“Mert az Ö-valónak osztálya az Ő népe, Jákob az ő jussának örök osztályrésze.”
“ כִּי חֵלֶק יְ־הֹוָ־ה עַמּוֹ יַעֲקֹב חֶבֶל נַחֲלָתוֹ “
” Ki chélek HáSeM ámo Jáákov chevel nácháláto ” (MV/32:9 Háázinu hetiszakasz)
חֶבֶל = chevel azt is jelenti, hogy kötél…
Szent könyveink nagyon sokszor emlékeztetnek bennünket minden gondolatunk, beszédünk és cselekedetünk hatalmas energiájára és erejére amit magukban hordoznak. A legkisebb dolog is amit ezen a világon teszünk, legyen az akármilyen kicsi és jelentéktelennek tűnő, óriási hatással van egész univerzumunkra. Egy kis cselekedet ezen a világon és az Egek szó szerint megremegnek…
A következő történet a nikolsburgi Reb Smelkétől származik, mely megvilágítja a fentieket:
Egyszer egy egyszerű vidéki paraszt meglátogatta életében először a nagy várost. Egy gazdag üzletember ismerősével találkozva amaz meghívta magához. Mikor beléptek az üzletember házába, az meghúzott egy a plafonra erősített lógó kötelet s csodák csodájára fény lepte el az addig sötét szobát. Mivel az egyszerű vidéki parasztember addig soha nem találkozott elektromossággal az eseményt ténylegesen csodának vélte.
“Honnan jön a fény?” – kérdezte kíváncsian a vidéki.
“Ó, ez nagyon egyszerű. A kötél a plafonhoz van erősítve és ha meghúzom fény lesz és egy második húzásra újból sötét.” – felelte a városi.
“Én is akarok ilyet!” – üvöltött fel egyszerű barátunk.
“Máris intézkedem! Küldök egy szolgálót a boltba, ahonnan te is fogsz majd kapni egy hasonló kötelet.” – felelte segítőkészen barátunk.
Aminthogy megkaparintotta vidéki zsidónk a kis kötéldarabot, már nyergelt is haza, izgalmában majd kiugrott a bőréből. Kiáltozva összeverbuválta a falu apraját és nagyját, hogy majd most ő egy óriási csodát fog mutatni. Remegő kezekkel ragasztotta fel a plafonra kötelét. “Na ezt figyeljétek, milyen csodára képes ez a kis kötél!” – kiáltotta. Meghúzta a kötelet. Semmi. Meghúzta még egyszer és még párszor, de persze akkor sem történt semmi.
Rohant is ám sírva vissza a városba ismerőséhez:
“Te nem ugyanazt a kötelet adtad nekem mint ami neked van!” – támadta meg a városit. “Akárhogy és hányszor húztam sehogy sem gyulladt ki fény.”
“Hát persze, hogy nem!” – kuncogott a zsidó üzletember. “Nálatok a faluba nincs is bevezetve az elektromosság! Hogy is várhatnál a lámpa fényére? A kötélnek egy elektromos kapcsolóhoz kell csatlakoznia, máskülönben csak egy kötél marad ami nem jó semmire!”…
Rengeteg “kötélbe” kapaszkodunk életünk során. A legtöbb azonban nem csatlakozik semmihez, így húzogatása is eredménytelen. Az Ö-való végtelen kegyelmében azonban megajándékozott minket egy speciális kötéllel, a Tórával. Ez a Tóra és a benne található micvák (parancsolatok). Ezek “húzogatása”, a Tóra tanulás és a micvák megtartása közvetlenül kapcsolódik az “elektromossághoz”, magához az Ö-valóhoz, és eredményeképpen Fényt áraszt az egész világra.
Kívánom mindenkinek, hogy az 5772. esztendőben minél több eredményes “kötelet” sikerüljön a forrásához kapcsolnia!
Lefkovics Kornél