36 elrejtett Fény?
A negyedik Napon teremtette meg az Ö-való a Napot és a Holdat. Akkor mi volt ezen események előtt a fény forrása?
Egészen eddig egy különleges Fény létezett amely a világ egyik végétől a másik végéig volt látható. Miután a Nap a helyére került és átvette a fényforrás szerepét a 4. napon, az Ö-való az előbb említett speciális Fényt elrejtette az Ő szent Tórájában. Ez a Fény ad cádikokat, igaz embereket minden generációnak, akik a Tóra mélységeiben elmerülve különleges képességeikkel bepillantást nyernek a világ működése mögé, így tartva fenn a világot.
Ezért gyújtunk Chanuka teljes ideje alatt 36 gyertyát (1+2+3+4+5+6+7+8=36), hogy megünnepeljük a rejtett Fényt a Tórában, amiről valójában a Chanuka szól. Ez tuljadonképpen a hónap nevében, Kiszlév-ben van elrejtve. Kiszlév első két betűje Kuf és Számech, Kiszuj, ami azt jelenti eltakarva. Az utolsó két betű Lámed és Váv, aminek gemátriai értéke 36 (30+6=36). Így Chanuka végén mikor már mind a 36 gyertyát meggyújtottuk valójában a Tórában elrejtett Teremtés Fényét látjuk és láttatjuk. Ennek a Fénynek óriási szellemi energiája van, amire ha odafigyelünk akkor Chanuka csodájához hasonlóan magunkkal és környezetünkkel is képesek leszünk csodát művelni.
Lefkovics Kornél
Chanuka felül, Purim alul?
Akinek van gyereke vagy már látott gyereket a címben szereplő két ünnepen az tudja, hogy ilyenkor milyen az ünnephez kötődő játékkal szoktak játszani. Régebben kizárólag fából készültek ezek a játékok, mellyel hozzászoktatták a kis gyerekeket a Tórához, pontosabban a Tóratekercshez, amit szintén fából készült tartóra tekernek fel. Alapvető különbség van a két ünnepi játék között, melyből szintén lehet tanulni valami fontosat. Purimkor a gyerekek fából készült kereplőket forgatnak, melynek kialakítása miatt kezükkel alulról fogják meg a kereplőt, míg körkörös mozdulattal zajt csapnak a tetején lévő szerkezettel a gonosz Hámán nevének kiejtésekor. Chanukakor szintén fából készült trendelit forgatnak, aminek a kialakítása olyan, hogy a játékos felül megfogja a trendelit és egy ügyes pörgő mozdulattal már forog is a kis fajáték.
Purimkor Eszter, Mordecháj, a Nagy Gyülekezet tagjai és az akkori zsidó nép imájának, bűnbánásának és megtérésének köszönhették az Ö-való könyörületét megmenekülésükre, vagyis a nép felemelkedése alulról induló folyamat, amit a kereplő alulról fogása jelképez. Chanukakor pont az ellenkezőjére emlékeztet a trendeli. Felülről pörgetik, vagyis a segítség az agresszív Hellén kultúrával szemben egyenesen felülről érkezett, az Ö-való a zsidó nép iránti szeretetéből adódóan menekítette meg őseinket mind fizikai síkon a harcmezőkön, mind szellemi síkon a Szentély újbóli felavatását illetően. Idén mikor kezedbe veszel egy trendelit, gondolj erre a határtalan szeretetre mely felülről jön, így a chanukai gyertyák lángjai erősebben fognak majd világítani és melegebbé teszik szívedet.
Lefkovics Kornél
József és Hanuka kapcsolata!
Hanuka ünnepe minden évben arra az időszakra esik mikor József történetét követjük nyomon a Tóra heti felolvasásakor (Vájésev, Mikéc). Felmerül a kérdés:
Mi a kapcsolata Józsefnek és Hanukának?
Egy mély értelmű magyarázat szerint a görög száműzetés szükségszerű volt a zsidó népnek mert ennek megélésével jóvá tették József eladásának bűnét testvérei által.
Hogy lehet a Hanuka csodája ennek a bűnnek a kijavítása?
Az Ö-való egy olyan világot teremtett amelyben az erők kiegyenlítik egymást. A szentség ereje és a tisztátalanság ereje egyensúlyban vannak egymással. Ezért ha találunk egy olyan szót a szentség világában aminek számértéke megegyezik egy másik szóval a tisztátalanság világából akkor kapcsolat van a két szó között. A szentség birodalmából származó szó ekkor képes ellensúlyozni a tisztátalan birodalomból származót és képes megakadályozni annak végleges romboló negatív hatását.
A szentség birodalmából származó szónak gemátriája:
József = יוסף = Joszef = Jud + váv + számech + fé = 10 + 6 + 60 + 80 = 156!
A görög száműzetésnek vezetője görög király volt (melech jáván), akinek neve (IV.) Antióchusz.
A tisztátalanság világából származó szavak gemátriája:
Görög király = מלך יון = melech jáván = mem + lámed + cháf + jud + váv + nun = 40 + 30 + 20 + 10 + 6 + 50 = 156!
