LeDor VaDor - Online Zsidó TV

Smot – Mózes II. könyve

SMOT

Fontos, hogy felismerjük a problémákat és valljuk be önmagunknak!

Mózes Egyiptomban született abban az időben, amikor a Fáraó megölette a zsidó kisfiúkat. Születése után édesanyja rejtegette, de három hónap elteltével már nem tudta hova rejteni, így egy kosárban a Nílusba tette. Bízott benne, hogy az Ö.való nem hagyja, hogy meghaljon a gyermeke és így is lett. A Fáraó lánya talált rá és befogadta a házába. Mózes nővére, Mirjam talpraesettségének köszönhetően, édesanyja nevelhette fel dajkájaként. Így aztán zsidó nevelést kapott – egy egyiptomi házban. Mindkét néphez kötődött; egyfelől hálás volt a Fáraó lányának, hogy megmentette, másfelől pedig mindig is tudta, hogy zsidó, s belül melegséggel töltötte el ez a tudat.

Ezt támasztja alá a történet, amikor beleavatkozik egy zsidó és egy egyiptomi verekedésébe is. A szeme láttára bántanak egy zsidót, akikhez ösztönösen kötődik, haragra gerjed az egyiptomi ellen, és megöli.

Másnap két zsidót lát verekedni, s úgy érzi ez nem helyénvaló. Azonban amikor odamegy, a héber testvérei kérdőre vonják: ”Ki tett téged felügyelővé és bíróvá felénk, tán engem is megölni szándékozol, amint megölted az egyiptomit?”

Mózes rádöbben, hogy kitudódott a gyilkosság, ezért elmenekül a fáraó haragja elől. De vajon csak amiatt menekül?

Mózes csalódott az egyiptomiakban, majd utána a zsidókban is. Ennek a két népnek segítségével építette fel önmagát. A csalódás miatt összeomlik ez a benső kép, amit kialakított magáról, és ettől megrémül.

Rájön, hogy nem ismeri önmagát, és ezért el akar menekülni – saját maga elől. Ki akarja tisztítani a fejét, újra akarja kezdeni. Így találkozik Ciporával, akit feleségül vesz. Cipóra fiút szül neki.

Mózes új élete nagyon jól alakul, legelteti apósa nyáját és békességben él családjával.

Azonban legbelül, mélyen ő is tudja, hogy többre hivatott, hogy különleges feladata van az életben. Ezért is láthatja meg az Ö.való csodáját, az égő csipkebokrot, amit a tűz nem emésztett el.

Amikor az Ö.való megbízza a zsidók kivezetésével újra kételkedni kezd magában, bőszen dolgozik benne az önbizalomhiány. Nem látja magát olyannak, akinek az emberek elhiszik a szavát, akit követnének. De az Ö.való biztosítja őt támogatásáról.

Azután beszédképességeiben kezd kételkedni, de az Ö.való ebben is segítséget nyújt, testvére, Áron képében.

Mi is gyakran esünk Mózes hibájába, nem hisszük el, hogy bizonyos dolgokra képesek vagyunk. Fontos, hogy felismerjük a problémákat és valljuk be önmagunknak. Ne legyünk restek segítséget kérni az Ö.valótól, mert bármi is a problémánk, Ő előbb vagy utóbb a segítségét fogja nyújtani, lehet, hogy egy rokon, egy barát, ismerős, vagy akár egy idegen ember képében (pont úgy, ahogy Mózessel is tette). Bízzunk önmagunkban, hiszen az Ö.való céllal teremtett bennünket.

Kuna Kata

 

Az adandó Tan is tüzet fog teremteni: a lelkesedés szent tüzét!

›› Mózes legeltette juhait az ő apósának, Jitrónak, Midján papjának; és elvezette a juhokat a puszta mögé ‹‹

Messzire távozott nyájával, hogy idegen réten ne legeltesse juhait.

Ebben az időben a legjámborabb emberek általában pásztorkodással foglalkoztak: elkülönülve a romlott erkölcsű embertársaktól, a magányba, ahol lehetősége van az embernek maximálisan az Ö- való tanaival foglalatoskodni!

Bölcseink szerint, Mózes negyven évig tartózkodott Egyiptomban, negyven évig lakott Mindjanban, és szintén negyven évig vezette Izrael népét a pusztában.

Rabbi Akibánal is hasonlót láthatunk: Negyven évig üzérkedett, negyven évig szorgoskodott, hogy tanulmányában tökéletesítse magát, és további negyven éven át tanította tanítványait.

Majd meghalt 24 000 tanítványa Rabbi Akibának, mert bűnt követtek el, ezt tapasztalhattuk  a pusztában is, ahol az aranyborjú imádásának következtében nagyon sokan elpusztultak.

Mózes ›› elérkezett Isten hegyéhez, Chórebhez ‹‹, ahol az Ö- való később adta a Tórát Izraelnek. És megjelent neki tűzlángban, a csipkebokor közepéből, és látta, hogy a csipkebokor tűzben ég, de nem emésztődik meg.

Chizkuni szerint, azért jelent meg neki az Ö- való tűzben, mert az adandó Tan is tüzet fog teremteni: a lelkesedés szent tüzét.

Balog Dániel

Az Ö-való angyalának (Zagzagel) megjelenése az égő csipkebokor képében nagyon sok szép üzenetet hordoz magában. A fizikai világ törvényszerűségeinek értelmében a bokornak el kellett volna égnie, mégsem tette. Ezzel az Ö-való mutatja, hogy létezése a természet felett van, azt irányítja. Ezt alátámasztja a számomra egyik legfontosabb gemátria, hogy a természet (tevá) és az Elo-him értéke egyaránt 86. Az Ö-való elrejti magát a természetben, s nekünk kell megtalálni és felfedezni őt. Mert senki sincs olyan magas szinten mint Mózes. Továbbá a zsidó nép olyan mint a bokor. Kívülről lángok sebzik minden oldalról hosszasan, de mégsem pusztul el. Történelmünk ezt bizonyítja és még inkább azt, hogy még mindig itt vagyunk és terjeszthetjük az Egy Igazságot és Bölcsességet. Erre utal Zagzagel neve is…

Lefkovics Kornél

A 9 éves csecsemő!

„és kinyitotta (Bátjá, a Fáraó lánya) és meglátta a gyermeket (Mózest)” -  „ותפתח ותראהו את הילד” – „vötiftách vötirééhu et hájeled” (Mózes 2/2:6 Smot hetiszakasz)

 Rási hoz egy Gemarát (Talmud, Szotá 12) ami azt mondja, hogy mikor a Fáraó lánya, Bátja kinyitotta a Nílusban megtalált kosarat, egy gyereket talált benne, akinek a hangja (sírása) olyan volt, mint egy ifjúé – נער (náár).

 Mit jelent ez a kijelentés a Talmudban? Hogyan magyarázzuk a náár szót?

A háláchá (zsidó vallási előírás) az, hogy a chinuch (tanítás, taníttatás) micvája (parancsolata) akkor lép érvénybe, mikor a gyerek betölti a 9. életévét. Ennek forrása Salamon király által írt Példabeszédek (22:6), ahol a náár szót használja az ifjak oktatásának leírására. Látjuk, hogy a náár tehát a 9. életévhez kötődik.

A Talmudban Bráchot gemarája (54) azt mondja, hogy Mózes 10 ámot (könyök) magas volt (1 könyök kb. fél méter), vagyis 5 méter. Ezzel szemben Éruvin gemarája (48) azt állítja, hogy egy átlag ember 3 ámot, vagyis másfél méter magas. Ha ez így van, Mózes 10/3=3,333-szor volt magasabb, mint egy átlag ember. Nedárim gemarája (38) hozzáteszi, hogy Mózes minden fizikai kiterjedésében hatalmas volt. Ez azt is jelenti, hogy 3,333-szor volt magasabb, szélesebb és termetesebb is. Összehasonlítva Mózest egy átlag emberrel elmondhatjuk a Talmud alapján, hogy 37-szer nagyobb volt összesen (37=3,333*3,333*3,333)!

A Midrás Tánchumá elmeséli, hogy Mózes ezt a hatalmas méretet egyenletes növekedéssel érte el, vagyis úgy, mint egy átlag ember, de a fentiek alapján 37-szer gyorsabban. Hagyományunk szerint Mózes Zájin Ádárkor (Ádár hónap 7.-én) született és anyja, Jócheved, 3 hónapig rejtegette a csecsemőt a gonosz egyiptomi gyerekgyilkosok elől egészen Sziván 6.-áig, a későbbi Tóraadás idejéig, és ugyanezen a napon helyezte a kosarat a Nílusra. Ekkor Mózes 37*3 hónaposnak nézett ki, vagyis 111 hónapos „csecsemőnek”. Ez 9 év és 3 hónap (111=9*12hónap+3hónap). A zsidó időszámítás jellegzetessége, hogy egy 19 éves ciklusban 7 szökőév fordul elő, ez 9 évben 3-at jelent, vagyis ezt a három hónapot levonva a 111 hónapból az 108 hónap, ami pontosan 9 év!

Elemzésünk alapján elmondhatjuk, hogy talmudi forrásokra alapozva Mózest miért hívták נער náárnak, ifjúnak, és hangja miért volt olyan, mint egy 9 éves gyermeké…

Lefkovics Kornél

A jó irányba tekintünk!

Amikor Mózes meglátja az égő, de el nem égő csipkebokrot, azt mondja magában: “Odafordulok, és megnézem ezt a nagy látványt…” (Smot 3:3), vagyis a cselekedethez még nem jutott el, még csak az elhatározás pillanatában van.

A következő mondatban pedig Isten megszólítja őt: “És látta az Örökkévaló, hogy odafordult megnézni, és megszólította a bokorból, és mondta ‘Mózes, Mózes’, ő pedig mondta ‘itt vagyok’”(Smot 3:4). Vagyis, Mózes még el sem indult, még csak elhatározta, hogy odafordul, és az Örökkévaló máris elkezdte segíteni a küldetésében.

Ebből azt tanuljuk, hogy gyakran Isten nem azt várja el tőlünk, hogy egyedül végigmenjünk az úton, elég, hogyha csak felé fordulunk, a jó irányba tekintünk, sőt elég azt elhatároznunk, és az Örökkévaló máris velünk van, és támogat minket benne.

Sárosi Gábor

Vissza a tudástárba

VÁÉRÁ

Ha a baj elmúlt, újból visszaesnek régi hibájukba!

››Fáraó elküldött és hivatta Mózest meg Áront és mondta nekik: Vétkeztem ez ízben; az Örökkévaló az igazságos, én pedig és népem a bűnösök.‹‹

›› Mózes kiment Fáraótól, ki a városból és kiterjesztette kezeit az Örökkévaló felé; a mennydörgés megszűnt és a jég meg az eső nem ömlött a földre.‹‹

Miért emelte fel Mózes a kezeit az ég felé, amikor a jégeső megszűnéséért könyörgött? 

A jégeső sok embert is megölt és az ijedelem, pánik elhatalmasodott, így Mózes könyörületből nagyon megindultan imádkozott az Ö- valóhoz ezen csapás megszűnéséért.

Először mennydörgés jött, mely oly hatalmas volt, hogy már attól sokan életüket vesztették, majd következett a jégeső.

Midőn Fáraó látta, hogy elmúlt a jégeső, újra vétkezett és konokká tette szívét.

Ezen viselkedés jellemzi a gonosz embereket , ha az Ö- való bünteti őket, javulást, megtérést “tanúsítanak”, de ha a baj elmúlt, újból visszaesnek régi hibájukba, elkezdenek vétkezni.

Ellenben az Igaz emberek örömben, bánatban egyaránt alázatosak az Ö- való előtt, ezért soha nem szégyenülnek meg, ahogy az Írás is mondja: ›› az alázatos ember tiszteletben részesül.‹‹

Balog Dániel

‎”Mózes kiment Fáraótól, ki a városból és kiterjesztette kezeit az Ég felé” - Ebből vezetik le bölcseink azt a háláchát, hogy olyan helyen nem szabad egy zsidónak imádkoznia (és Tórát tanulni vagy rá gondolni sem) ahol bálványimádók bálványai vannak. Egyiptom ilyen hely volt, tele bálvánnyal, ezért ahhoz, hogy Mózes felemelje kezét az Ég felé és imádkozzon az Ö-valóhoz ki kellett mennie e tisztátalan helyről

Lefkovics Kornél

Tüzes békák, csendes kutyák !

