Feltehető ma a kérdés, hogy miért szükséges olyan dolgokról tanulni a zsidóságon belül, ami nem modern téma és már rég nem létezik?
A Talmud mondja, hogy aki az áldozatokról tanul, az egyenértékű azzal, mintha maga mutatta volna be az áldozatot. Ugyan így van ez az összes fajta áldozattal, a kohénok és kohén főpapok ruhájával, a sivatagi Szentély, a Miskán felépítésével és az összes edénnyel és eszközzel is. Ha az ember tanulja és kezdi megérteni e dolgokat, hogy néztek ki és milyen mélyebb jelentéssel bírnak, pont olyan, mintha magunk építenénk a Miskánt és okoznánk, hogy az I-teni Dicsfény, a Shiná lakozzon Izrael népe között. Ezért senkinek nem szabad azt mondania és gondolnia, hogy a Tórában ezek a részek nem fontosak Szentély és papi ruházat hiányában, hanem épp ellenkezőleg, el kell mélyülni bennük!
Vájákhél hetiszakasz jó része a Miskán felépítéséről beszél, azonban az első pár pószuk (mondat) a Sábesz (Szombat) micvájáról beszél. Mivel ez a két rész közvetlenül egymás után szerepel a Tórában, a bölcsek kikövetkeztették, hogy Szombaton tilos volt a Miskánt építeni, továbbá minden olyan munka is tilos Szombaton, ami a Szentély építéséhez szükséges volt. Van más kapcsolat is a Miskán és a Szombat között:
Rabbi Jechiel Jákov Weinberg, másnéven a Seridei Eish mondja, hogy a Sábesz nem a hétköznapok ellentéte, inkább azok tetőpontja. Már a világ teremtése előtt is létezett a Szombat. A teremtés folyamán tette meg HáSem a zsidó népet a Sábesz párjává. A hat hétköznapot a Sábesz előkészületének teremtette. Péntek este, ahogy közeledünk a hét tetőpontjához kijelentjük: Vájchulu – Elkészült, amiről pedig a Talmud állítja, ezen kijelentéssel válunk az Ö-való társává a teremtésben. Ha a zsidó nép nem építi a Szombat Szentségét, akkor a Szombat önmagában áll partner nélkül és nem tölti be teremtett szerepét úgy, ahogy az Ö-való azt elképzelte.
„veászu li Mikdás vesochánti bitochám” – „és építsetek nekem Szentélyt, hogy közöttetek lakozzam” Az Ö-valónak nincs szüksége otthonra, hanem inkább Ránk van szüksége, hogy építsük a Miskánt. A lényeg nem az, hogy létezzen a Miskán, hanem hogy annak építésében legyen benne részünk. Ezért a Miskán építése nem egy egyszeri folyamat, hanem folyamatosan jelenlévő micva (parancsolat) ami független a Szentélyek fizikai hiányától.
Számos Rishonim (XI.-XV. századi Tóramagyarázók) fenntartja azon véleményét, hogy a Harmadik Szentély az égből fog leereszkedni. A mi generációnknak itt a gálutban (száműzetésben) nem a Szentély fizikai építése a feladata, hanem a Tóratanulás és micvák megtartása. Mondják, hogy minden egyes micva egy részt tesz hozzá az égi Szentély építéséhez, s mikor készen lesz fog leereszkedni. Akkor majd az elmúlt kétezer év összes zsidója által gyűjtött micva kiérdemli jutalmát és osztozni fogunk azokban részvételtől függően.
Így a Szentély valahol nem egy fizikai épület, hanem a Szombat egy állapota. Ezért mikor Tórát tanulunk vagy bármely más micvát teljesítünk, a következő Sábeszt építjük és egyben a Harmadik Szentély is egyben!
Lefkovics Kornél
Korábbi híreink