Antióchusz = אנטיוכס = álef + nun + tet + jud + váv + cháf + számech = 1 + 50 + 9 + 10 + 6 + 20 + 60 = 156!
Így értelmezésünk szerint József (HáCádik) szentsége legyőzi a görög (hellén) száműzetés teljes romboló és identitásgyengítő hatását. József érdemében érdemeltük ki azokat a hanukai csodákat melyeket az Ö-való végtelen kegyességéből küldött ránk akkor (ie. 167) és menekülhetett meg a zsidó nép a Szentély újra felavatása mellett.
Lefkovics Kornél
Ami generációkon keresztül megvédett minket a mai napig!
József és Hanuka kapcsolata 2.
Az első részben azt fejtegettem, hogy milyen kapcsolatot véltünk felfedezni József és Hanuka ünnepe közt. Arra jutottunk, hogy József HáCádik szentsége miatt érdemeltük ki, hogy a gonosz görög király, Antióchusz és csapatai felett győzedelmeskedni tudjunk.
Felmerül a kérdés, hogy József honnan szerezte ezt a hatalmas szellemi erőt ami generációkon keresztül megvédett minket a teljes pusztulástól egészen a mai napig?
„Ezek Jákob nemzetségei, József tizenhét éves…”
„…אֵלֶּה תֹּלְדוֹת יַעֲקֹב יוֹסֵף בֶּן שְׁבַע עֶשְׂרֵה שָׁנָה ”
„Éle toldot Jákov Joszef ben svá eszré sáná…”
Mózes 1/37:2 Vájésev hetiszakasz
Miért említi a Tóra rögtön a hetiszakasz elején, hogy József 17 éves volt?
Bölcseinktől tudjuk, hogy Jákob életében többször elment otthonról kisebb nagyobb időszakokra, hogy Sém és Éver tanházában tanuljon. Az ott töltött idő alatt megtanulta, hogy hogyan legyen és éljen zsidóként az apai házban, Izsák és Ábrahám környezetében, zsidók között.
Két hetiszakasszal ezelőtt (Vájéce) az első mondatban ezt olvassuk:
„És elment Jákob Beér Sevából és ment Háránba.”
Tudni kell, hogy Jákob nem közvetlenül ment Beér Sevából Háránba (Izrael földjén kívülre), hanem még előtte elment a már általa jól ismert Sém és Éver tanházába, hogy az ott töltött 14 év alatt megtanulja mindazt, hogyan maradhat meg zsidónak nem zsidók között, Háránban, a bálványimádó apósánál, Lábánnál.
Klasszikus zsidó családban a szülők akkor kezdik el tanítani gyermeküket az álefbészre (a héber ábécé betűire) mikor a 3 éves kort eléri. Mikor József 3 éves lett, apja, Jákob szintén elkezdte tanítani őt a kezdetektől. Vájésev hetiszakaszunk elején (fenti idézet) értesülünk arról, hogy József 17 éves. Ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy Jákob 14 évig tanította fiát, Józsefet (3+14=17). Ezalatt a 14 év alatt Jákob átadott Józsefnek mindent, amit ő tanult Sém és Éver tanházában az ő 14 éve alatt. Megtanította neki, hogy József mikor majd elkerül Egyiptomba és nem zsidók közt kell majd élnie, hogyan is maradjon meg köztük zsidónak. Mind Jákob mind József sikerrel járt és zsidók tudtak maradni zsidó és nem zsidó környezetben egyaránt.
Elmondtuk, hogy József 3 éves volt mikor Jákob elkezdte nevelését, oktatását. Héberül az oktatás chinuch חִנּוּךְ amely szónak a gyöke megegyezik a Hanuka חנוכה szónak a gyökével (חנכ). Így Hanukakor mikor meggyújtjuk a mécseket és a micvát teljesítjük, közben gondoljunk Józsefre és a három ősapára. Melyek azok a tanok amiket tőlük tanulhatunk a Tóra tanulmányozásán keresztül amik segítenek nekünk zsidónak megmaradni ebben kevés zsidóval és sok nem zsidóval teli világban!
Lefkovics Kornél
Ezáltal az események alakulását is pozitív irányba befolyásolhatjuk!
A midrás szerint, József a börtönben töltött évei alatt minden reggel hálélt énekelt az Örökkévalónak. Hálélt örömünnepeinken (pl. Hanuka) szoktunk zengeni. Józsefet pedig eladtak a testvérei, elkerült egy idegen országba, ahol megrágalmazták, majd börtönbe zárták. Ebben a helyzetben egy átlagos ember a legkevésbé sem örülne, nem hanukai, hanem inkább tisábeávi hangulatban lenne.
Akkor miért dalolt József hálaénekeket?
Erre a kérdésre többféle válasz létezik. Talán a legtanulságosabb a következő:
József pontosan látta helyzetét, nem őrült meg. Viszont azt is tisztán látta, hogy egy ilyen helyzetben az ember legnagyobb ellensége a csüggedés, lemondás, depresszió. Ha ennek a csapdájába beleesik, sosem került volna ki a börtönből. Ezért minden napját azzal kezdte, hogy hálaénekekkel jókedvre derítette magát, ami végigkísérte őt egész napján.