A második csapásról, a békákról ekképpen fogalmaz a Tóra:

„És nyüzsögni fog a folyam (Nílus) békáktól és feljönnek és behatolnak házadba és hálókamráidba és ágyadra és szolgáid házába és néped közé és sütőkemencéidbe és dagasztó teknőidbe… És feljöttek a békák és elborították Egyiptom országát… És az Ö-való Mózes szavai szerint cselekedett és kipusztultak a békák a házakból, az udvarokról és a rétekről.” (Mózes 2/8)

Mikor az Ö-való megparancsolta a békáknak, hogy hagyják el az általuk ‘elfoglalt’ területeket, nem látjuk, hogy az írás említené a sütőkemencék elhagyását. Erről bölcseink úgy magyaráznak, hogy az Ö-való megjutalmazta a békákat azon cselekedetükért, hogy beugrottak az égő kemencékbe és sütőhelyekre életük feláldozásával, hogy megszenteljék az Ö-való nevét, ezért jutalomként nem haltak meg tüstént, hanem az égő és forró kemencékben még hosszú ideig életben maradtak.

Más állatcsoportok is kaptak jutalmat a Tórában viselkedésük miatt, például a kutyák. Kapták ezt azért, mert mikor a kilencedik csapás következett, a három napos sötétség, mialatt a zsidók egyiptomi szomszédaiktól ezüstedényeket és aranyedényeket vettek, a kutyák nem ugatták meg őket egyáltalán, s még akkor sem mikor kivonultak őseink Egyiptomból Niszán hónap 15.-e Pészách éjjel alatt.

Jutalmuk nem egyszeri volt mint a békáknál, hanem örök érvényű; a sikertelen kóser vágásból származó húsból először a kutyáknak kell adni!

A békák jutalma hosszú (hosszabb) élet volt, ami nem tartott örökké, a kutyáknak viszont mind a mai napig jár a jutalom. Mi az eltérés oka?

Ennek megválaszolására a Tolnai Rebbe, Háráv HáCádik Ráv Dovid gyönyörű értelmezésére támaszkodom:

A kutyának természetes viselkedése az, hogy ha idegen jön be az általa védett házba azt rögtön megugatja, mégis a kivonulás alatt azonban csöndben maradtak. Az embernek, akinek természetes velejárója az állandó beszéd, megtartóztatnia magát és csendben maradni bizonyos helyzetekben örök jutalmat érdemel. Vannak olyan emberek is, akik a békákhoz hasonlóan másokért akár a tűzbe is mennének, de a láson hárától (rossz beszédtől) nem bírják megtartóztatni magukat. Pedig milyen örök jutalomban is részesülhetnének, nem beszélve bűneik megbocsátásáról!

A békának nem természetes viselkedése tüzes kemencékbe ugrálni, mégis megtették. Ha mi tőlünk távol álló viselkedésformák ellenére megteszünk olyan dolgokat, ami Kidus HáSem, vagyis az Ö-való nevének megszentelésére szolgál, akkor jutalmunk hosszabb élet lehet!

Lefkovics Kornél

Azáltal, hogy abbahagyjuk egymás negatív megítélését!

A jégeső csapása egy különös természeti jelenséget tartalmazott. A jég belsejében ugyanis tűz égett! Ez a mi világunkban csodának számít, hiszen a tűz és a víz (vagy jég) kioltják egymást. A kettő együtt, egy helyen nem létezhet. Egyik elpusztítaná a másikat.

Ez a csapás azonban az égből jött. A spirituális világból, ahol az ellentétes elemek megférnek egymás mellett. Abban a világban mindig béke van. Béke pedig nem ott van, ahol minden egyforma, hanem ahol léteznek ugyan különböző, akár ellentétes elemek is, azok azonban egymásban azt a pontot keresik, amiben pozitívan, egymást segítve tudnak kapcsolódni, nem pedig amiben elpusztítják egymást.

A Kádis és a Smóne Eszré befejező mondata: “Osze sálom bimromáv hu jáásze sálom álénu…”, vagyis “Aki békét csinál a magaslataiban [a spirituális világban], csináljon békét ránk [itt az anyagi Földön]…” Tehát ugyanúgy, ahogy az anyag felettiben mindig béke van, mert az ellentétes erők az egymást segítő pontokban kapcsolódnak, ugyanúgy legyen itt a Földön is béke, azáltal, hogy abbahagyjuk egymás negatív, konfrontatív megítélését, és a pozitívat, a kapcsolatot erősítőt keressük helyette.

Sárosi Gábor

Jövő idő a múltban!

››Szólt Isten Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló! Megjelentem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak mint Isten, mindenható, de nevemet: Örökkévaló, nem ismertettem meg velük.‹‹  (Móz 2, 6/2)

Ez a mondat, amit a Teremtő Mózessel közöl, megerősíti Mózes kivételes szerepét. A Teremtő elmondja, hogy megjelent az Ősapáknak, de felfedi, hogy Mózessel és néppel mások a szándékai, velük akarja véghezvinni azt az ígéretet, amelyet az Ősapáknak ígért , hogy megkapják Kánaán földjét.

›› És meg is kötöttem szövetségemet velük, hogy nekik adom Kánaán országát, az ő tartózkodásuk országát, amelyben tartózkodtak.‹‹ 

Ebben a mondatban is ezt erősíti meg a Mindenható, hiszen az Ősatyák „csak” tartózkodtak azon a földön, de ez a mondat mondhatni jövő idő a múltban, tehát hogy majd (azaz most, Mózes idejében) kapja meg Izrael népe ezt a földet, tehát nem csak tartózkodni fognak ott, hanem élni, és az Örökkévalót szolgálni.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

Úgy járt el az Ö- való az egyiptomiakkal, mint egy hős hadvezér a harctéren!

Ha a hadvezér egy várost akar bevenni, először a város vizeit zárja el, így akarja megadásra bírni a város lakóit, így tett az Ö- való is, Egyiptom vizeit elzárta.

A második eszköz, amit bevet egy hadvezér, az nem más mint, a harci riadó, amellyel megfélemlíteni igyekszik a vár lakóit, így a jó I-ten is ezt tette, békákat zúdított a a lakókra, mely nagy riadalmat keltett.

Továbbá, nyíllövéseket használ az ellenséggel szembeni harcban, az Ö- való is férgeket bocsátott az egyiptomiakra, melyek mint  a nyilak úgy szúrtak.

Aztán vad ostromlókat küld a hadvezér az ellenségre, I- ten is vadállatok sokaságát zúdította rá az egyiptomiakra.

Hasonlóképpen az elzárt foglyokhoz, ahol általában pestis üt ki a háború idején, az Ö- való is dögvészt küldött Egyiptomra.

A hadvezér, ha az ellenség egyik- másik tagja a kezeibe kerül, vallatni kezdi őket kínpadon, égő vassal, hogy vallomásra bírja őket és megtudja a város gyenge pontjait, az Ö- való is fekéllyel sújtotta az egyiptomiakat.

A támadók hatalmas köveket dobnak le a vár faláról a városban levőkre, I- ten is jégesővel vegyes köveket dobott le az égből.

Miután a várat bevette, mint a sáskaraj úgy tódul be a városba, I- ten is tömérdek sáskát küldött Egyiptomra.

Ha foglyokat ejtenek, sötét börtönbe zárják őket, I- ten is sötétséget hozott Egyiptomra, úgy hogy meg sem mozdulhattak, minta csak börtönbe lettek volna zárva.

A támadók nagy öldöklést visznek végre a harctéren, az Ö- való is megölte Egyiptomban az elsőszülötteket és nem volt ház melyben halott nem lett volna.

Balog Dániel

 

A bizonyítvány bizonyítása!

„És mondta Mózes a népnek: Emlékezzetek meg a napról, amelyen kijöttetek Egyiptomból a szolgaság házából, mert erős kézzel vezetett ki az Ö-való benneteket onnan…” (Mózes 2/13:3 )

„וַיֹּאמֶר מֹשֶׁה אֶל הָעָם זָכוֹר אֶת הַיּוֹם הַזֶּה אֲשֶׁר יְצָאתֶם מִמִּצְרַיִם מִבֵּית עֲבָדִים כִּי בְּחֹזֶק יָד הוֹצִיא יְ־הֹוָ־ה אֶתְכֶם מִזֶּה ”
„Vájomer Mojse el hoom zochor esz hájom háze áser jcószem miMicrájim mibész ávódim ki bchózek jod hoci HáSém eszchem mize…”

Ráv Jiszroel Szalanter (a kelet-európai ortodox zsidóság Muszár mozgalom apjaként ismert, 1810-1883) utazásai során többször megfordult egy zsidó fogadóban. A zsidó fogadós kezdetben még vallásos volt azonban egy idő múlva elhagyta vallásos meggyőződését egy rendszeresen a fogadóba járó ateista meggyőzőnek tűnő filozófiája következtében. Mikor Ráv Jiszroel ott tartózkodott, egyik délután a fogadós kislánya sietett haza az iskolából. Nagyon izgatottnak és boldognak tűnt, ugyanis épp aznap kapta meg bizonyítványát, amelyben külön dicséretet kapott éneklésből. Ráv Jiszroel ezért megkérte a kislányt énekeljen neki, hogy ő maga is eldönthesse milyen jó hangja is van valójában. A kislány hirtelen zavarba jött, elszégyellte magát és elutasította a kérést. Apja, a fogadós magyarázatot kért lányától a rabbi kérése megtagadásának okára. A kislány elmondta, hogy a bizonyítvány a benne szereplő jegyekkel és dicséretekkel maga a bizonyíték a tehetségére egyszer s mindörökre.

Valójában a rabbi bácsi az, aki jogtalanul kérte énektudása bizonyítását, mert nem hitte el azt, ami bizonyítványban egyértelműen benne van!- kiáltotta a kislány. Ráv Jiszoel erre Rámbánt idézett, aki azt írja, hogy a Tóra azért tartalmaz ilyen sokszámú micvát (parancsolatot), hogy emlékeztessen bennünket az egyiptomi kivonulásra. Egyiptomban az Ö-való már bizonyította erejét és gondviselését felettünk, számos hatalmas csodát művelt a zsidó nép érdemében és érdekében egyszer és mindenkorra.

Ráv Jiszroel rámutatott a fogadósnak arra, hogy csakúgy, mint a lánya aki elutasította tudásának bizonygatását mindenki előtt aki nem hiszi el az ő bizonyítványát, hasonlóan az Ö-való már egyszer felfedte magát az egyiptomi események alatt és nem alacsonyítja le magát minden kétkedőnek és hitetlennek, hogy saját erejét bizonygassa minden generációban.

Az Ö-való bizonyítványa a Tóra, amit ajándékképpen adott a zsidó népnek, hogy Higyjen és Éljen általa!

Lefkovics Kornél

Szellemi sötétség vége!

“Mózes kinyújtotta kezét az ég felé és lett sűrű sötétség Egyiptom egész országában három napig. Nem látta egyik a másikat és nem kelt fel senki a helyből három napig, Izrael fiainál pedig világosság volt az ő lakóhelyeiken”  (Mózes 2/10:22-23 )

וַיֵּט מֹשֶׁה אֶת יָדוֹ עַל הַשָּׁמָיִם וַיְהִי חֹשֶׁךְ אֲפֵלָה בְּכָל אֶרֶץ מִצְרַיִם שְׁלֹשֶׁת יָמִים”

לֹא רָאוּ אִישׁ אֶת אָחִיו וְלֹא קָמוּ אִישׁ מִתַּחְתָּיו שְׁלֹשֶׁת יָמִים וּלְכָל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל הָיָה אוֹר בְּמוֹשְׁבֹתָם

Midrás mondja (Smot Rábbá 9:12), hogy minden csapás hét napig tartott, míg a kilencedik csapás, a sötétség hat napig. Az első három nap nem látták egymást az emberek és az azt követő három nap pedig a sötétség annyira megerősödött, hogy megbénította az embereket. A hatnapos sötétség után jött a hetedik nap, a Sábesz, mikor is a sötétség megenyhült, és a fény visszaállt az egyiptomi embereknél.

A fenti midrásból Reb Shmelke azt tanítja, hogy a legnagyobb sötétség közepette mikor a szent Sábesz jön egy új fény tör előre ami szertefoszlatja a héten ránk ragadt sötétséget.

A Szombat parancsolatát a kivonuló zsidó nép még a Színáj-hegyi Tóraadás előtt megkapta a sivatagban. Ez jelzi, hogy a világ még sötétségben volt szellemileg, de már fényben fogadja az emberiség (legalábbis számunkra) legnagyobb ajándékát.

