világban élünk, a nyugati civilizáció gazdaságilag, technikailag fejlett, szabadságban élünk, az emberi jogok (elvileg) garantáltak. Vagyis “hasított patájú”, látszólag tiszta. Azonban, ha belenézünk, láthatjuk, hogy az értékek sokban eltérnek a Tóra által ideálisnak tartottaktól.

A Tóra többek között azért említi név szerint a sertést, hogy figyelmeztessen bennünket arra, hogy nem elég a külső jelek alapján véleményt alkotni, meg kell vizsgálni a belsőt is, és ha az nem megfelelő, akkor igyekezni kell távol tartani magunkat az adott dologtól.

Sárosi Gábor

A tudatlanság bevallása !

„És hallotta Mózes és tetszett neki (amit Áron mondott neki)” „וַיִּשְׁמַע מֹשֶׁה וַיִּיטַב בְּעֵינָיו” – „Vájismá Moshe vájitáv böéjnáv” (Mózes 3/10:20)

Rásitól tudjuk, hogy Mózes hibázott egy bizonyos törvényt illetően és nem volt rest közölnie, hogy azt a bizonyos törvényt (most nem fontos melyik) nem tudja, nem tanulta, nem hallotta vagy esetleg elfelejtette. Nem volt szégyenlős tudásának hiányosságát bevallani. Annak ellenére, hogy Mózes tisztában volt azzal, hogy ez a nem tudása is bekerül a Tórába és évezredek multán is az emberek látni fogják, hogy nem tudja a korrekt törvényt, pedig ő Mózes, mégis ragaszkodott ahhoz, hogy benne maradjon ez a tanulság róla.

Rabbi Akiva Éger Talmudra írt kommentárjában összeszámolja, hogy Rási maga 45 helyen említi a Tóramagyarázataiban, hogy „nem tudom ez mit jelent”. Alapvetően Rásinak nem lett volna kötelező egyszer sem közölnie, hogy nem tudja az adott magyarázatot, elég lett volna nem írni oda semmit, mégis fontosnak tartotta közölni (45 a gemátriája a מה = MÁ = Mi/Micsoda szónak).

Ha a fenti két szent és nagyszerű tanító, mint Mózes és Rási képes volt legyőzni saját egójukat és az igazság, őszinteség és becsületesség példáját mutatták nekünk, akkor nekünk illendő megfogadni személyes példájukat és bármilyen helyzetben tudatlanságunkat bevallani, kérdezni és ezáltal fejlődni.

Lefkovics Kornél

A Tóra fele!

Az elmúlt Sábesz (Mózes 3. könyve, Smini hetiszakasz) alkalmával érkeztünk el a Tóra feléhez, vagyis Mózes öt könyvének a felénél tartottunk annak olvasásakor. Ezt nézhetjük kétféle képpen, szó szerint és betű szerint is és mindkettőből tanulhatunk.

Szó szerinti fele része a Tórának:

„וְאֵת שְׂעִיר הַחַטָּאת דָּרֹשׁ דָּרַשׁ מֹשֶׁה” – „Vöész Szöír háChátát Dáros Dárás Mose”

„És a bűnáldozatra való bak felől érdeklődött, tudakozódott Mózes” (Mózes 3/10:16 Smini)

Áron legidősebb fiai, Nádáv és Ávihu halála után Mózes válaszokat keresett arra, hogy miért látta bátyja, Áron illőnek bűnáldozatot bemutatni. A két ugyanolyan szó között van a Tórának a fele szavak szerint, a Dáros van az első felében és a Dárás pedig a másik felében.

A Chászám Szajfer hivatkozik egy Midrásra, miszerint minden magyarázat amit a Kádos Báruch Hu mondott Mózesnek van 49 sprituálisan tiszta (táhor) eredetű magyarázata és van ugyanannyi (49) spirituálisan tisztátalan (tume) oka. Ez nagyon szépen összevág azzal, hogy Egyiptomban voltunk a 49. tisztátalansági fok legmélyén, és a kivonulás után számoljuk most is az omert, a spirituálisan tiszta napokat.

Ha ez így van, akkor Mózes joggal kérdezi, honnan tudjuk melyik magyarázatot kell követnünk, melyiknek az eredete származik tiszta forrásból? HáSem válaszában a generációk bölcseire és azok fejtegetésére bízza ezt a feladatot, hogy ők döntsék el.

Bár nekünk feladatunk a Tórát értelmezni, keresni és kutatni az értelmét (amit a Drás is jelent), mégis a bölcsek szavai lesznek igazak, az ő magyarázataik származnak szellemileg tiszta helyről.

Betű szerinti fele része a Tórának:

”לֹא תֹאכְלוּם…כֹּל הוֹלֵךְ עַל גָּחוֹן” – „Kol holéch ál gáchOn…lo tochlum”

„Minden (olyan teremtményt) ami a hasán megy (csúszik) ne egyétek” (Mózes 3/11:42 Smini)

A Tóra középső betűje a váv, kiejtésének jelentése és, vagyis összeköt két dolgot, a Tóra első és második felét. Ez a betű megnagyobbodva van írva a Tóratekercsekben. A gáchon szóban található aminek jelentése has, ami nem véletlenül az emberi test közepén foglal helyet.

Érdekes módon Rási (a legnagyobb Tórakommentátor) a gáchon (has) szó helyett meávot használ (belek) mikor a kígyóról beszél. Miért?

