Bölcseink szerint a Háázinu szakaszunkban elhangzó énekben benne rejlik minden egyes zsidó lélek története és minden olyan élmény, amit a megváltás eljöveteléig az a lélek át fog élni. Egy 17. századból származó szent könyvben maradt fent az alábbi történet:
Rabbi Moses ben Náchmánnak (Rámbán, Náchmánidész) volt egy tanítványa akit R. Ávnernek hívtak. R. Ávner elhagyta zsidóságát és áttért a Kereszténységre. Híres és hírhedt emberként tisztelték. Évekkel később jött Jom Kippur napja és szolgálót küldött korábbi mesteréért, Rámbánért. Nem volt más választása, el kellett mennie a találkozóra. Mikor már együtt voltak, R. Ávner hozatott egy élő disznót, a rabbi szeme előtt levágta, feldarabolta, megsütötte és megette, mindezt Jom Kippur szent napján (amikor tilos a zsidóknak bármit enni és inni).
Miután befejezte az étkezést, a következőt kérdezte Rámbántól:
“Hány parancsolatot szegtem meg eme cselekedetemmel, amivel lelkem teljesen elszakad a zsidó nép gyökerétől?”
Náchmán válaszolt: “Négyet.”
Ávner: “Nem! Ötöt!” És várt a rabbi reakciójára, hogy heves vitába keveredjen vele. Azonban Náchmánidész mérgesen meredt emberünkre, de nem szólt ellene.
Helyette egy másik kérdést tett fel neki:
“Tisztelt R. Ávner, mi volt az oka annak hogy vallásodat elhagytad és a bűn ilyen útjára léptél?”
Ávner így válaszolt: “Egyszer hallottam mesteremtől és rabbimtól Rámbántól, hogy azt tanította Háázinu hetiszakaszról, hogy minden benne foglaltatik ami a világon történik. Ez annyira lehetetlennek tűnt számomra akkor, hogy megkérdőjelezte az egész addigi életemet és oda vezetett, hogy teljesen más ember lettem.”
Rámbán hallva a fentieket megengedte R. Ávnernek, hogy feltegyen egy kérdést:
“Mutasd meg nekem, a nevem hol fordul elő Háázinu énekében?” – próbálván túljárni rabbink eszén egy lehetetlennek tűnő feladatot ad neki.
Rámbán kért pár percet, kelet felé fordult és imádkozni kezdett. A következő idézett jött a szájára: “אָמַרְתִּי אַפְאֵיהֶם אַשְׁבִּיתָה מֵאֱנוֹשׁ זִכְרָם”
“Ámárti áféjhem ásbitá méenos zichrám” – “Mondtam, elpusztítom őket, kiirtom emléküket a halandók közül.” (MV/32:26 Háázinu hetiszakasz)
Nézzünk meg minden 3. betűt Rámbán idézetében:
אָמַרְתִּי —> rés = ר
אַפְאֵיהֶם —> álef = א
אַשְׁבִּיתָה —> bét/vét = ב
מֵאֱנוֹשׁ —> nun = נ
זִכְרָם —> rés = ר
A betűk természetesen kiadják R. Ávner nevét: ר. אבנר
Mikor R. Ávner meghallotta a fentieket leesett az álla és lelkének keresett megváltást és megmenekülést Rámbántól. Azonban a rabbi csak ennyit fűzött hozzá: “Hallottad mit mond a pószuk (vers).” És ezzel Rámbán elment.
Ezek után R. Ávner azonnal rendeltetett magának egy hajót, legénység és kapitány nélkül, majd kihajózott a tengerre, és soha többé nem lehetett hallani se felőle, se lelke felől…
Com Kál, vagyis Könnyű Böjtöt!
Lefkovics Kornél