Ha életünkben keserűséget, sötétséget, depressziót netán kétségbeesést észlelnénk gondoljunk a Sábesz szentségére és fényére, ami ki tud emelni minket a szürke hétköznapok sötét gondjaiból és képes beragyogni életünket!

Lefkovics Kornél

A különbség igazi vezető és önkényes diktátor között!  

A fáraó kilenc alkalommal nézi végig népe szenvedéseit a víz vérré változásától kezdve az országát három napon át borító sötétségig. Mind a kilenc csapás után végül is úgy dönt, nem engedi el a zsidókat, hogy ünnepet üljenek Istenüknek. Hiába figyelmezteti őt Mózes és Áron minden esetben, hogy jön a következő csapás, nem érdekli. Hidegen hagyja, hogy népének nincs ivóvize, vagy a tetvek által okozott kínok, éppúgy hogy dögvész pusztítja az állatállományt, majd tüzes jégeső a termést.

Palotájában mindene megvolt, biztonságban és kényelemben pöffeszkedhetett. Az utolsó csapás, az elsőszülöttek halála volt az egyetlen, amit a saját bőrén tapasztalt: elveszítette a saját első fiát. Ekkor adta ki a rendeletet, hogy a zsidók hagyják el Egyiptomot.

Mózes ezzel szemben negyven évvel korábban, amikor látta, hogy egy egyiptomi munkafelügyelő bántalmaz egy zsidó rabszolgát, testvére védelmében megölte a munkafelügyelőt. Nem derogált a királyi palotában nevelkedett Mózesnek egy rabszolga mellé állni. Látva annak fájdalmát, felkelt benne az összetartozás érzése, és megvédte az egyiptomival szemben, tudván, ha ez kitudódik, menekülnie kell.

Látjuk tehát a fáraót, aki hidegséggel, érzéketlenséggel viseltetik egész népe iránt, valamint Mózest, akiből akár a népéhez tartozó egyetlen emberrel szembeni igazságtalanság is felelősségteljes, bátor tetteket vált ki.

Legyünk érdemesek arra, hogy Izrael, a zsidóság, valamint az egész világ vezetői Mózes, és nem pedig a fáraó szellemisége szerint gyakorolják hatalmukat!

Sárosi Gábor

Az élvezetek  mértéktelen habzsolása nem vezet jóra!

›› És mondta az Ö- való Mózesnek: menj Fáraóhoz, intsd meg őt, mondd neki, hogy ha nem alázkodik meg előttem és nem bocsátja el Izraelt szolgálatából, akkor újabb csapásokkal fogom sújtani őt. ‹‹

Sokszor az ember is sok csapást szenved el életében és nem veszi észre, hogy nem a megfelelő úton jár és a rossz ösztön ( jécer hárá) szolgájává vált, a rossz cselekedetei, a nem megfelelő viselkedése miatt érik a sorozatos csapások.

Az élvezetek  mértéktelen habzsolása nem vezet jóra, mert olyannyira szolgájává válhatunk, hogy nem leszünk képesek kormányozni és fékezni magunkat. Ezért ajánlatos az életben mértékletesnek lenni ezen a téren. Hasonlatos ez a tiszta víz forrásához, ha abban kellőnél mélyebben merítünk, zavarossá és íztelenné válik: úgy a szelídebb élvezetek is mihelyt bennük mértéket nem tartunk, íztelenné, és egy idő után élvezhetetlenné válnak.

Aki szívét konokká teszi I- ten ellen, az bajba, bűnbe esik. Fáraó is megkeményítette a szívét, ezért később az Ö- való is meghagyta konokságában, mivel I- ten az embert azon úton vezeti, amelyen az ember haladni akar, nem korlátozza az emberi akaratot. Ha rossz útra akar térni, segíti abban is, ha helyes, erkölcsös utat választ abban is támogatja.

Balog Dániel

Hány évig voltak zsidó őseink Egyiptomban?  

„És Izrael fiai lakhelyeik voltak aki laktak Egyiptomban harminc év és négyszáz év” „Umosáv Bnéj Jiszráél áser jásvu bMicrájim slosim sáná vöárbá méot sáná” „וּמוֹשַׁב בְּנֵי יִשְׂרָאֵל אֲשֶׁר יָשְׁבוּ בְּמִצְרָיִם שְׁלֹשִׁים שָׁנָה וְאַרְבַּע מֵאוֹת שָׁנָה”  (Mózes 2/12:40)

Miért állítja a Tóra azt, hogy a zsidók 430 évig voltak Egyiptomban mikor tudjuk, hogy valójában 210 évig voltak csak ott? A 210 év Egyiptomban tartózkodás alatt az utolsó törzsfő halálával kezdődött el az igazi kemény rabszolgasors, ami fizikailag 86 évig tartott. Hogy egyeztethető össze a fent említett idézet azzal, amit az Ö-való ígért Ábrahámnak, vagyis hogy leszármazottai 400 évig lesznek idegen földön?

Rási segít értelmezni és rámutat, hogy HáSem Ábrahámnak tett ígéretében nem mondja ki, hogy Egyiptomról van kizárólag szó, hanem hogy olyan földön lesznek leszármazottai amelyik nem az övék, ez a Szentföldön kívül eső részeket is magában foglalja.

„És mondta I-ten Ávromnak: Tudd meg, hogy idegen lesz a te magzatod egy országban, mely nem az övék és szolgálatra szorítják őket és sanyargatják őket négyszáz évig” (Mózes 1/15:13 Lech Lechá hetiszakasz)

HáSem mikor Ábrahámnak tett ígéretet akkor Izsák (Jicchák)  születésétől számította a száműzetést, ami valóban 400 év távolságra van az egyipomi kivonulástól, így beteljesül HáSem ígérete.

A Tóra hetiszakaszunkban viszont a 400 évvel ellentétben azt állítja, hogy 430 évig voltak Egyiptomban. A 430 év Ábrahám Szövetségkötésétől (Béjn HáBeszárim) számítódik, ami valóban 30 évvel megelőzi Izsák születését és támasztja alá a Tóra itt elhangzó igazságát.

„Vegyél nekem egy három éves üszőt, egy három éves kecskét és egy három éves kost, egy gerlicét és egy galambfiát. És ő vette Neki mindezt és szétvágta azokat középen és tette mindegyiknek a részét a másikkal szembe, a madarat azonban nem vágta ketté.” (Mózs 1/15:9-10 Lech Lechá hetiszakasz)

Érdekes megfigyelés, hogy a Tóra nem azt mondja, hogy 430 év, hanem hogy 30 év és 400 év. Miért áll külön?

A 210 év rabszolgamunka alatt a terv az volt eredetileg, hogy Sábesz HáKojdeskor (szent Szombat napján) nem dolgoznak a zsidók. Azonban a Fáraó ezt nem engedélyezte, kényszer alatt voltak őseink. 210 év hetede pedig 30 év, vagyis ennyivel kellett hosszabb ideig dolgozniuk azokért a pihenőnapokért amikért nem lett volna szabad dolgozni. Így a kiemelt 30 év utal nekünk Szombat szent napjára is!

Lefkovics Kornél (nikolsburgi rebbe nyomán)

Vissza a tudástárba

BÖSÁLÁCH

Fontos, ezen 3 étkezés rendszerinti betartása!

I- ten hullatta a mannát ›› a  napravalót a maga napján ‹‹

Egyszerre is adhatott volna nekik hosszabb időre valót, de azt akarta, hogy Izrael gyermekei epedjenek az ég felé, várva a segélyt, így bizalomra akarta tanítani őket.

Rabbi Eleázár mondta: akinek egy napra való elesége van és búslakodik, hogy mit fog enni holnap, az kishitű ember, mivel az Ö-való gondoskodik teremtményeiről.

››szedték azt minden reggel, ki ki az ő étke szerint; midőn pedig melegen sütött a nap, elolvadt.‹‹

Ha valaki szedni elmulasztott, mások raktak össze neki egy napra valót, hogy ne éhezzen. Ha Izrael hétköznap hagyott a mannából másnapra, megromlott ás féreg volt rajta, de ha pénteken hagytak belőle szombatra, nem romlott meg és féreg sem volt rajta.

És mondta Mózes ›› Egyétek ma, mert szombat van ma, ma nem találtok a mezőn‹‹

Háromszor említi a Tan e mondatban e szót ››ma‹‹ (ha-jom), ez mutatja számunkra, hogy szombaton háromszor kell étkeznünk: Péntek este, szombat reggel és délután.

Fontos, ezen 3 étkezés rendszerinti betartása!

Balog Dániel

A Vörös-tenger kettéválása természettudományos szemszögből!

A Tóra elmeséli az egyiptomi kivonulás csúcspontját, a Sás-tenger (Vörös-tenger) kettéválását. Erről az világtörténelemben egyetlen egyszer előforduló nyílt csodáról az Tóra két szóban ír:

„meghasadtak a vizek” – „ויבּקעו המים” – „vájibáköu hámáim” (Mózes 2/14:21)

A pószuk nem azt mondja, hogy hájám, a tenger vize vált volna szét, hanem azt, hogy hámáim, a vizek. Ebből bölcseink úgy magyaráznak, hogy a világon ugyanabban a pillanatban minden víz kettévált, beleértve természetesen a Vörös-tengert is.

Próbáljuk meg ezt a jelenséget kicsit természettudományos szemmel megvizsgálni.A víz vegyjele H2O. A víz kettéválása tehát jelenti a vízmolekula kettéválását, 2 hidrogén atomra és 1 oxigén atomra. A hidrogén rendszáma 1, mert egy proton alkotja, az oxigéné pedig 8, mert nyolc proton, vagyis pozitív töltésű részecskéből (is) áll. Összesen tehát a víz rendszáma 10 (=2×1+8). Látjuk, hogy a világ vizeinek kettéválására használt kifejezés – ויבּקעו המים – szintén 10 betűből áll. A 10-es számmal a soron következő hetiszakaszban találkozunk (Jitro) legközelebb, mikor is az Ö-való és Mózes nekünk, a zsidó népnek átadja a 10 parancsolatot. A víz kettéválásához hasonlóan az első 2 parancsolatot az Ö-való ‘szájából’ hallottuk személyesen míg a többi 8 parancsolatot Mózesen keresztül. A 10 parancsolatot tehát fel lehet osztani aszerint, ahogyan az Ö-való kettéválasztotta a vizeket.

Tegyük fel a kérdést, hogy a vízmolekula kettéválása atomjaira előfordul-e a természetben és ha igen hol?

A válasz természetesen az hogy igen, méghozzá a természet egyik legjelentősebb folyamatában, a fotoszintézisben. A fotoszintézist a zöld növények végzik, melyben a napenergiát alakítják át kémiai energiává. Mi ebből a folyamatból annyit érzékelünk, hogy minden levegővételnél a növények által felszabadított oxigént lélegezzük be. A fotoszintézis első lépése a fotolízis. A fotolízisben a fényenergiát jelentő foton (a fény elemi részecskéje) mikor nekiütközik a növénynek, a benne lévő vízmolekulát kettéválasztja alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre. Mi ezt az oxigént lélegezzük be.

Látjuk, milyen gyönyörűen visszatükröződik a világ vizeinek és a Vörös-tenger kettéválásának nyílt csodája a természetben folyamatosan jelen lévő rejtett csodában.

A héber ábécében 10 a számértéke a jud betűnek (az Ö-való legszentebb nevének első betűje). A jud három betűból áll, jud=jud+váv+dáled. Az utolsó két betű a váv (6) és a dáled (4) szintén kiadja a judot (10). A 10-nek 6-ra és 4-re való felosztása magában a fenti kifejezésben is megmutatkozik:

ויבּקעו  – vájibáköu – kettéhasadt- 6 betű, míg a המים – hámáim – a vizek – 4 betű. A két szó pedig összesen 10 betű (6+4).

A foton ami miatt a növényekben a vizek kettéválnak maga a zsidó nép, ami miatt a Vörös-tenger kettévált. A zsidó nép maga a Fény, ennek részesévé lenni a legnagyobb ajándék az Ö-valótól!

Maga az a tény, hogy a vizek kettéválása mikro szinten állandóan végbemegy, akkor annak aki hisz az Ö-valóban egyáltalán nem lehetetlen elképzelni, hogy ő ugyanezt véghezvitte makro szinten az egyiptomi kivonulást követően azért, hogy a zsidó lelkekben megerősítse a hitet és 50 nappal később nekik (nekünk) adja végtelen bölcsességét, a Tórát!

Lefkovics Kornél (Rabbi Jicchak Ginsburgh előadása alapján)

Azért, hogy ne hallhassák a férfiak!