A vilnai Gáon mondja, hogy az Ö-való pecsétje az אמת Emet (igazság). A héber ábécé első betűje az álef, a középső a mem és az utolsó a táv. A Tórához írt első Rási magyarázat אמר Ámár szóval kezdődik, vagyis áleffel. Az utolsó szava Rásinak pedig a ששברת Sesibarta, ami távval, az álefbét utolsó betűjével végződik. Így Rási a Ruách HáKojdes (Szent Szellem) segítségével azért használja a מעיו Meáv szót, mert az mem betűvel, az ábécé középső betűjével kezdődik.

Ezzel megértjük Rásit, akinek az volt a célja ezzel, hogy belénk vésse mindörökre (ledor vador), hogy az Ö-való maga Emet (Emesz) és az Ő Tórája is Emet (Emesz), minden szava és betűje az igazságon alapul!

Lefkovics Kornél

Vissza a tudástárba

TÁZRIÁ

Ha az ember megszületik kezeit bezárva tartja és mikor meghal, akkor meg kinyitja kezeit. Miért?

Mert mikor életpályájának csúcsára lép az ember, azt hiszi még, hogy a világ minden kincse az övé és ezért jól marokra szorítja a kezét, de mikor élete vége fele tart, kinyitja kezeit, jelezvén: küzdöttem sokat az életemben, de mégsem viszek magammal semmit a földi javakból.

Abból is kitűnik az ember rendeltetése és hogy a túlvilág öröklésére van hivatva, hogy a 3 világ melyben él fokozatosan emelkedik idő és tér vonatkoztatásában: az első világban csak 9 hónapig időzik az ember (magzati lét) , a másodikban 80-90 évig (földi lét) , végül a harmadikban a túlvilági életben örök időkig (túlvilági lét) .

Balog Dániel

A születéskor összeszorított kéz jelképezi, hogy a test befogadja a lelkét ezen a világon, és mikor a test befejezte küldetését a nyitott tenyér jelképezi, hogy visszaadja a benne lakozó lelket az ősforrásához, az Ö-valóhoz.

Lefkovics Kornél

A megváltás emberi mivolta!

A múlt hetiszakasz (Smini) több ponton is kapcsolódik a mostani tórai fejezetünkhöz (Tazria).

Mózes a 8. napon állította és avatta fel a sivatagi Szentélyt (Miskánt), ahol Áron és fiai, a kohén főpapok megkezdték az I-tenszolgálatot a Schina (I-teni Dicsfény) előtt. Most ugyanúgy a 8. napon a Tóra elrendel egy kötelező micvét: minden fiúgyermeket a 8. napon metéljenek körül. Fontos megjegyezni, hogy az Ábrahám szövetségébe való felvételnek szükségessége, hogy a gyerek ezen a világon bizonyosan éljen meg egy sábeszt.

Mi zsidók, mindennap várjuk a Messiás eljövetelét és a Végső Megváltást. De mi is ez a megváltás valójában?

A gyermek (ember) körülmetélésétől azt várjuk, hogy beteljesítse azt a potenciált amivel az Ö-való felruházta őt születésekor. És akkor válik majd igazi Emberré, mikor ezt az életre szóló feladatot teljesítette. Számára ez az igazi megváltás, a saját lelkének saját maga általi megváltása.

Erre utal a szavak megegyező gemátriája is:

Ember=אָדָם‎=Ádám=álef+dáled+mem=1+4+40=45

Megváltás=גְּאוּלָה=Geulá=gimel+álef+váv+lámed+héj=3+1+6+30+5=45

Lefkovics Kornél

A brit mila, a felvétel Ábrahám Szövetségébe értelmezhető egy első lépésként ehhez. Ez egy nagyon mély spirituális kapcsolat ember és Ö-való között. A brisszel válik az újszülött a zsidó nép tényleges tagjává, mely egyúttal lehetőséget és kötelezettséget jelent arra, hogy a 613 parancsolatot betartva, jó zsidóvá váljon, aki elindul a tanulás útján, a Tóra iránymutatását követi, s így válik lehetővé számára, hogy teljesíti azt a küldetést, mellyel az Ö-való megbízta. Mindez erősíti hitét, kapcsolatát az Ö-valóval, a feladat lelki-szellemi élményt ad számára, megszépíti, tartalmassá teszi az életét.

Stark Heddi

Azért kell körülmetélkedni, mert chasz vesalom ha a gyerek szándékosan nem a zsidó utat választja, még mindig lesz egy micva amit tart akaratától függetlenül is, valamint megmenekül a Káréttól, mint i-teni büntetéstől, ami nagyon súlyos dolog.

Lefkovics Kornél

Miért parancsolja meg az Ö- való a körülmetélés (brisz) parancsát még egyszer, holott ezt már korábban Ábrahámnak megparancsolta?

Ábrahám egész házára kötelezővé tette a Teremtő a körülmetélést, tehát Ismaelnek és leszármazottainak is, ezért a mostani parancsolat megerősíti a korábbit, és le is szűkíti Izrael fiaira. Nem is beszélve arról, hogy itt a Tóra pontosabban fogalmaz, mert a ביום השמיני kifejezésből áldott emlékű bölcseink azt vezették le, hogy ez lehet Sabat és más ünnep is. Ábrahám idején ez a kifejezés csak az időszakra vonatkozott, hiszen zsidó ünnepekről még akkoriban nem beszélhetünk.