Rámbám tanítja, hogy a prófécia kizárólag szimcha (öröm, jókedv) állapotában érkezik az emberre. Tehát József, ha hagyja magát csüggedni, nem tudja megfejteni a főpohárnok álmát. Ezután két évvel még mindig minden nap háléllal tartotta magában a lelket, így képes volt megfejteni a fáraó álmát is, aki emiatt kiengedte a börtönből, és még meg is tette alkirálynak.
Ebből megérthetjük, hogy a depresszió és egyéb destruktív erők elleni küzdelmeinkkel nem csupán pszichológiailag teszünk jót magunknak, de a képességeinket, ezáltal pedig az események alakulását is pozitív irányba befolyásolhatjuk.
Sárosi Gábor
A csoda hirdetésével közelebb hozni másokat az Ö-valóhoz!
A Talmudban eltérő gyújtási szokásokat találunk. Hillél és Sámáj két ellentétes oldalt képviselnek. Hillél szerint minden nap egyel több gyertyát kell gyújtani, Sámáj szerint viszont minden nap egyel kevesebb gyertyát. Kétféle embertípus létezik. Aki közelebb van az Ö-valóhoz és aki távolabb van tőle. Sámáj szerint aki távol van Tőle azt nem kötelességünk közelebb hozni, mert nem éri meg a fáradságot, ezért a kör szűkül nála, kevesebb gyertyát gyújt. Hillél szerint viszont mindenképpen megéri közelebb hozni másokat az Ö-valóhoz, mert már magáért a próbálkozásért is jutalom jár, ezért a kör nála tágul, növekvő számban gyújt gyertyát.
A Talmudban rengeteg helyen találunk e két nagy tudású és eltérő személyiségű rabbiról vitát, amikben az esetek legnagyobb hányadában Hillél véleményét követjük. Így cselekszünk Hanukával kapcsolatban is, vagyis mi is minden nap egyel több gyertyát gyújtunk.
Egy mély magyarázat szerint a Messiás eljövetel után a vélemények felcserélődnek, és Sámáj értelmezéseit fogjuk követni. Amennyiben ez így lesz, a mai hanuka utolsó napján egy gyertyát fogunk gyújtani.
A mostani háláchá értelmében nekünk is még Hillél filozófiáját kell követnünk és gyertyánk meggyújtásával és a csoda hirdetésével közelebb hozni másokat az Ö-valóhoz!
Lefkovics Kornél
József álomfejtésének örök üzenete!
Az egyiptomi Fáraó elmondja álmát, melyben 7 sovány tehén elnyel 7 kövér tehenet. Mégis a sovány tehenek nem lettek kövérek azok elfogyasztása után sem. József i-teni próféciával megfejti álmát, amely örök üzenetet hordoz számunkra is. A 7 kövér tehén jelképezi a hét bő esztendőt ami Egyiptomra várni fog, a 7 sovány tehén pedig a 7 szűk esztendőt ami a bőséget követi. Ezután József az tanácsolja Fáraónak, hogy a 7 bő esztendő alatt össze kell annyi élelmet gyűjteni, hogy azt azt követő szűk éveket túléljék.
Fáraó nem kért tanácsot Józseftől, ő ezt magától mondta az élete kockáztatása árán. Amennyiben ez így van, érdemes jól megfontolni mit is tanácsol nekünk József az álom megfejtésén keresztül.
A legtöbb ember életüket úgy tekintik, hogy a bő esztendőket erre a világra vonatkoztatják és bőségét élvezik, de nem gyűjtögetnek a szűk esztendőkre ami az Olám Hábára vonatkozik, arra a helyre ahova hitünk szerint lelkünk kerül/het földi életünk után. Nem értékelik eléggé azt az időt ami erre a véges világra vonatkozik, és mikor elérkezik életük vége, nincs amit fel tudjanak mutatni a szűk esztendőre, hogy túléljék azt.
Az Olám Hábá bejáratánál visszatekintve láthatjuk majd azokat az angyalokat akiket mi teremtettünk földi életünk során az Ö-való törvényeinek megtartása révén. Minél több micvát teljesítünk annál több ilyen védőangyal áll majd mellettünk felsorakozva. Ők a bő esztendő során begyűjtött “gabonák”, mik aztán a szűk esztendőben segítenek.
Hanukakor is hasonló dolog történt. Amikor sok kancsó olaj volt, nem becsülték meg az egy kancsó olajat, mert sok volt belőle és nem tettek félre belőle. Mikor már csak egy kancsó olajat találtak, olyan nagyra tartották, hogy csoda történt vele.
Ezt a csodát ünnepeljük Hanukakor, ami arra emlékeztet minket, hogy kevesebb értéke van a bő esztendőnek akkor, ha nem tanulunk belőle és készülünk fel a szűk esztendőre is.
Lefkovics Kornél