››És Mózes elvivé magával a József tetemét is, mert megesketvén megeskette vala Izrael fiait, mondván: Meglátogatván meglátogat titeket az Isten, akkor az én tetemet felvigyétek innen magatokkal.‹‹ (Smot13/19)

Ebből a következőket tanulhatjuk meg: Izrael fiainak kivonulása megfordíthatatlan, hiszen az is velük „tart”, aki odahozta őket.

József annak idején gondoskodott atyjának eltemetéséről, azért részesült abban a kitüntetésben, hogy Mózes szorgoskodott tetemeinek elszállítása körül. Majd a későbbiekben, ennek érdemében Mózest az Ö- való temette el.

A tenger is csak akkor vált ketté, midőn József koporsója elérkezett a tengerhez. Ez meg lett írva a zsoltárokban is, ››Midőn a tenger látta József koporsóját, legott futásnak indult‹‹, mivel József is futott úrnője elől, mikor bűnre akarta csábítani őt.

A mai zsidó életre is látunk közvetlen utalásokat: ››Akkor Miriám prófétanő, Áronnak nővére dobot vett kezébe, és kimennek utána mind az asszonyok dobokkal és táncolva.‹‹ (Smot 13:20)

››És felelt nékik Miriam: Énekeljetek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett. ‹‹ (Smot 13:21)

A dobolás által Miriam, háttérbe szorította a nők dalait, hogy ne hallhassák a férfiak, mivel  a férfinek nem szabad hallani a nő dalolását.

Ezekből a sorokból ered a mai szokás, hogy ortodox körökben a hölgyek nem ünnepelnek együtt a férfiakkal.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

JITRÓ

Miért ígért csupán a szülői tiszteletért hosszú életet az Ö-való?  

A szülői tisztelet a tíz parancsolatban az ötödik parancs, mivel az ember 5 elemtől  származik: Szülők és  a négy elemtől, víz, tűz, föld és levegő.

 ›› Tiszteld atyádat és anyádat!‹‹

A talmudban olvashatjuk: Midőn a népek hallották az Ö- való hangját, mely hirdette: Én vagyok az Ö- való. Ne legyenek neked más I-teneid, szóltak a népek: Hisz ez az I- ten csak a saját dicsőségéről beszél, miután azonban felhangzott az ige, ›› Tiszteld atyádat és anyádat!‹‹ és  a többi parancsolatok, melyek a halandók egymás iránti kötelességeiről szólnak  elismerték az  Ö-való önzetlenségét.

Az Ö- való előbb megparancsolja, hogy a közös mennyei Atyánkat tiszteljük, aztán megkívánja, hogy földi szüleinket is tiszteljük, akik világra hoztak bennünket.

Miért ígért csupán a szülői tiszteletért hosszú életet az Ö-való?

Szadja mondja: Mert vannak sajnos olyan gyerekek, akik sokallják szüleik hosszú életét, mivel öreg napjaikban tartoznak őket eltartani, ezért mondja az Ö- való, hogy te magad is hosszú életű leszel azon érdem révén, hogy tiszteled szüleidet.

Ha a szüleidet tiszteltedben tartod, ajándékul, öreg kort fogsz megélni és téged is tiszteletben fognak részesíteni: Fölállnak előtted és úgy tisztelnek majd, miként a szeretetet és tiszteletet kiérdemlő öregeket.

Balog Dániel

 

A gyermekszoba!

›› Mózes pedig fölment I- tenhez és szólította őt az Ö- való a hegyről, mondván: Így szólj Jákob házához és add tudtára Izrael fiainak.‹‹

Jákob háza alatt a nők értendőek, mivel a nő a házat, a családot képviseli, velük gyöngéden beszélj.

Izrael fiai alatt pedig a férfiak értendőek, velük keményen, szigorral beszélhetsz. A gyenge nőtől nem kívánta I-ten, hogy a vallás minden rendeletét betartsa és a Tóra tanulmányozásával foglalkozzék.

Az anya neveli a csemetéket, ő tanítja vallásosságra, ő a kulcsolja össze gyermekeinek kezeit reggel és este. Nincs is másnak oly hatalma a gyermek felett, mint az anyának, nem csak azért mert mindig körülette tüsténkednek, hanem mert a gyermek jobban szívleli meg az anya mint az apa tanításait.

A gyermekszoba, az a családi szentély, mely a szülők és a gyermekek közös meleg otthona, mely a legtisztább boldogság tanyája, hol a jövő csírái sejtelmesen fejlődnek, hol minden ami körülvesz, saját gyermekkorunk örömeire és bánataira emlékeztet, ahova belépve a kisdedek iránti szeretetnek hitében megerősödünk, hol leszállunk a mesék világába, megifjodunk és a legtisztább örömöt éljük át.

Ezt a kis szentélyt Anyák ne hanyagoljátok el, ne bízzatok gondozását másokra. Szent ez a hely és szent a ti kötelességetek is benne. Jaj a gyermekeknek, ki e szentély főpapját, az édes anyját nélkülözni kénytelen és jaj az anyának, ki nem működik benne hűségesen.

Balog Dániel& Büchler Zsigmond Rabbi nyomán 

Minden nap Sábesz (Szombat)!

A második kőtáblán szerepelnek a ’béjn ádám lecháveró’, vagyis az ember és ember közti parancsolatok, míg az első kőtáblán a ’béjn ádám lemákom’, az ember és I-ten közti parancsolatok. Nem meglepő tehát, hogy a Szombat parancsolata az első kőtáblán szerepel, negyedikként; „Záchor esz jom háSábosz lekádsoj” „Emlékezz meg a Szombat napjáról, hogy megszenteld azt!”.

Rási mondja, hogy pozitív micva minden nap megemlékezni Szombat napjáról, így minden nap emlékezünk a teremtésre és a teremtés Teremtőjére. A világ népeinek nyelvében minden napnak külön neve van, minden nap külön entitásként szerepel, nem úgy a zsidóknál, ahol minden napot a Sábesz tekintetében számolunk, pl. Vasárnap = első nap Szombattól = jom rison báSábosz, Hétfő = második nap Szombattól = jom séni báSábosz, stb…(a hétköznap reggeli ima végén el is mondjuk az aznapi résznél). Az Ö-való a teremtést folyamatosan fenntartja, és minden napot az előző Szombat érdemében teremti újjá, abból merít energiát.

Rámák, Rabbi Moshe ben Jakob Cordovero, a XVI. századi Cfáton élő szentéletű kabbalista egy gyönyörű elgondolást tanított nekünk a teremtés kapcsán:

A 10 parancsolatban ez áll a Szombat parancsolatában:

„כִּי שֵׁשֶׁת יָמִים עָשָׂה יְ־הֹוָ־ה אֶת הַשָּׁמַיִם וְאֶת הָאָרֶץ” „Ki sésész jomim oszo HáSem esz háSomájim vöesz hoÓrec” Szokásos fordítása a következő: „Mert hat napon át teremtette az Ö-való az eget és a földet”. (Smot 20:11 Jitro)

Ohr HáChájim szerint a mondat nem állítja, hogy hat napon keresztül, hanem egy másik értelmezés szerint hat napra teremtette eredetileg az Ö-való a világot. Amennyiben ez így van, az egy hét, ami 168 órából áll, hat napra oszlott meg, vagyis egy nap 28 órából állt volna (168/6=28). Mind a hat nap 28 órából állt, egyenlőek voltak, hiányzott közülük a vezető és domináló erő. Az Ö-valóhoz fordultak, hogy jelöljön ki vezetőt számukra, mert minden csoportnak kell lennie vezetőnek. Az Ö-való azt válaszolta, hogy jelöljenek ki maguk közül egy vezetőt, egy királyt, aki uralkodik majd rajtuk. Mind a hat nap belátta, hogy mivel egyenlő erősek, mindenkinek ugyanannyit kell a közösbe felajánlaniuk (ezt az elvet látjuk jövő héten a Skálim – [Fél]Sékelek hetiszakaszában is). Mindenki saját magából adományozott 4 órát a közösbe, így a hat nap adományaiból lett a Sábesz – Szombat mint király és vezető a többi nap felett (6*4=24=plusz 1 nap=Szombat).

Mivel a hétköznapok párosával állnak, mindegyiknek van párja. A Szombat jött egyedül panaszkodni az Ö-valóhoz, hogy neki nincsen párja. Ezért az Ö-való kijelölte a legbelső és legnemesebb bölcsességét, a Tórát, hogy ő lesz a Sábesz párja. Ezért bár hat napon át dolgozni kell, hogy a megélhetés meglegyen, legalább a Szombat idejéből szenteljen a zsidó ember valamennyit a Tóra tanulmányozására, a Teremtő áldására, pihenésre és a családra is!

Lefkovics Kornél (Rabbi Pinches Friedman nyomán)

Vissza a tudástárba

MISPÁTIM

Az ember óvakodjék, minden olyan cselekvéstől, ami kárt okozhat!

›› De ha öklelős ökör az tegnapról tegnapelőttről és megintetett az ő gazdája és még sem őrzi, és megölt férfit vagy nőt: Az ökör köveztessék meg és gazdája is ölessék meg.‹‹

Az Ö- való gondoskodik arról, hogy aki öklelős ökröt vagy hamis kutyát tart, és általuk emberben kár esik, büntetését végül elnyerje.

Így óvakodjék, az ember olyasmit az utcára dobni, melyben egy másik ember eleshet, testi sérelmet szenvedhet el. Az igazán vallásos emberek, ha az utcán egy törött üveget látnak, fölveszik és elássák a földbe.

Történt, hogy egy ember rétjéről az országútra hajította könnyelműen a köveket, arra járt éppen egy vallásos férfi és így szólt hozzá: Miért dobod idegen birtokról a köveket az országútra, ahol annyian járnak?

E szemrehányást az ember nagyon gúnyosan fogadta. Teltek az idők, az ember eladta a rétjét, és egy szép napon az országúton járt, és megbotlott egy kőben, véresre sebezvén magát.

Ekkor így kiáltott fel: Most látom, hogy igazat beszélt, az a vallásos férfi, hogy idegen birtokról dobtam a köveket, így birtokomat idegennek kellett eladnom, az országúton pedig, ahová a köveket hajigáltam, magam sérültem meg.

Innen tanulhatjuk: Az ember óvakodjon, minden olyan dologtól, cselekvéstől, mely által mások számára kárt okozhat, mert az Ö- való  semmit nem hagy büntetlenül.

Balog Dániel

A hazugságtól távolodj el!

“Mid’vár seker tirchák” áll a Tórában. Magyarul: “A hazugságtól távolodj el.”

A Széfer Háchinuch megjegyzi, hogy ez az egyetlen tiltó parancs, ahol a Tóra nem csak a tiltást fejezi ki (pl. ne ölj, ne lopj, ne főzd meg a gödölyét anyja tejében, stb), hanem a “távolodj el” kifejezést használja.

Miért nem lenne elég ebben az esetben is csak egyszerűen egy “ne” szócskával tiltani?

A Talmud (Nedárim 25a) hoz egy esetet:

Egy férfi kölcsönvett pénzt az egyik barátjától. Miután a kölcsön ideje lejárt, a kölcsönadó kérte vissza a pénzét, de az első azt állította, hogy már visszaadta. Még a bész din (bíróság) előtti esküre is hajlandó volt. Mielőtt bementek volna a bész din elé, a kölcsönvevő elrejtette az összeget sétapálcája titkos üregébe. Az eskü előtt pedig megkérte a kölcsönadót, hogy fogja meg a sétapálcáját, amíg ő a Tórával a kezében esküszik. Így, miután “átadta” a pénzt, megesküdött, hogy az összeget pontosan a kezébe adta. A kölcsönadó erre olyan mérges lett, hogy kettétörte a sétapálcát, amiből kihullottak a pénzérmék…

Technikai értelemben a kölcsönvevő igazat mondott, hiszen valóban a kezébe adta a pénzt, de a szavaival mégis becsapta a másikat. A Talmud konklúziója szerint tehát Tóraellenesen viselkedett.

Vagyis a Tóra nem csak a szó szerinti hazugságot tiltja meg, hanem minden olyan trükkös beszédet, cselekedetet, ami technikailag igaz ugyan, de közel áll a hazugsághoz. Vagyis a hazugság közeléből is el kell menni, attól el kell távolodni.

Sárosi Gábor

 

 

Szemet szemért, fogat fogért!

„Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért; Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért”

Ez valóban azt jelenti, hogy ha valakinek valami rosszat tesznek, az gondolkodás nélkül adja vissza?