Amikor az ember számos új utasítást kap, hajlamos a régiekről megfeledkezni, ezért időről időre a korábban megkapott feladatokat, parancsolatokat meg kell ismételni. Ne felejtsük el, hogy a Sabat sem csak a Tízparancsolatban szerepel, hanem később is, nehogy Izrael népe elfeledkezzen róla, és jelen esetben ezért olvashatunk még egyszer a körülmetélés parancsáról.

Vasadi Péter (Dov)

A beszéd képességének forrása!

“אִשָּׁה כִּי תַזְרִיעַ וְיָלְדָה זָכָר” “Isá ki tázriá vöjáldá záchár” “midőn egy nő magzatot hoz világra és szül fiúgyereket”

Mindenkinek el kell merülnie a Tóra tanulásban és az imádkozásban. Ezt természetesen nem lehet anélkül, hogy az ember ne tartson időnként szünetet és ne beszéljen embertársával. Azonban ezek a beszélgetések is I-tenfélelemben kell hogy teljenek, vigyázva arra, hogy láson hárá vagyis rossz nyelv ne hangozzék el. Az ilyen tiszta beszéd eredményeképpen égi fényt hoz le világunkra. Ezt héberül zriának, elültetésnek nevezik.

Így az a nő, aki magzatot hoz a világra, aminek az eredménye egy gyermek születése ugyanaz a szó (zájin+rés+ájin), ami a helyes beszéd mások fülében való elültetésére használatos, aminek eredménye a lason tov, a jó nyelv terjesztése.

Lefkovics Kornél

Kinek az alkotás szebb I-tené, vagy az emberé ?  

›› A nyolcadik napon pedig metéltessék körül előbőrének húsa. ‹‹, még ha, a nyolcadik nap szombatra is esik.

Egykor Turnus-Ruffus kérdést intézett Rabbi Akibához: Kinek az alkotás szebb I-tené, vagy az emberé?

Az emberé, felelt a nagy mester, hogyan lehetséges ez, kérdi a római, hiszen az ember nem képes, például eget teremteni?

Ne olyasmiről beszéljünk, ami a magasban van, amire az ember képtelen, szólt Rabbi Akibá, hanem beszéljünk, olyasmiről ami a földön van.

Most kérdi a pogány: Mond meg nekem miért metélitek körül magatokat, hiszen, ha az Ö- való akarta volna, akkor úgy teremti meg alapból az embert, hogy körül van metélve már születéskor.

Erre Akibá így felelt: Miért születik a gyermek úgy, hogy a köldöke, oda van nőve az anyja méhéhez, úgy hogy azt mesterséges módon kell eltávolítanunk, hiszen I- ten úgy is teremthette volna a gyermeket, hogy ne legyen a köldökzsinór által odakötve anyjához ?

Ez csakis azért történik így, mivel az Ö- való azt akarja, hogy a tökéletlen munkát maga az ember tökéletesítse, így van ez a körülmetéléssel is.

Azonfelül pedig I- ten próbára akarta tenni az embert, hogy vajon teljesíti-e az ember parancsait, ezért is hagyta meg számunkra a körülmetélés parancsát.

Balog Dániel

 

A fertőző betegségek intelmek gyanánt szolgálnak!

Az Ö- való irgalmas és könyörületes még a bűnös ember iránt is. Ha büntet, akkor is előbb enyhén, majd várja, hogy a vétkes ember megtérjen, és ha ezt elmulasztja akkor mindig súlyosabban büntet.

A fekélyes betegségeknél is tapasztalhattuk ezt: először a bűnös háza lett poklos, hogy ezzel a háztulajdonost megtérésre indítsa, ha ez nem használt, akkor a ruha lett poklos, és ha ez sem volt elég jelzés a vétkes ember számára, csak akkor küldött az Ö- való az ember testére fertőző betegségeket.

Jóbot is előbb úgy büntette, hogy vagyona pusztult el, azután gyermekei és utoljára Jób teste fekélyekkel telt meg.

Egyiptomban is az Ö- való először a barmot és csak azt követően sújtotta az embereket az elsőszülöttek halálával.

A fertőző betegségek intelmek gyanánt szolgálnak, a bűnös embereknek, hogy vétkes cselekedeteikkel hagyjanak fel.

Jeruzsálemben a szent városban nem fordult elő eset, hogy a házak poklosak lettek volna, csak Izrael más részein, mivel Jeruzsálemben I- ten dicsősége honolt.

Balog Dániel

A bölcs ember szeme mindig elől van!

Bölcseink felteszik a kérdést: Miért áll a Tórában a Smini hetiszakasz és a Tázriá hetiszakasz egymás mellett?
Smini hetiszakasz fő témája a kóserság volt, míg Tázriá hetiszakasz (az utána következő córával együtt) fő témája a láson hárá, vagyis a rossz és helytelen beszéd testi következményei (poklosság).

A két szakasz egymás után következik és egy nagyon fontos üzenetet hordoz magában: Egyaránt figyelnünk kell arra, hogy mit (milyen ételeket) veszünk be a szánkba és ugyanúgy, ha még nem jobban arra is, hogy mi hagyja el a szánkat. Ezzel tiszták maradhatunk úgy az embertársainkkal szemben, mint az Ö-valóval szemben.

A fenti gondolathoz a hetiszakasz(ok)ból szintén meríthetünk egy jó tanácsot:

Tázriá hetiszakaszt nem-szökőévekben együtt olvassuk Mecórá hetiszakasszal, mert témájuk hasonló. A poklosság testi jelei sebek formájában jelentkezett, melynek héber neve נגע – Negá. Az öröm szónak szintén hasonló betűkből áll a héber megfelelője; ענג – Oneg.

A különbség a két szó között, az öröm és szenvedés, vagyis az Oneg és Negá szavak között, hogy az első betű az Onegban (örömben) az Ájin (ע), míg a Negában ez az utolsó. Ájin kimondva azt jelenti szem. A bölcs ember szeme mindig maga előtt van. Amíg az ember számol cselekedeteinek következményével mielőtt bármit csinálna és tanul belőle, cselekedetének forrása és hatása öröm lesz.

Ha viszont fordítva van, vagyis előbb cselekszik és a végén látja szemeivel milyen károkat okozott magában és környezetében, akkor nem örömöt hanem fájdalmat (Negát) fog érezni és éreztetni.

Lefkovics Kornél (Ráv Jiszroel Salanter és Ráv Élijáhu Lopian alapján)

Vissza a tudástárba

MÖCORA

Mi az összefüggés a mecorá (poklosság) és a láson hárá (“rossz nyelv”, azaz rossz hír keltése) között? Miért pont ez a betegség a büntetés a pletykálkodásért?

Az egyik magyarázat nyelvi. A poklosság héber szóval מצורע (mecorá). A rossz hír keltése מוציא שם רע (moci sém rá), szó szerint a “rossz név kihozása“. Érdekesség, hogy a moci sém rá tilalma külön micvának számít, és hamis pletyka terjesztésére vonatkozik, a láson hárá tilalma kifejezetten az igaz pletykákról szól. Ezért nagy tévedés ezt mondani: “de hiszen ez nem láson hárá, ez az igazság!”

A másik magyarázat szerint a poklossággal fertőzött embernek a táboron kívülre, “karanténba” kell mennie. Mivel ő a rossz beszédével embereket választott el egymástól, ezért most őt választják el a többi embertől. Ez a “midá keneged midá” (=mértéket a mértékkel szemben) alapelve.

Szántó Ádám

Bölcseink szerint, a másik emberről való rossz hír keltése (rágalmazás) olyan, mint egy repülő nyíl: a távolban állót megsebezheti, megölheti, elér a legtávolabb, legelterjedtebb körökbe is. A rombolását nem tudjuk előre kiszámítani!

Balog Dániel

Nagyon kell vigyázni a helyes beszédre, mert a Nikolsburgi rebbe szerint a láson hárá-ra nem lehet áldozatot hozni. Olyan mint egy tollakkal tömött párna a mezőn. Ha kinyitjuk a párnát, a szél elrepíti a tollakat, amiket már nem lehet mind visszahozni. Ugyanígy a rossz beszéd, melynek káros hatását már nem lehet visszacsinálni.

Lefkovics Kornél

A Midrás az alábbi történettel szolgál a pletykálkodással kapcsolatosan!

Raban Simon ben Gamliél, aki  Szánhedrin (zsidó felsőbiróság) elnöke volt, egyszer kiküldte a szolgáját a vásárba azzal, hogy vegyen valami jó dolgot. A szolga ment és vett egy nyelvet. Egy másik alkalommal pedig azzal küldte, vegyen valami nem jó dolgot. Az elment és ismét nyelvet vett.

Simon megkérdezte tőle: hogy van ez? Akár jót kérek, akár rosszat, te mindig ugyanazt veszed? Igen, uram – felelt a szolga – a jó is, a rossz is a nyelvtől ered. Ha jó – nincs nála jobb. Ha pedig rossz – semmi sem rosszabb, mint a rossz nyelv… (Vájikrá rábbá, 33).

Ebből is könnyen tanulhatunk, mennyire fontos a beszédünkre való odafigyelés.

Asher Faith

A lélek egyik súlyos betegsége a rágalmazás, mely hasonlatos a rákos betegséghez!

Vannak fizikai betegségek melynek létezését, maga a beteg próbál letagadni, de ha valaki megnézi az orvosi leleteket, szembetűnnek neki a súlyos károk melyek az egészséges szervezetben végbementek.

A léleknek is vannak ilyen súlyos betegségei, ilyen a rágalmazás is: aki elköveti azt hiszi, hogy semmi vétséget nem tett, mivel ”csak” ajkai beszéltek. Nem is sejti, hogy lelke milyen beteg, nyelve éles, tüzes kés és ezáltal elzárja saját boldogságának forrásait.

Mi az orvosság erre?

Az, hogy tartozik elmenni, ahhoz, akinek becsületét megsértette és bocsánatot kérni Tőle.

/Sokszor az ember nem tesz a gyógyulásáért, mert fél az injekciótól, az orvosságok ízétől és inkább tűri a szenvedést./

Van olyan eset, amikor a beteg bevenné a gyógyszert, csakhogy a gyógyszer nem kapható az országába, így van olyan eset mikor a rágalmazónak nincs alkalma felkeresni a rágalmazottat. Van olyan eset is, mikor a gyógyszer testi betegnél hatástalan, hasonlóképpen van ez a rágalmazónál is, aki annyira megszokta a rágalmazást, hogy az már  második természetévé vált. Ez a betegség hasonlóan a rákhoz, végtelen idők óta szedi áldozatait az emberek közt, de a lélekben végez pusztítást.

Ezért igyekezzék az ember, hogy keveset beszéljen, mivel aki sokat beszél az bűnbe eshet!

Balog Dániel

Megtérés, ima és jótékonykodás!