Ha valaki így gondolja, akkor tőle meg kell kérdezni: ha három embernek töri el valaki a kezét, akkor hogyan teljesül ez az előírás, hiszen a tettesnek csak két keze van? Vagy ha valaki a más ökrének eltöri véletlenül a lábát, de a vétkesnek nincs ökre?

Ez a mondat valójában a modern jogalkotás előfutára. Hiszen azt tanuljuk belőle, hogy különböző vétségekért különböző büntetés jár, és a büntetés magában foglalja a kártérítés lehetőségét is. A későbbi korok feladata hogy a büntetési tételeket kidolgozza.

A hetiszakasz erre is ad útmutatót, hiszen a későbbi sorokban látjuk, hogy miképpen tesz különbséget a jogalkotó, jelen esetben a Teremtő, az egyes esetek között, attól függően, hogy első, vagy ismétlődő; avagy vétlen vagy tudatos a tett.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

TRUMÁ

Miért volt a Frigyláda 3-as felépítésű, kívül-belül színarany,középen pedig sittimfa?

A fa, mint élőlény egy folyamatosan változó entitás, míg az az arany természeténél fogva nem változik. A (sittim)fa képviseli az általunk ismert folyamatosan változó világot, míg az arany az örökké ugyanúgy létező Tórát. S mivel a faláda kívülről-belülről arannyal van bevonva a Frigyládán, így azt az üzenetet képviseli, hogy a Tóra örök, nem változik és ehhez kell igazítani a változó Világot nem pedig fordítva! Nem a Tórát kell változtatni az aktuális világrendhez, hanem a világi dolgokat kell a Tóra keretei közé beszorítani, úgy ahogy azt a Frigyláda szerkezete tanítja nekünk!

Lefkovics Kornél

A szentély berendezéseinek elkészítésénél, miért csak a frigyláda elkészítésénél mondja a Tóra, hogy  “Készítsenek ládát sittimfából” , holott a többi tárgynál azt írja csak, hogy “készíts”?!

A frigyláda egy szimbolikus tárgy. Az ember és az Ö.való kapcsolatát példázta. Az akácfa az embert jelképezte, az emberi természetet, míg az arany (amivel bevonták) az I.tenre utal. Arra, hogy az I.ten az ő parancsolatait az embernek adta, úgyszólván belé helyezte. (De ha jól tévedek még volt a ládában a mannából, és Áron kivirágzott pálcája…) Meg egy praktikusnak mondható okból is: ha az egész ládát a tórai méretek szerint tisztán aranyból csinálták volna, akkor a 4 lévitának igencsak nehéz lett volna akkora terhet a vállán cipelni. A többi tárgy pedig arany és ezüst volt, amit a nép adományozott, Mózes felhívására örömmel. Így az álló és fix tárgyak (pl. menóra, a kenyerek asztala, az illat oltár, mosdó edények…) “csak készültek” az adományozott kincsekből.

Gyaraki Richárd

Mivel a frigyládában a Tóra volt, – tehát mindannyian készítsék- , minden egyes embernek legyen része a Tórában, hogy foglalkozhassék vele!

Ez egy fajta iránymutatás is egyben: minden ember foglalkozzék a Tórával, aki pedig nem tud tanulni, az támogassa a tudósokat anyagilag, és az olybá számít mintha, az ő saját érdeme lenne.

Balog Dániel

 

Az Ö- való az asztalra áldást küld!

›› Készíts asztalt! ‹‹, hogy kenyeret tegyenek rá. E kenyeret a papok ették. Bármennyire is keveset ettek belőle, jóllakottságot éreztek.

Azért nevezik az asztalt Sulchánnak, ami valójában küldést jelent, mivel az Ö- való az asztalra áldást küld.

Bölcseink szerint: Hajdanán, mikor a Szentély még állt, az oltár szerzett engesztelést Izrael számára, ma minthogy egyenlőre nincsen Szentélyünk, sem oltárunk, az asztal hoz az engesztelést számunkra.

Az asztal melynél étkezés előtt, és azt követően hálát adunk az Ö- valónak, melyhez szegény, éhező embereket ültetünk, engesztelőlég hat. Az ilyen asztalról, mondja az Tan: ›› Ez az asztal, mely I- ten előtt áll.‹‹ Sittimfából.

A Sittim kezdőbetűi: STJM

Békét ( Shalom), Jóságot ( Tova), Segítséget ( Jsua), Engesztelést ( Mchila) jelentenek.

Mindezeket elérheti, az ember asztala által, ha azt megfelelő célokra használja. Ugyanezen áldásokban részesülhettünk, hajdanán a Frigyszekrény és az oltár által.

Régen, Franciaországban, szokásban volt, ha valaki meghalt, egy asztalból készítettek számára koporsót, szimbolizálva, hogy az ember nem visz magával egyebet a sírba, mint a jótékonyság érdemeit, melyet asztala körül szerzett magának.

Balog Dániel

A kohének által elfogyasztott kenyér alakja ilyesféle volt: I___I

A színkenyér formája felül és oldalt egy részen nyitott volt. Ez jelképezte azt, hogy a mindennapi kenyerünkre és megélhetésünkre az áldás Felülről érkezik és a kenyér ezt az áldást befogadja, de nem tartja meg magának hanem oldalt mintegy ‘kifolyva’ másoknak is juttat az áldásból és ezáltal a megélhetésből.

Lefkovics Kornél 

Az ember lelke örvend, ha világosságot lát!

A frigyszekrény a hittudóst jelképezi, aki gondoskodás, hit, jellemszilárdság, erkölcs tekintetében egyformán érez és cselekszik is. Ez által megszerzi magának a jelen és a jövő életet és az Ö-valóhoz való hasonlatosságot.

Mivel, a frigyszekrény, egyszerű faalkotmány volt, de a rajta lévő Kérubok égi, szellemi természetűek voltak. Így az ember is bárha, földi lény mégis kifejlett lelki és szellemi képességénél fogva angyalhoz hasonlítható. Az asztal, anyagi bőség, földi javak és gazdagságot jelent.

A lámpa a jövő életre vall, ahol csupa világosság uralkodik. Az ember lelke örvend, ha világosságot lát, mivel, a lélek az égből vétetett, ahol csupa világosság van. A deszkák, a tanítványokat jelképezik, akik mesterüket körülállják, miként a Szentély deszkái, körülvették a frigysátort.

A szőnyegek a jótékony emberek, az adakozók,a kereskedők, akik védik, támogatják  a tanítványokat, miként a szőnyegek védték szél és eső ellen a Frigysátort.

Balog Dániel

Anyagiságunk megszentelése!

„És ezek az adományok melyeket venned kell tőlük: arany, ezüst és réz” – „ וְזֹאת הַתְּרוּמָה אֲשֶׁר תִּקְחוּ מֵאִתָּם זָהָב וָכֶסֶף וּנְחֹשֶׁת” – „Vözosz háTrumó áser tikchu meitom zohov vocheszef unchósesz” (Mózes 2/25:3 )

A fenti szavakat maga az Ö-való mondta Mózesnek, hogy mit kérjen Izrael fiaitól. Ha az ember nem tudja megjegyezni mikor kell Tórát olvasni az év folyamán, akkor akkor csak három szót kell észben tartania, melyekben megtalálhatóak utalás formájában a Tóraolvasások napjai. Ezen három szót pedig mindenki könnyedén megjegyzi: arany, ezüst és réz, héberül záháv (zóhóv), cheszef(keszef) és nchóset (nchósesz).

1. arany – záháv - זָהָב

Az első betű a zájin, számértéke hét, ezért ez utal Szombatra, mint a hetedik napra, mikor Tórát olvasunk. A második betű a héj, számértéke öt, a hét ötödik napja, ami vasárnaptól számítva csütörtök. A harmadik betű a vét/bét, gemátriája kettő, utal a második napra ami hétfő. Minden hétfő és minden csütörtök reggel is van Tóraolvasás, hogy ne teljen el három nap Tórával való közösségi foglalkozás nélkül.

2. ezüst – cheszef – כֶסֶף

A kezdőbetűk kiadják azon ünnepeink egy részét, mikor Tóraolvasás folyik. Cháf/Káf utal Kipurra, vagyis Jom Kippurra (Engesztelés napjára). A második betű számech, utal Szukkotra (Sátoros ünnepre). A harmadik betű fé/pé, utal Pészáchra és Purimra.

3. réz – nchóset – נְחֹשֶׁת

A kezdőbetűk kiadják az ünnepeink másik részét. Nun az első betűje a nérot (gyertyák) szónak, ami utal Chanukára (Fény ünnepe). A második betű a chet, mint chódes (hónap), utal Ros Chódesra (Újhold) és Ros Hásánára (Új Évre, mert ros chódes tisriben van). A harmadik betű a sin/szin, utal Sávuotra (Tóraadás ünnepe), Szimchát Tórára (Tóra örömünnepére) és Smini Áceretre (a hétnapos Sátoros ünnep utáni nap ami külön ünnep).

Ezen kívül mikor bármikor aranyat, ezüstöt vagy rezet veszünk magunkra, vagy csak kapcsolatba kerülünk velük, jusson eszünkbe, hogy valójában Trumának, adománynak kéne lennie a Szentély felépítéséhez, és legalább a Tórára gondolván megszenteljük a fizikai materialista létünket.

Lefkovics Kornél (Chászám Szajfer alapján)

A Tórát tanuló embrió!

„és hozzanak nekem ajándékot” -„וְיִקְחוּ לִי תְּרוּמָה” – „vjikchu li trumá”  (Mózes2/25:2)

Mit jelent az, hogy hozzunk az Ö-valónak trumát, ajándékot?

A trumá (ajándék) héber betűi átrendezhetők:

תרומה <- תורה־מ

Az újonnan kapott szó a Tóra és egy mem betű, aminek gemátriája (számértéke) 40. Tóra 40!

A Talmud mondja (Nedarim 38.), hogy Mojse Rábbéjnu egyenesen az Ö-valótól tanulta a Tórát, ő volt a chevruszája (tanulópárja). Amit tanultak együtt azt Mózes elfelejtette, és a Színáj-hegyen a 40. nap végén mikor fizikailag is megkapta a Tórát akkor vele együtt a tanultakra is emlékezett. Ez a 40 nap tanulás szükséges volt Mózes számára, mert ez alatt az idő alatt lelke tovább tisztult és jelleme tovább nemesedett.

Ez az elgondolás párhuzamba hozható a Talmud másik véleményével (Bechorot 21.), ahol az emberi embrióról azt mondja, hogy a fejlődés első napjától (zigóta, vagyis megtermékenyített petesejt) a 40. napig folyadéknak nevezi, és a 41. naptól számít háláchikus (zsidó vallási) értelemben potenciális élőlénynek. Vagyis az embrió esetében is 40 napnak kell eltelnie ahhoz, hogy minőségi változásról lehessen beszélni hasonlóan Mózeshez, akinél szintén 40 napnak kellett eltelnie, hogy a Tórát úgy kapja meg, hogy nem felejti el. Bölcseink mondják, hogy ha valaki változtatni akar viselkedésén, jelöljön ki 40 napot magának a változásra, és tényleg megtörténik.

Szintén a Talmud tanítja (Nida 30.), hogy az ember még édesanyja hasában megtanulja az egész Tórát és születéskor egy angyal jön és enyhén ráüt felső ajka közepére (mindenkinél megfigyelhető) és azzal elfelejti az egész addig tanult Tórát, úgy, mint Mózes a 40 nap alatt.

Ha nem felejtenénk el a teljes Tórát, akkor nem lenne lehetőségünk fejlődni, érni, nemesedni, jobb emberré válni, jobb zsidóvá válni. Ezért tervezett így minket szándékosan Teremtőnk, hogy jót akarjon nekünk, amit szabad akaratunkból érhetünk el. Minden Tóra tanulásunkkal és cselekedetünkkel visszaadjuk Mózesnek azt a részt, amit tanulás közben elfelejtett, és ezzel kapcsolatba kerülünk minden ilyen alkalommal vele. S mivel ezt szívből és önszántunkból tesszük, ez a mi Tóra-40-ünk, trumánk, ajándékunk az Ö-valónak!

Lefkovics Kornél (Rabbi Pinches Friedman alapján)

Vissza a tudástárba

TECÁVE

Miről árulkodik,  a töretett ‘כתית’ szó a heti szakaszból?

Letiporva, töretett כתית= , melynek számértéke: 830, vagyis annyi, ameddig a 2 szentély fennállott.

Az I. 410, a II. 420 évig.