Mózes III/14:2

“זֹאת תִּהְיֶה תּוֹרַת הַמְּצֹרָע בְּיוֹם טָהֳרָתוֹ וְהוּבָא אֶל הַכֹּהֵן”

“Zot tije torát hámecorá bjom táhárátó vehuvá el hákohén”

“Ez legyen a poklosnak tana tisztulása napján, vitessék el a paphoz”

“Cárá’ás”-t, vagyis poklosságot a bűnei miatt kapott büntetésül az ember. Az embernek magától is rá kell jönnie, ha poklossággal fertőzött akkor egyfajta önvizsgálaton kell keresztülmennie aminek célja a poklosság okának, vagyis magának a bűnnek a felkutatása és megtalálása az ember lelkében, amit pedig a következő lépésben a csuvá-nak, az igazi megbánásnak kell követnie.

Rosh Hásáná (Új év) Jom Kippur Muszáf imájában ezt mondjuk:

“Csuvá vetfilá vecdáká máávirin et roá hágezérá”

“Megbánás, ima és jótékonykodás kettészakítja a rossz rendeletet”

Machzorjainkban (ünnepi imakönyveinkben) megtalálható 3 szó ami a fentieknek megfeleltethető: Com (böjt), Kol (hang), Mámon (pénz)

Mindhárom szónak a gemátriája megegyezik:

Com=צום=cádi+váv+mem=90+6+40=136

Kol=קול=kuf+váv+lámed=100+6+30=136

Mámon=ממון=mem+mem+váv+nun=40+40+6+50=136

A három szónak az együttes számértéke 408 (=136×3).

Ez az, amit a hetiszakasz eleje tanítani akar nekünk: זאת=zot=ez=zájin+alef+táv=7+1+400=408, vagyis a böjtölés, a hangos imádkozás és a pénzbeli jótékonykodás együttes számértéke megegyezik a poklosság törvényeivel. (zot)

Ha valaki a fent említett három dolog segítségével teljes megbánást tanúsít, akkor a poklossággal való fertőzése elmúlik és megtisztul mind fizikailag mind lelkileg.

Lefkovics Kornél

Vissza a tudástárba

ÁCHÁRÉ MOT

Miért áll mégis az, hogy Bezot? Mózes 3/16:3

“בְּזֹאת יָבֹא אַהֲרֹן אֶל הַקֹּדֶשׁ בְּפַר בֶּן בָּקָר לְחַטָּאת וְאַיִל לְעֹלָה”

“Bezot jávó Áron el háKádos bfár ben bákár löchátát vöájil leolá”

“Ezzel menjen be Áron a Szentélybe; egy fiatal tulokkal vétekáldozat gyanánt meg egy kossal égőáldozat gyanánt.”

Mivel két áldozati állatot kellett Áronnak bevinni a Szentélybe, ezért többesszámban kéne állnia az elején a mondatnak. Éle, magyarul ezekkel kéne kezdődnie a mondatnak. Miért áll mégis az, hogy Bezot?

בְּזֹאת = Bezot = bét+zájin+álef+táv=2+7+1+400=410

Ez utal nekünk arra, hogy az Első Szentély 410 évig állott fenn s a kohén papok ennyi ideig áldoztak benne. A Második Szentélyben bár 420 évig végezték az áldozatokat, de erre itt nincs utalás, mert az Elsőhöz képest például hiányzott a Szentek Szentjéből az áron, a Tórát tartalmazó frigyláda, így szentsége is kisebb volt.

Az oltár alapja, amin az áldozatokat végezték a kohén papok 32 ámot x 32 ámot széles volt (áme egy bibliai mértékegység ~2,6 méter).

לב = szív = lév = lámed+bét = 30+2=32

Így az áldozatokat, amiket ma az imák helyettesítenek akkor és csakis akkor fogadja el az Ö-való, ha azt az ember ténylegesen tiszta szívből teszi meg!

Lefkovics Kornél

Áhron több érdem következtében mehetett be a Szentélybe szolgálatot végezni:

1.Tóra érdemében ( Vzot haTorah)

2. A körülmetélési törvény érdemében ( Vzot briti- ‹‹ íme ez a szövetségem ››)

3. Szombat érdemében (Asrei enos jaasze zot – ‹‹ boldog az olyan ember, aki ezt megtartja ››)

4. Egyéb vallási parancsolatok teljesítésének érdemében, ahol mindenütt feltűnik ez a szó: Zot!

Balog Dániel

Vissza a tudástárba

KÖDOSIM

Miért olvassuk a tíz parancsolatban közvetlen a szülői tisztelet után: ››Ne ölj, Ne paráználkodj! ‹‹?

Mivel, ha valaki tiszteli a szüleit, szót fogad Nekik, akkor jó nevelésben fog részesülni, így nem válik majd gyilkossá és erkölcstelen emberré.

Balog Dániel

Szeresd felebarátodat mint tenmagadat, én vagyok az Ö-való !   MIII/19:18 Kdosim

“וְאָהַבְתָּ לְרֵעֲךָ כָּמוֹךָ אֲנִי יְ־הֹוָ־ה”

“Vöáhávtá liréchá kámochá áni háSém”

Mi a kapcsolat a vers utolsó része, az “áni háSém” és a vers első része között?

Tudjuk, hogy minden micva (parancsolat) az I-tentől származik, akkor meg miért áll itt külön kijelentve?

A pószukot (verset) jobban megértjük, ha megvizsgáljuk, hogy egy ember miért szenvedhet hiányt ebben a micvában. Miért hiányzik valakiből az “áhávász Jiszróél” (Izrael szeretete), vagyis felebarátjának a szeretete?

Talán azért, mert az a bizonyos személy csakis saját tiszteletére gondol. Ehelyett azonban, ha nem a saját, hanem az Ö-való tiszteletére gondolna akkor automatikusan szeretne minden zsidót, hiszen ugyanúgy, ahogy benne is, minden zsidóban megtalálható az i-teni szikra.

A fenti parancsolatnak és a “Szeresd az Ö-valót, a te I-tenedet” parancsolatnak a gemátriája, számértéke megegyezik, ami arra tanít, hogy felebarátot szeretni olyan, mint magát az Ö-valót szeretni.

Természetesen saját magunk tiszteletének a csökkentése nem jelenti azt, hogy semmibe kéne venni belső értékeinket, hiszen mindenkiben ott rejlik az Ö-valóból egy darab! Nem az emberek fizikai és materiális tulajdonságaira kell fókuszálnunk, az I-ten képmására teremtett emberre, a bennük rejlő i-teni léleknek kell kifejeznünk tiszteletünket.

Amikor tiszteletünket fejezzük ki felebarátunk felé, dicséretünk fakadjon lelkünkből és szóljon az ő lelkéhez, így erősítve meg az Ö-való jelenlétét a világban, és ily módon egyszerre teljesítjük mindkét parancsolatot!

Lefkovics Kornél & Nikolsburgi rebbe

Az ember test és lélekből áll. E kettőnek szoros barátságban kell lennie. Legtöbb esetben az életben azt tapasztaljuk, hogy a test a dédelgetett rész, melynek minden kívánságát teljesítjük, őrizzük minden káros behatástól. Ellenben a lélek kisebb mértékű bánásmódban részesül, csak szegényes táplálékkel tápláljuk. A lélek legfőbb táplálékai, az ima és a jó cselekedetek.

Ezért parancsolja meg az írás: ‹‹ szeresd felebarátodat››, azaz lelkedet, mely a legközelebb áll hozzád, hiszen benned lakik, mint tenmagadat, vagyis mint testedet.

Balog Dániel

 

Ne mondjátok, hogy “öreg vagyok én már, nincs sok időm, miért törődjek másokkal?”

“Mikor pedig bementek majd az országba, ültessetek ott mindenféle gyümölcstermő fát”.

Így szólt az Ö-való: Dacára annak, hogy ha bementek, találtok ott már mindenféle jót, ne mondjátok, hogy nem ültetünk. Ültetgessetek szorgosan, hiszen ahogy bementetek, és ott találtatok fákat, amiket mások ültettek, úgy nektek is törődnötök kell gyermekeitekkel. Ne mondjátok, hogy “öreg vagyok én már, nincs sok időm, miért törődjek másokkal?”.

Hadrianus egy hadjáratán egy öreggel találkozott, aki fügét ültetett. Megkérdezte: Minek ültetsz, mire termőre fordul, te már nem leszel! Így szólt az öreg: Akkor majd a gyerekeim esznek fügét. Három év múlva Hadrianus visszatért, és az öreg egy tál frissen termett fügével fogadta. Mikor látta a császár csodálkozó arcát, azt mondta: I.ten megjutalmazott, mert megtartottam  a faültetés parancsát!

/Midrás Tanchuma, Pársász Ködajsim, Szimen 8./

Dr. Frölich Róbert főrabbi

Szentek legyetek mert én Szent vagyok – mondja a Teremtő ebben a hetiszakaszban. Mit jelent szentnek lenni?

Követni a Teremtő parancsait. Ha megnézzük a hetiszakasz micváit, látjuk, hogy több benne az ember-ember kapcsolatot szabályozó parancsolat, mint a Teremtő és az ember közötti. Ebből megtanulhatjuk, hogy az az ember is a Teremtő által kijelölt úton halad, aki nem deklaráltan vallásos, viszont embertársaihoz a megfelelő módon viszonyul.

 

Vasadi Péter (Dov)

A főpap fejdíszének felirata “Kádos Lásém”, azaz Szent (elkülönített) az Ö-valónak. Az esküvő neve (Kidusin), azaz megszentelés, melyben a férfi kijelenti, hogy megszenteli, azaz magának elkülöníti a nőt, vagyis többé mások számára már nem lesz szabad.

A zsidóságról pedig azt írja a Tóra, hogy szent nép lesz, vagyis el lesz különítve az Ö-való Tórájának a tanulására. Ha egy picit játszunk a szavakkal, és nem azt mondjuk, hogy elkülönített, akkor azt is mondhatjuk: különleges. Ami meg van szentelve, attól kezdve különleges és egyedi lesz, igaz ez minden fenti példára.

Szántó Ádám

Kívül állni a rosszon, nem belebonyolódni a világba. Munkálkodni csendesen, magunkon és környezetünkön , úgy hogy az jót és pozitív fejlődést hozzon. HaShém elrejti magát, csak az veszi észre aki nincs belebonyolódva a világba. Meg kell Őt keresni, de ehhez próbálni kell jónak lenni mindig, hogy a hasonlóság hasonlóság legyen. Ami Szent az rejtve van. De körülöleli a világot.

Máté Tímea

Munkálkodjatok és az Ö- való áldása nem fog késlekedni! 