Balog Dániel

A 12 ékkő a főpap melldíszén a legbecsesebb drágakő volt a világon!   

E drágaköveket tisztán kellett tartani, mert ellenkező esetben elvesztették csodás erejüket.

A Talmud mondja: A Sámir egy rovar volt, amivel kivésték a törzsek neveit az ékköveken.  A teremtés hatodik napján ( péntek délután) teremtetett, előre ezen célra. Olyan apró termetű volt, mint egy árpaszem és gyapjú között ólomedényben tárolták.

Ha rátették kő, vas, vagy egyéb kemény tárgyra, akkor rögtön kettémetszette azokat.

Volt egy asszony, kit Kamchisznak neveztek. Hét fia volt,  akik mind a heten tisztséget viseltek  a Szentélyben.

A bölcsek megkérdezték tőle: milyen érdem, nemes cselekedet révén kapta ezt az áldást, hogy fiai a Szentélyben ilyen tisztséget tölthetnek be?

Felelt a nő: ›› Ám, bizonyítson mellettem házam gerendája, vajon látta-e még valaha födetlen fejemet.

A Tan több olyan erkölcsös asszonyról tesz említést, akik példamutató életük által, nem mindennapi gyermekeket szültek és nevelhettek fel.

Balog Dániel

A 12 ékkőre volt felvésve a 12 törzs neve. De nem ám vésve, ellentétben a két vállon lévő drágakővel, amin a törzsek nevei vésve voltak. Mivel a 12 drágakövön keresztül jött a főpap kérdéseire a válasz Fentről, ezért ezeket a köveket nem lehetett faragni, mert a faragás folyamán a kövek anyagot veszítenek. Ezért Mózes a fenti tanításban említett Sámír ízeltlábút használta a nevek “belevésésére” a kövekbe, amit aztán megfestett, hogy látható legyen.

Erről a Shamírról a Talmud Gittin (68a) traktátusa foglalkozik és sokkal misztikusabb lény mint gondolnánk. Az először Mózes esetében találkozunk vele az éphod készítése kapcsán, majd Salamon királynál a Szentély építése kapcsán. Az erről szóló legenda alapja a Királyok 1 könyve 6. fejezete. A történetből elég ha annyit írok, hogy a Shamír rejtekhelyét úgy lehetett megtudni, hogy Ashmedai (Asmódeus)-tól, a démonok királyától lehetett megkérdezni, aki egy nagy hegyen lakott… Ezen kívül még érdemes még erről a csodateremtményről tudni, hogy a Talmud belesorolja abba a 10 csodába, amit az Ö-való az első Sábesz előtt teremtett. Ezek alapján én azt állítanám, hogy ma a Shamír rovar nem létezik, és ha létezne is én felboncolnám (mint hajdanán az egyetemen).

Lefkovics Kornél

Mózes eltűnt?  

Mózes II. könyvének kezdetétől vagyis Mózes születésének elejétől egészen az utolsó könyv végéig (Mózes haláláig) nem találunk egy hetiszakaszt sem melyben Mózes neve nem szerepelne, kivéve a mostanit, Tecáve hetiszakaszunkat.

Jákov ben Áser, másnéven a Bál Háturim elmondja, hogy az aranyborjú bűne után Mózes ultimátumot adott az Ö-valónak, hogyha nem bocsátja meg ezt a legnagyobb bűnt a kiválasztott zsidó népnek akkor törölje ki nevét a teljes Tórából. S habár az Ö-való végtelen kegyelmében megbocsátott őseinknek (bárcsak mieinket is megbocsátaná), egy cádik (igaz ember) kimondott szavai nem maradhatnak következmény nélkül, így HáSem ebből a szakaszból kitörölte Mózes nevét. Legalábbis első olvasatra ez látjuk.

Elija ben Slomó Zálmán Krámer, közismert nevén a vilnai Gáon vagy Grá (Gáon Rabbi Élijáhu) elmondja, hogy azért nem szerepel Tecáve hetiszakaszban Mózes neve, mert ez mindig Zájin Ádárra, Ádár hónap 7.-ére vagyis Mózes születésének és járcájtjának évfordulójának hetére esik. S mivel ezen a napon halt meg így neve nem szerepel Tecáve hetén.

A Grá hozzáteszi, hogy Mózes neve mégiscsak el van rejtve előlünk a szakaszban.

Hogyan?  Ehhez a számmisztikát veszi alapul:

Vegyük Mózes héber nevének (משה) betűit, és írjuk ki őket, ahogy ejtjük:

מ = mem = ממ

ש = sin = שין

ה = hé = הא

Az első betűk azok amiket leírunk, a többi betűk azok, amik rejtve vannak előlünk, mert csak kimondva őket jönnek elő. Ezen rejtett betűk gemátriája: מ + ין + א = mem + jud + nun + álef = 40 + 10 + 50 + 1 = 101

Csodák csodája, ha megszámoljuk Tecáve hetiszakaszban az összes pószukot (mondatot), vagy elhisszük más bölcsek által már rég összeszámoltat, azt kapjuk, hogy pont 101 van belőle!

Bár Mózes nevének leírt betűi, ami a testiségét jelképezi, már nincs közöttünk és így Tecáve hetiszakaszban sem, a rejtett betűk, amik a nesámáját (lelkét) jelképezik, a mai napig velünk van ugyanúgy, mint a hetiszakaszban!

Ebből tanulhatjuk, hogy néha a szemünk elől elrejtett dolgokból többet tanulhatunk, mint az egyértelmű és számunkra felfedett dolgokból. Csak kicsit más oldalról kell vizsgálódni…

Lefkovics Kornél

Vissza a tudástárba

KI TISZÁ

Milyen jogon törte szét Mózes a kőtáblákat?

- Mózes, látván, hogy a nép az aranyborjút imádja, összetörte a kőtáblákat.-

Holott, visszaadhatta volna az Ö- valónak, vagy egyszerűen megkérdezhette volna, hogy mi legyen a kőtáblák sorsa!?

1. Mózes látta, hogy a betűk a táblákról elrepültek, így nem volt már értékük, tehát összetörhette őket. A táblák lelke a betűk voltak, maguk a táblák csak olyanok, mint a test, már pedig, ha a lélek kiszáll a testből, a testet eltemetik. Így tett Mózes is.

2. Bölcseink azt mondják, hogy a táblák egészen addig voltak könnyűek míg a betűk nem repültek el, ez hasonló az élő ember testéhez, mely könnyebb, mint holtan. Mózes a táblák “súlyosbodása” miatt, ejtette el azokat.

Ezt igazolja az a körülmény is, hogy előbb azt mondja az írás, hogy “ Mózes a táblákat egy kézben vitte.” Majd az aranyborjú esetét követően: “ És ledobta kezeiből a táblákat”.

Azaz, a táblák oly nehezek lettek, hogy MINDKÉT kezével sem volt képes őket tartani.

Balog Dániel

Mi a feladatunk?

acheR : Ki Tisza (M2/34:14)

echaD : Vetchanan (M5/6:4)

Ezen a két helyen a Tórában Nagy betűvel van írva a Rés és a Dáled.

Ez figyelmeztet, hogy 1 I-ten van, és ne boruljunk le Más bálványok előtt.

Még véletlenül se keverjük össze. Sajnos, az aranyborjú esetéből látva mintha összekevertük volna. Ezért ez a két betű összezsugorodik itt egymás mellett: Lech-réd (Ki Tisza M2/32:7).

Szóval a mi feladatunk újból felemelni, felnagyítani ezt e két betűt a maga szintjére!

(Forrás: Lefkovics Kornél, Moyser Balázs, Shapiro meLublin)

Miért sugárzott Mózes arcának bőre, miután átvette másodszor a kőtáblákat és lement a nép elé?

( – az első két tábla átvételekor nem sugárzott arca – )

Bachja mondja: Az első két kőtáblát, midőn átvette Mózes, nem sugárzott az arca, mivel Izrael népe meggyőződött önmaga is, hogy az Ö- való adta azokat, hiszen jelenlétében nyilatkozott Ő- meg, de a második táblák nem a nép jelenlétében, hanem csak egyedül Mózes jelenlétében adattak, ezért volt szükséges, hogy arca világítson és ezáltal Izrael meggyőződhessék, hogy Mózes az Ö- valónál volt, onnan hozta a kőtáblákat!

Balog Dániel

Miért mondják bölcseink, hogy a szombat legyen חציו ליי és חציו לכם, azaz fele részben a testé és fele részben a léleké?

A szombatot fele részben a testnek és fele részben a léleknek kell szentelnünk, azaz, örvendeztessük meg a testünket finom táplálékkal valamint boldogítsuk lelkünket a Tóra tanulmányozásával.

Balog Dániel

Miért nem írta az Ö- való a tíz Parancsolatot egy kőtáblára?

Tétessék különbség a Teremtő és az ember; illetve az ember és társai közötti parancsolatok között. Persze meg lehet kérdezni, hogy a szülők tisztelete akkor miért nem került a másodikra. Mert ez nem csak az apát és az anyát kell tisztelnünk, hanem tanítóinkat, az összes ősünket, nem is beszélve Mennyei Atyánkról.

Vasadi Péter

Egy eset bizonyításához 2 tanú szükségeltetik. A tábla kőből volt, ami a földben terem, az írás rajta pedig az égből eredt, úgymond tanúságul hívja az eget és a földet Izrael ellen. ha a zsidók nem tartják be a Tóra rendeleteit, akkor az ég elzárja a forrást ( nem lesz esőzés), a föld megtagadja a termését.

Balog Dániel

A mi fél-sékelünk!

Az első speciális Sábesz abból a négyből ami Pészách ünnepét előzi meg (1.Skálim, 2.Záchor, Purim, 3.Póró, 4. Chódes).

„Ha megszámlálod Izrael fiainak fejeit” – „ כִּי תִשָּׂא אֶת רֹאשׁ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל ” – „Ki sziszó esz ros bnéj Jiszróél” (Mózes 2/30:12 Ki Tiszá hetiszakasz)

Rási azt tanítja, hogy az extra felolvasott részben háromszor szerepel a „trumász HáSem” kifejezés, ami azt jelenti, hogy „adomány az Ö-valónak”, ezért háromszorosan is kellett fél-sékelt adni „Izrael fiainak feje szerint”.

Az első fél-sékeles adományból a Miskán (sivatagi Szentély) építésére fordították. A másodikat már a Miskán felépítése után a közösségi áldozatok vásárlására hozták. Ebben mindenki egyenlő volt, úgy a szegény mind a gazdag, vagyis mindenkinek fél-sékelt kellett adni, se nem többet se nem kevesebbet. Ez az adomány pedig volt egyfajta jóvátétel a lelkükért. A harmadik fél-sékelt pedig mindenki a saját maga lelkiismeretére bízva hozták a Miskánhoz, vagyis mindenki annyit amennyit szeretett volna.

Miért kellett egyáltalán Miskánt építeni?

 וְעָשׂוּ לִי מִקְדָּשׁ וְשָׁכַנְתִּי בְּתוֹכָם” – „Veoszú li Mikdos vöSochánti böSzojchóm” – „És csináljatok nekem Szentélyt,  hogy köztetek lakozzam.” (Mózes 2/25:8 Trumá hetiszakasz)

Vagyis mind a sivatagi Szentély, mind a jeruzsálemi Szentélyek megépítése kulcsfontosságú a zsidók és a nem zsidók lelkének fejlődése szempontjából. Ehhez nekünk zsidóknak fél-sékellel kellett legalább hozzájárulni abban az időben.

De mi a helyzet velünk, a mai generációval? Mi lehet a mi fél-sékelünk? Mit tudunk mi tenni ahhoz, hogy az Ö-való közöttünk lakozzon?

Az első idézetben a SZISZÓ (TISZÁ) szónak az egész Tánách-ot („Ószövetség”) tekintve sokféle fordításával találkozunk, mely közül az egyik a felemelni. A fordítás ekkor így hangzik: „Ha felemeled Izrael fiainak fejeit”. Miért szerepel a „ראש” – „ros” – „fej” szó a mondatban, ha enélkül is értelmes lenne a pószuk? Ezek szerint akkor a „ראש”-t (rost) kell felemelni. Ezt úgy tehetjük meg, ha mindhárom betűt felemeljük, vagyis vesszük az ábécében a soron következő betűjét. Rést követi a sin, álefet követi a bét és a sint követi a táv. Sin+bét+táv=SÁBÁT=Sábesz=שבּת!

A mi fél-sékelünk a mai korban a Sábesz. Ezen Szent nap megőrzésével, megtartásával és megszentelésével érhetjük el azt, hogy maga az Ö-való lakozzon közöttünk!