» ha bementek az országba és ültettek bármely gyümölcsfát…«

Míg Izrael a terméktelen, kopár pusztában élt, maga az Ö- való gondoskodott a nép élelmezéséről, hullatott számára mannát az égből, vizet hozott elő a sziklából, fürjek szálltak a táborba, de amint elérkeztek az ígéret földjére, azon nyomban megszűntek ezen élelmezési források.

Mózes a következőt mondta: Most rajta! Fáradozzatok, munkálkodjatok és az Ö- való áldása nem fog késlekedni.

Van erre egy szép példa:

A tyúkanyó, míg csibéi kicsikék és tehetetlenek, mint gondos anya sürgölődik körülöttük , védő szárnyai alá veszi őket, széltől, hidegtől, esőtől óvja őket, csőrével élelmezi őket.

Amint a kicsinyek nagyobbak lesznek és megerősödnek és a kaparást, túrást már eltanulták anyjuktól, egyet csip a kicsinyek fején, mintha azt mondaná: Keress magadnak, elég erős vagy már ahhoz, hogy magadat eltarthassad.

Az Ö- való így szólt Izraelhez, míg fiatal voltál sivatagban laktál, én tápláltalak, most azonban, hogy bementek az ígért országba, ültessetek mindenféle fát, munkáljátok meg a földet, táplálkozzatok önerőtökből.

Balog Dániel

A boldogság kulcsa !

Az Ári HáKudajs (Rabbi Jiccháj Lurja Áskenázi) tanítja, hogy minden imádkozás előtt az embernek gondolnia kell egy micvára, mégpedig a „szeresd felebarátodat mint tenmagadat” micvára (וְאָהַבְתָּ לְרֵעֲךָ כָּמוֹךָ) (Mózes 3/19:18 Kdosim hetiszakasz).

De mi a kapcsolat az ima és a felebaráti szeretet között?

Ha hiszünk abban, hogy minden ami történik velünk, legyen az kellemes vagy kellemetlen dolog, mind az Ö-valótól származik és azok az emberek akik a történésekben részt vesznek szimplán csak bábuk, akkor nincs okunk azokra neheztelni vagy bosszankodni, akik – chász vesálom – rosszat akarnak nekünk.

Ha szeretnénk, hogy az Ö-való meghallgassa imáinkat, akkor tudatosítani kell magunkban azt, hogy Ő maga az irányítója sorsunknak. Ennek nincs jobb bizonyítéka, mint szeretni felebarátunkat, függetlenül attól, hogy mit tett velünk az illető.

Kiegészítésként fontos kihangsúlyozni, hogy a fenti micva valójában két micvát foglal magában. Addig nem tudjuk szeretni felebarátunkat, míg magunkat nem szeretjük. Aki nem tanúsít szeretetet a másik iránt, az valójában önmagát nem szereti.

Ezért fontos mindig önvizsgálatot tartani, elfogadni és szeretni magunkat, személyiségünket és jó tulajdonságunkat, hogy hasonló érzéseket, mint pl. a szeretet tudjunk mások felé tanúsítani, még ha ez oly sokszor nehéz feladatnak is tűnik. Ha ezt elértük, imáink bizonyosan meghallgatásra találnak.

Lefkovics Kornél

A Tóra és a munkabér!

Tudjuk, a Tóra törvényeinek jelentős része az ember-ember kapcsolattal foglalkozik, és a törvények a mai napra is érvényesek.

Móz 3, 19/13: לֹא-תָלִין פְּעֻלַּת שָׂכִיר, אִתְּךָ–עַד-בֹּקֶר Ne tartsd éjjelen át a bérmunkás munkadíját magadnál reggelig.

Ebben a mondatban megtalálunk mindent, amit a mai nap a munkavállaló és a munkaadó viszonyát kell, hogy jellemezze: A bérmunkásnak jár a fizetés, és ezt a szerződésben meghatározott módon és időben ki kell neki fizetni.

Ha a munkaadó ezt a törvényt betartja, akkor a munkavállaló is szívesebben dolgozik nála, ezzel is elősegítve a vállalkozás sikerét, és közben még egy micvát is teljesít.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

EMOR

Miért is böjtölünk?

Bűnt általában az ember akkor követ el, amikor a testi kívánalmait és azok teljesülését helyezi előtérbe.

A böjtölés arra tanít minket, hogy képesek vagyunk legyőzni testi vágyainkat és a lélek képes átvenni a hatalmat a test vágyai felett.

Az ételtől, testi kívánságoktól való tartózkodás mellett, őszinte bűnbánatot kell tanúsítanunk, azért mert képesek lettünk volna ellenállni, mégsem voltunk elég erősek. Hiszen, ha böjtölni képesek vagyunk, az egyik legnagyobb testi vágyunkat 24 órán keresztül nélkülözni tudjuk, akkor képesek lettünk volna elkerülni a bűn elkövetését is.

A megtérés, ima és jótékonyság, mint azt az Engesztelés napján elmondjuk az imában vezethet a jó útra való visszatéréshez!

Balog Dániel

De ha az év feje, akkor miért a hetedik hónap, és nem az első?

„Szólj Izrael fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsején legyen számotokra szombati nyugalom, a harsonariadás emléke, szent gyülekezés.”

A „harsonariadás” szóból tudjuk, hogy ez Ros Hasana, az újév. De ha az év feje, akkor miért a hetedik hónap, és nem az első?

A Tóra idejében őseink a hónapokat Niszántól számolták, mert Mózesnek a Teremtő Niszan hónap újholdjakor parancsolta meg a hónapok számlálását. Ekkor még az éveket még nem számolták. Niszántól számítva pedig a hetedik hónap Tisri, amely az Újévvel, Ros Hasanával kezdődik.