Lefkovics Kornél

Ki képes a Napba egyenesen belenézni?

›› Nem láthatod színemet, mert nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.‹‹

A Római Andriamus így szólt Rabbi Jehósuához:

Ti azt mondjátok, hogy istenetek alkotta az eget és a földet. Ha ez valóban így van, miért nem mutatja meg magát évenként legalább kétszer, hogy így a világ tudomást szerezzen létezéséről és félje Őt?

Erre Rabbi Jehósua megkérte őt, hogy nézzen merően a Napba, erre ezt válaszolta a római: Ki képes a Napba egyenesen belenézni. Ha nem vagy képes a Napba tekinteni, mely csupán a szolgája, hogyan akarnád magát a Teremtőt szemlélni, válaszolt a rabbi.

Majd, ha az Ö- való segítségével elérkezik a Messiás, minden ember látni fogja I-ten dicsőségét, mint írva van: ›› Akkor megjelenik az I-teni dicsőség, minden ember előtt.‹‹

Mielőtt az ember meghal, és lelke elválik fizikai lakhelyétől, akkor is látja majd az Ö- valót a távozó lélek.

Balog Dániel

Ezeket kell szolgálnia, és akkor sikeresebb lesz!

Minden felnőtt zsidó férfinek fél sékelt kellett adnia!

Explicite áll a parancsban, hogy a gazdag ne adjon többet, a szegény pedig ne adjon kevesebbet, mint fél sékel. Mindenki pont ugyanannyit.

Ez legalább két szempontból letöri az ember egóját: Egyrészt, mert mindenki egyenlő összeget ad, függetlenül az anyagi helyzetüktől és társadalmi státuszuktól. Másrészt pedig azért, mert éppen fél sékelről van szó. Amit adni kell, az nem egész mennyiség, hanem fél.

Ez arra hivatott emlékeztetni az adakozót, hogy ő maga is csak egy fél: a társai és Isten nélkül nem tud egész lenni.

Ha ebbe belegondol az ember, akkor nem fogja magát túlságosan nagyra tartani, és megérti, hogy Isten, a családja, és a közössége nélkül nem viszi semmire, ezeket kell szolgálnia, és akkor sikeresebb lesz.

Sárosi Gábor

Az első Kőtáblák!

Mikor Mózes lejött a Színáj-hegyről a kőtáblákkal és meglátta a zsidó népet az aranyborjú közelében elejtette/ledobta a kőtáblákat. Ezen folyamatnak számos verziója maradt fent, hogy pontosan hogy is történt. Ezekből szemezgetnék a kedves olvasók számára érdekes véleményeket:

A Tóra így mondja Ki Tiszá hetiszakaszunkban:

„Kőtáblák” – „Luchot Even” – „לֻחֹת אֶבֶן” (Mózes 2/31:18)

Ezek voltak az első Kőtáblák, melyet maga az Ö-való faragott ki saját ujjával (ecbá Elokim) a Dicsőség Trónusából (Kiszé háKávod). Habár úgy szoktuk értelmezni, hogy a Kőtáblák kőből voltak, ez egyáltalán nem biztos. Nem azt mondja a Tóra, hogy Luchot min Even (Táblák kőből), hanem Luchot Even (Kőtábla), vagyis nem feltétlenül volt kőből. Akkor miért hívták így? Mert a 10 parancsolat legtöbbjeinek megszegésére kövezés volt a büntetés. Továbbá készítése is csoda volt, így tulajdonságai is csodával bírtak. Egyszerre volt rideg és kemény, mint a kő és egyszerre hajlékony és rugalmas, ezért össze is lehetett tekerni, mint a Tórát magát. A Kőtáblába mivel az Ö-való véste bele a betűket, azok szentsége csökkentette annak súlyát.

„És leereszkedett Mózes a hegyről és a Bizonyság Táblái a kezében voltak” – „וַיֵּרֶד מֹשֶׁה מִן הָהָר וּשְׁנֵי לֻחֹת הָעֵדֻת בְּיָדוֹ” (Mózes 2/32:15)

Nem azt írja, hogy bjádáim, kezeiben, hanem hogy bjádáv, kezében. Vagyis Mózes a két Kőtáblát egy kézben hozta le a hegyről, aminek súlya egyes vélemény szerint 350 kilogramm körül is lehetett. Még egyszer hangsúlyozom, amíg a betűk benne voltak a Táblában, annak fizikai súlyát Mózes egy kézzel elbírta. Két betűben, a számechban (O) és memben (ם) alakjukból kifolyólag a belseje kiesett volna, de szintén csodás módon a betűkben lebegett a középső rész és nem esett ki. A betűk teljesen átérték a Táblákat, de akármelyik oldalról is olvasta Mózes őket mindig szabályosan jobbról balra volt az írás, nem pedig az egyik a másiknak a tükörképe.

Mikor a betűk látták, hogy a zsidó nép a bálványként emelt aranyborjúval van elfoglalva, kiszálltak a Táblából és visszatértek eredeti helyükre. Ekkor megszűnt a Kőtáblák csodás ereje és visszanyerték tiszta fizikai mivoltukat és súlyukat. Mózes kezéből kiestek a Kőtáblák:
„És elküldte kezeiből a Táblákat” – „vájisléch mijádáv et háLuchot” – „וַיַּשְׁלֵךְ מִיָּדָיו אֶת הַלֻּחֹת” (Mózes 2/32:19)

Látjuk, hogy itt a Tóra már jádávot ír, vagyis a kéz többes számát használja. Mivel Mózes már két kézzel sem bírta tartani őket, ezért azok kiestek a kezéből, vagy más vélemény szerint ledobta őket mérgében. A vita azon van, hogy a küldés (slách) szót aktívan vagy passzívan használja-e a Tóra.

De melyik Tábla esett ki először a kezéből? Mivel az aranyborjú bűne miatt történt minden, ezért Mózes tudta, hogy a nép még nem áll készen az első Kőtáblák megkapására, amin az ember és az Ö-való közti kapcsolatokról szóló micvák vannak, például a második, a ne faragj bálványt, ezért az „küldte” el először a kezéből. Aztán realizálta, hogy a második Kőtáblán szereplő parancsolatok, amik elsősorban az ember és ember közti kapcsolatokat szabályozzák értelmetlenek és értelmezhetetlenek az első Táblán lévő micvák nélkül, így „elküldte” azt is kezéből…

„szilánkosra törve őket a hegy lábánál” – „vájsábér otám táchát háHár” – „וַיְשַׁבֵּר אֹתָם תַּחַת הָהָר” (Mózes 2/32:19)

Saját véleményem az, hogy ha a Kőtáblákon szereplő 10 parancsolatban megtalálható volt rejtve mind a 613 micva, akkor jogosan hiszem, hogy a Kőtáblák 613 darab szilánkra estek szét. Ezért mikor mi teljesítünk egy micvát, ezeket a szilánkokat szedjük fel a hegy lábánál és építjük fel újból az eredeti Kőtáblát és javítjuk ki az aranyborjú bűnét és szenteljük meg magunkat és hozzuk magunkat és a világot újból közelebb ahhoz a ponthoz mikor az Ö-való majd újból megmutatja nekünk Dicsőségét! Így legyen hamarosan napjainkban, Ámen!

Lefkovics Kornél

Az aranyborjúról!

A történet ismert, viszont hadd világítsak rá egy kevéssé ismert mozzanatra, hogyan védi meg Mózes Izrael népét.

Az Örökkévaló haragra gerjed, és azt mondja: ›› Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen el haragom ellenük, és töröljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek. ‹‹  (Mó2 32/10)

Mózes, aki tisztában van a bűnnel, amit Izrael elkövetett, védeni kezdi a népet, mint egy ügyvéd:

›› Miért gerjedne Uram a te haragod néped ellen, a melyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomnak földéről? Miért mondanák az egyiptomiak, mondván: Vesztükre vitte ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld színéről? ….

Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról, kiknek megesküdtél te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké. ‹‹ (Mó2 32/11-13)

Az Örökkévaló nem bünteti kollektíven a népet, viszont Mózes kirtatja a nép közül a bűnösöket.

Ezekből a sorokból megint Mózes nagyszerűségéről tanulunk, hiszen még a Teremtőnek is meri jelezni, hogy a teljesen jogos büntetés kiszabása előtt figyelembe kell venni a körülményeket és a korábban megígérteket; de ekkora nagy bűn nem maradhat megtorolatlan.

Vasadi Péter (Dov)

Vissza a tudástárba

VÁJÁKHÉL

Hogyan lehetséges hogy a Szombat megtartásának törvénye titokban adatott Izraelnek, – hiszen benne van a Tíz Parancsolatban, amely nyilvánosan adatott a népnek- ? Hogyan gondolhatta ezt a kijelentését Rabbi Simeon?

Rabbi Simeon ben Jochoi mondta: I- en mind a vallási szabályokat nyilvánosan adta és rendelte el, kivéve a szombatról szóló törvényt, mely titokban adatott Izraelnek: “ Köztem és Izrael között adatott a szombat törvénye”.

Rabbi Simeon a következőképpen értette: A Shabbat a léleknek adatott, mely a testben el van rejtve.

Balog Dániel

Ne gyújtsatok tüzet lakóhelyeiteken szombat napján” Miért ezt emeli ki az írás az összes munkák közül?

Iben Ezra így válaszol:

Mivel a Peszach ünnepről azt írja a Tóra, az előző szakaszban, hogy az első és hetedik napon minden munka meg van tiltva, kivéve a főzés tilalmát, ezért jegyzi meg a tora, itt különlegesen,hogy Sabbatkor viszont a főzés tilalma is meg van tiltva.

Még egy magyarázat egy kabalistától:

A pokolban az Örökkévaló megtiltotta a tűz gyújtását, ezert a földön is tilos az.

Még  egy magyarázat (dat zkenim) kicsit könnyeben érthető

A tora kiemelte a tűzgyújtást, mivel ez egy könnyen elvégezhető munka nehogy, azt gondold, hogy a tora csak nehéz munka elvégzését tiltotta meg.

Yehosua Rácz

Azért emeli ki a Tóra különösen a tűzgyújtást az összes munkák közül, mivel a legtöbb dolog és munka tűzzel készül.

Igazából sohasem, de különösen Sábeszkor nem tesz jót két vagy több zsidónak, ha Láson Hárával (rossz beszéddel) szítják a tüzet és ezzel bajt hoznak magukra és másokra. Ezért is tilos Szombaton tüzet gyújtani, “szítani”!

Egy egyszerű magyarázat, hogy a mivel a tűzgyújtás tilalma csak egy a 39 tiltott munkából, így akár bármelyik tilalom is állhatott volna ott. Ez egy kiragadott példa, ami tanít, hogy mind a 39 tilalom ugyanolyan fontos!

A cicesz rojtjait az öt dupla csomó által közrefogott négy helyen is 39-szer tekerjük körbe…

Lefkovics Kornél

Vannak olyan munkák, mint festés, make patis, amik szintén a tűzzel vannak kapcsolatban, de szerintem, ez a tiltás ennél sokkal több, a teremtés első napján teremtetett a fény, ami végigkíséri az egész teremtést, de a hetedik napon megállt a Ö-ó a teremtésben és megpihent.  Ezért mi se hozunk létre világosságot.

Yeshua Rácz

“lakóhelyeiteken”, Ez kizárja a Szentélyt. A lámpa és az oltár tüzét ott szombaton is ébren tartották.

Sőt, a Szentélyben még Jom Kippurkor is hoztak áldozatokat, vagyis gyújtottak tüzet!

“szombat napján”, azaz Ünnepnapokon ( Jom Tov ) szabad tüzet gyújtani. (pl.: égő gyertya lángjából tüzet venni)

Kivéve az Engesztelés napját, mely a “szombatok szombatja” !

Balog Dániel

A Tóra e hetiszakasza ezt irja:

Azután eljött mindenki, akit a szíve indított, akit a lelke hajtott, és elhozta az Hasemnek szánt felajánlását, de az előző szakaszban az aranyborjúnál, nincs írva hogy, lelkükkel és szívükkel adtak. Rambam viszont így ír erről, ez a zsidó nép mindig, mindenkor mindenkinek adni akar mindegy hogy mire csak adni…

A büntetésnél ne felejtsük el, hogy két dimenzióról kell beszélnünk: az egyik, ami maga a büntetés, a másik pedig a példastatuálás.