Vasadi Péter (Dov)

Kidus Hasem, vagyis az Örökkévaló nevének megszentelésének a parancsa.!

Sokan azt gondolják, ez azt jelenti, hogy óriási áldozatokat kell hozni és csak az “Örökkévaló szentségéért kell élni”. Ez pontosan így van, csakhogy ez a megszentelés nem jelent aszkéta életet. Isten nem azt akarja, hogy teljesen bezárva, örömök nélkül éljünk.

Emberek között, vidáman, az életet megélve kell léteznünk, csak ezt olyan módon kell ezt tenni, ami megfelel a Tóra előírásainak.

Ilyen módon tudjuk az Örökkévaló nevét megszentelni, és ezáltal pozitív példát mutatva hatással lenni a környezetünkre is.

Sárosi Gábor

Ezért is kérte, hogy ezeket hozzák Neki áldozatként!

» Ökör vagy juh vagy kecske, ha születik legyen hét napig anyja alatt és a nyolcadik naptól kezdve és azon túl kedvesen fogadtatik tűzáldozatul az Örökkévalónak .«

Azért parancsolta az Ö- való, hogy ökröt hozzanak áldozatul, hogy ezzel engesztelést szerezzenek az aranyborjú készítéséért.

Hasonló ez egy előkelő ember feleségéhez, akiről azt a hírt terjesztették, hogy hűtlenséget követett el férje ellen.

A férje vizsgálatot tartott, meggyőződött róla, hogy az egész nem más, mint aljas rágalom, ekkor lakomát rendezett és feleségét ültette az asztalfőre, jelezvén, hogy a róla terjesztett rágalmak hamisak és felesége méltó ezen megtiszteltetésre.

Izraelről is elterjedt a hír, hogy hűtlen lett az Ö- valóhoz, mivel készített magának aranyborjút. A vizsgálat azonban kihirdette ártatlanságát, mert nem Izrael, hanem a zagyva nép, mely Egyiptomból vele kiment, imádta az aranyborjút.

Pontosan, ezen okból parancsolta meg az Ö- való, hogy legelőször is ökröt áldozzon a zsidó nép.

Más nézet szerint, azért hoztak ökröt, juhot és kecskét, mivel ezen állatok vannak leginkább kitéve a vadállatok üldözésének, az Ö- való pedig szereti az elnyomottat, üldözöttet, ezért is kérte, hogy ezeket hozzák neki áldozatként, mert őket fogadja a legkedvesebben.

Balog Dániel

Ünnepeink megjavítják a világot!

„És vegyetek magatoknak az első nap Hádár fa gyümölcsét” „Ulkáchtem láchem bájom hárison pri éc hádár” „וּלְקַחְתֶּם לָכֶם בַּיּוֹם הָרִאשׁוֹן פְּרִי עֵץ הָדָר”  ( Mózes 3/23:40 )

Emor hetiszakaszban a Tóra többek között a felsorolja zarándokünnepeket. Láthajuk, hogy a fenti idézet Szukkot ünnepére utal. A bölcsek kérdezik, hogy miért áll akkor „első nap” Tisri 15.-e helyett, vagyis Szukkot első napja helyett?

Rabbi Jehuda Laib Sobel, XX. századi magyar rabbi a következőket tanítja erről: Mind a három zarándokünnep valójában kijavítása annak a bűnnek, amit még Ádám HáRison követett el a tiltott gyümölcsből való evés által.

A Talmudban négyféle véleményt találunk arról, milyen fa is lehetett az Éc HáDáász, a Tudás Fája és milyen gyümölcse lehetett. Egyik vélemény szerint szőlő volt, másik szerint egy marék búza, a harmadik szerint füge(fa) és a negyedik vélemény szerint etrog(fa).

Az év első zarándokünnepe Pészách, mikoris maceszt eszünk ami búzából van és négy pohár bort iszunk ami szőlőből van. Így Pészách valójában egyfajta kijavítása Ádám bűnének az első két talmudi vélemény értelmében.

A második zarándokünnep a Sávuot, amikor bikurimot (első gyümölcsöt) hoztak a Szentélybe áldozni. Ennek a gyümölcsösnek a jó részét füge tette ki, így ez az ünnep is engesztelés Ádám bűnére a talmud harmadik véleménye szerint.

Végül az évben az utolsó, hamadik zarándokünnepünk a Szukkot, mikor a luláv csokorral együtt rázzuk az etrogot, így ez a talmud negyedik véleménye alapján javítja ki Ádám fő bűnét.

Nem mellékesen a „hárison pri éc hádár” gemátriája megegyezik a Talmudban használt négyféle „gyümölcs” nevének összértékével.

Így az idézetben a „bájom hárison”, vagyis „első nap” nem kizárólag Szukkot első napjára utal ami amúgy Tisri 15., hanem az első napra mikor az emberiség Ádámmal kezdve áthágta az Ö-való (egyetlen) parancsát.

Megtartván a három zarándokünnepet, Pészáchot, Sávuotot és Szukkotot örömmel konstatálhatjuk, hogy aktívan részesei vagyunk a Tikkun Olámnak, vagyis a világ megjavításának!

Lefkovics Kornél (Shlomo Katz alapján)

Vissza a tudástárba

BÖHÁR

A fiatalság csak tapogatózás, a férfikor a kenyérszerzés ideje,a vénség pedig lézengés a világban!

BECHUKOTÁJ