Vasadi Péter

Vajakhel 35:5 vége: “…ZaHaV vaCheSzef unChoSeT”

A Chasam Sofer írja, hogy ebben a három szóban benne foglaltatik az egész évi Tóraolvasás ideje, vagyis hogy mikor olvasunk Tórát: ZaHaV: Zájin=7 a hetedik nap Szombaton, Hé=5 csütörtökön, Vét=2 hétfőn. Cheszef: Cháf/Káf=jom Kipur, Számech=Szukot, Fé/Pé=Purim és Pészách NeChoseT: Nun=Nérot, gyertyák, vagyis Chanukára utal, Chet=Chodes és ros hasana (mivel ros Chodes Tisriben van), Sin=Savuot, Smini aceret, Szimchát tóra, Táv=Táánit, vagyis a böjtnapokra utal.

Ezen kívül van egy olyan minhág (szokás), hogy mikor valaki aliyát (felhívást) kap a Tórához pénzbeli adományt ajánl fel, aminek a forrása szintén ehez a poszukhoz (mondathoz) köthető.

Lefkovics Kornél

Mind a boldogsághoz vezetik az embert!

›› Beczalél elkészítette a ládát.‹‹  Három ládát készített!

Egyet aranyból, egy másikat fából és az arany ládát beletette a faládába. Végül, elkészített egy harmadik nagyobb ládát is aranyból, amelybe belehelyezte az első kettőt.

Ezáltal, kívülről, belülről aranyláda volt, csak a belső volt fából.

Ez arra tanít bennünket, hogy:

A szegény hittudós, aki  a frigyládához hasonlítható, -  mivel benne is Tóra lakozik – , megbecsülendő és a gazdag tartozik őt vagyonával , ›› arannyal‹‹ elhalmozni.

A frigyládába helyezték el a kettétört kőtáblákat is, jelezvén, hogy a hittudós akit szegénység, nyomor megtört, olyannyira megbecsülendő, mint a gazdag hittudós.

Többet ér a tudomány, mint a gazdagság, mert a gazdagság nem feltétlenül boldogít, de a  Tóra és az, általa szerzett erények igen: lelki erősség, vallásosság, becsületesség, szerénység, józanság, igazságosság, önmegtartóztatás, mind a boldogsághoz vezetik az embert.

Balog Dániel

Aki tanulásával, munkájával szerezte meg jó tulajdonságait!

Amikor az Örökkévaló megparancsolja Mózesnek, hogy nevezze ki Áront és fiait papnak,  azt is belefoglalja, hogy:  ”mindig szent legyen nektek”. A Tóra tehát a kohénok tiszteletére tanít minket.

Ennek részletei például, hogy a kohént kell megkérni elsőnek a bencsolás (étkezés utáni áldás) vezetésére, ő kapja az első aliját (felhívást a Tórához) a Tóra-olvasás alkalmával, stb.

A Misna (Horájot 3,8) kiegészíti ezt azzal, hogy a tisztelet tekintetében ugyan a kohén a legelső, ugyanakkor, ha a kohén nem Tóra tanult ember, akkor az egyszerű zsidó, ha ő viszont Tóra-tanult, kapja a nagyobb tiszteletet. Vagyis a Tóra bármennyire is nagyra tartja a születés által megszerezhető dicsőséget, az azonban semmivé válik azzal szemben, aki nem születésével, hanem tanulásával, munkájával, erőfeszítéseivel szerezte meg a jó tulajdonságait.

Sárosi Gábor

Feltehető ma a kérdés, hogy miért szükséges olyan dolgokról tanulni a zsidóságon belül, ami nem modern téma és már rég nem létezik?

A Talmud mondja, hogy aki az áldozatokról tanul, az egyenértékű azzal, mintha maga mutatta volna be az áldozatot. Ugyan így van ez az összes fajta áldozattal, a kohénok és kohén főpapok ruhájával, a sivatagi Szentély, a Miskán felépítésével és az összes edénnyel és eszközzel is. Ha az ember tanulja és kezdi megérteni e dolgokat, hogy néztek ki és milyen mélyebb jelentéssel bírnak, pont olyan, mintha magunk építenénk a Miskánt és okoznánk, hogy az I-teni Dicsfény, a Shiná lakozzon Izrael népe között. Ezért senkinek nem szabad azt mondania és gondolnia, hogy a Tórában ezek a részek nem fontosak Szentély és papi ruházat hiányában, hanem épp ellenkezőleg, el kell mélyülni bennük!

Vájákhél hetiszakasz jó része a Miskán felépítéséről beszél, azonban az első pár pószuk (mondat) a Sábesz (Szombat) micvájáról beszél. Mivel ez a két rész közvetlenül egymás után szerepel a Tórában, a bölcsek kikövetkeztették, hogy Szombaton tilos volt a Miskánt építeni, továbbá minden olyan munka is tilos Szombaton, ami a Szentély építéséhez szükséges volt. Van más kapcsolat is a Miskán és a Szombat között:

Rabbi Jechiel Jákov Weinberg, másnéven a Seridei Eish mondja, hogy a Sábesz nem a hétköznapok ellentéte, inkább azok tetőpontja. Már a világ teremtése előtt is létezett a Szombat. A teremtés folyamán tette meg HáSem a zsidó népet a Sábesz párjává. A hat hétköznapot a Sábesz előkészületének teremtette. Péntek este, ahogy közeledünk a hét tetőpontjához kijelentjük: Vájchulu – Elkészült, amiről pedig a Talmud állítja, ezen kijelentéssel válunk az Ö-való társává a teremtésben. Ha a zsidó nép nem építi a Szombat Szentségét, akkor a Szombat önmagában áll partner nélkül és nem tölti be teremtett szerepét úgy, ahogy az Ö-való azt elképzelte.

„veászu li Mikdás vesochánti bitochám” – „és építsetek nekem Szentélyt, hogy közöttetek lakozzam”  Az Ö-valónak nincs szüksége otthonra, hanem inkább Ránk van szüksége, hogy építsük a Miskánt. A lényeg nem az, hogy létezzen a Miskán, hanem hogy annak építésében legyen benne részünk. Ezért a Miskán építése nem egy egyszeri folyamat, hanem folyamatosan jelenlévő micva (parancsolat) ami független a Szentélyek fizikai hiányától.

Számos Rishonim (XI.-XV. századi Tóramagyarázók) fenntartja azon véleményét, hogy a Harmadik Szentély az égből fog leereszkedni. A mi generációnknak itt a gálutban (száműzetésben) nem a Szentély fizikai építése a feladata, hanem a Tóratanulás és micvák megtartása. Mondják, hogy minden egyes micva egy részt tesz hozzá az égi Szentély építéséhez, s mikor készen lesz fog leereszkedni. Akkor majd az elmúlt kétezer év összes zsidója által gyűjtött micva kiérdemli jutalmát és osztozni fogunk azokban részvételtől függően.

Így a Szentély valahol nem egy fizikai épület, hanem a Szombat egy állapota. Ezért mikor Tórát tanulunk vagy bármely más micvát teljesítünk, a következő Sábeszt építjük és egyben a Harmadik Szentély is egyben!

Lefkovics Kornél 

Vissza a tudástárba

PEKUDÉJ

A Miskánt is Mózesről nevezték el?

וַיָּקֶם אֶת-הֶחָצֵר, סָבִיב לַמִּשְׁכָּן וְלַמִּזְבֵּחַ, וַיִּתֵּן, אֶת-מָסַךְ שַׁעַר הֶחָצֵר; וַיְכַל מֹשֶׁה, אֶת-הַמְּלָאכָה.

2M/40:33

” És fölállította az udvart a hajlék és az oltár körül és feltette az udvar kapujának takaróját. Így elvégezte Mózes a munkát. “

Egy midrás (Midrash Lekach Tov) szerint a Miskánt is Mózes után nevezték el. Ugyanis ha valaki befejez egy munkát, művet, akkor az utána lesz elnevezve. Az utolsó mozzanat az volt, mikor Mózes “feltette az udvar kapujának takaróját”, מָסַךְ שַׁעַר הֶחָצֵר és ehhez hozzáadta nevének betűit. מָשַׁהֶ. Látjuk, hogy az előbbi három szó első betűi kiadják Mózes nevét.

Gut Sábesz!

Lefkovics Kornél&Rav Shmuel Winzelberg

Miskán és a 36 Cádik?

“אֵלֶּה פְקוּדֵי הַמִּשְׁכָּן”   “Éle pekudéj haMiskon” “Ez a hajléknak az elszámolása…”

A Pekudéj szónak azonban van egy másik jelentése is, miszerint valami hiányzik (nifkád). A Miskán, a Hajlék nem más, mint magának az Ö-valónak a fizikai lakóhelye köztünk.  Így a verset másként értelmezve felmerül a kérdés: Hol lakozzék maga az Ö-való, ha már nem lesz a Miskán (hiányzik)?

A Talmud Szuká traktásusában (45b) a Gemárá mondja, hogy minden generációban él 36 cádik, akikben benne lakozik az i-teni Schiná.

אֵלֶּה =Éle=álef+lámed+hé=1+30+5=36

Kívánok egy Sávuá Tovot, jó hetet, és hogy mindenki találja meg a saját 36 cádikjából minél többet, aki szellemi útmutatást ad ezen a világon!

Lefkovics Kornél& Moyser Balázs

Szentélyek fennálásának évei!

הַמִּשְׁכָּן מִשְׁכַּן הָעֵדֻת “

הָעֵדֻת =hé+ájin+dáled+táv=5+70+4+400=479

מִשְׁכַּן =mem+sin+káf+nun=40+300+20+50=410

הַמִּשְׁכָּן =hé+mem+sin+káf+nun+a szó öt betűje=415+5=420

Pekudéj hetiszakasz első mondatában utalás van mindhárom Szenély fennálásának évszámára.  A sivatagi Szentély összesen míg Jeruzsálembe nem került állt 479 évig.  Az Első Szentély állt 410 évig. A Második Szentély állt 420 évig.

A Chászám Szojfer kérdezi, hogy miért kell a második Szentély számértékéhez még hozzáadni 5-öt, a szó betűinek számát? Mert a Második Szentélyben 5 eltérés volt az Elsőhöz képest.

1.Schina (I-teni Dicsfény) hiánya

2.Ruách háKojdes (Szent Szellem) hiánya

3.Égi Tűzoszlop hiánya

4.Urim veTumim (a kohén főpap 8 ruhadarabjából az egyik) hiánya

5.Oron (arany-sittimfa-arany egymásba illeszkedő hármas “doboz” amiben voltak a kőtáblák) hiánya

Lefkovics Kornél

A Miskán betűi!

„Ez a Miskánnak az elszámolása” - אֵלֶּה פְקוּדֵי הַמִּשְׁכָּן – „Éle pkudéj háMiskán” (Mózes 2/38:21)

De mit is tanít nekünk a Miskán szó maga? Hogyan alkalmazzuk saját életünkre?

A héber Miskán egy mozaikszó, nevének kezdőbetűiből négy másik szót kapunk, amik feltétlenül szükségesek evilági életünk során.

משכּן = mem + sin + káf + nun
1. מ = mem à מטה = mitá = ágy
2. ש = sin à שלחן = sulchán = asztal
3. כּ = káf à כּסא = kiszé = szék
4. נ = nun àנר = nér = gyertya

Az ágy az a hely ahol testünk megpihen és erőt gyűjt a másnapi I-tenszolgálatra. Az asztal az a terület ahol ételeinkre mondjuk az áldást és az étkezés utáni áldást is, továbbá az asztal körül hangzanak el a legtöbb Tóramagyarázatok. A szék segít az előzőek véghezvitelében, továbbá a szék négy lába jelképezi a stabilizációt és hogy az Ö-való négybetűs szent nevén áll a világ létezése.  A gyertya utal a sábeszi, hanukkai és ünnepi gyertyákra, továbbá fényt és spiritualitást ad nekünk ezen a világon.

Az újonnan kapott négy szónak az utolsó betűi pedig: álef + héj + rés + nun = אהרן = Áháron (Áron)

Áron, Mózes bátyja és szószólója volt, az első kohén főpap, az egész zsidó nép közül a legszentebb ember, ő mehetett be egy évben egyszer, Jom Kippurkor a Szentek Szentjébe és képviselhette közvetlenül az egész zsidó népet az Ö-való felé.

Látjuk, hogy a Miskán, ha bár fizikai formában ma már nem létezik, már nevének mélyebb jelentése is közelebb hoz minket az Ö-valóhoz, ami alapvetően a legfontosabb dolog(nak kéne lennie) minden zsidó számára!

Lefkovics Kornél

Vissza a tudástárba