A sófár (szám)misztikája!
A Selá HáKudajs (Rabbi Isaiah Horowitz, neve Snéj Luchosz Hábrisz műve után) mondja, hogy a sófár fúvás menete valójában tükörképe az Ö-való négybetűs I-ten nevének:
1. י (jud) A jud betűre hasonlít a szájnak az a formája, amikor kinyitjuk, hogy a fújásra készüljünk.
2. ה (héj) Az első héj betűre a fújás előtti levegővétel, a belélegzés hasonlít.
3. ו (váv) A váv betű az a hang ami kijön a sófárból, hiszen a levegő egyenesen áramlik kifelé belőle.
4. ה (héj) A második héj betű pedig a levegő kifújása, a kilélegzés.
Ros Hásánákor (Zsidó Újév) két sorozatban fújjuk meg a sófárt, illetve hallgatjuk meg hangjait.
Az első sorozat fújás előtt többek között a 47. zsoltárverset imádkozzuk, amiben az Ö-való neve mint szigorú attribútum jelenik meg, az Elo-him név (אל-הים) hétszer szerepel benne. Ezen Szent Név elmondása hétszer képes áttörni azt a hét “héjat”, ami elválasztja és elrejti szemünk elől az igazi valóságot.
A sófár (שופר) négybetűs héber neve minden szempontból kapcsolatban áll az Elo-him névvel.
Lássuk a gemátriai kapcsolatot köztük:
1. A két középső betű számértéke:
ופ = váv + fé = 6 + 80 = 86
Az Elo-him név is 86!
אל-הים = álef + lámed + héj + jud + mem = 1 + 30 + 5 + 10 + 40 = 86
2. Az első betű a sin (ש) és számértéke 300.
Ha az Elo-him nevének betűit egyesével kiírjuk ahogy kiejtjük, akkor az összes betű számértéke lesz 300!
אל-הים = álef + lámed + héj + jud + mem
אלף = álef = álef + lámed + fé = 1 + 30 + 80 = 111
למד = lámed = lámed + mem + dáled = 30 + 40 + 4 = 74
הי = héj = héj + jud = 5 + 10 = 15
יוד = jud = jud + váv + dáled = 10 + 6 + 4 = 20
מם = mem = mem + mem = 40 + 40 = 80
A fentiek alapján az összegük megegyezik a sin betűével:
111 + 74 + 15 + 20 + 80 = 300!
3. Az utolsó betű a rés (ר) és számértéke 200.
Ha az Elo-him nevet úgy számoljuk, hogy az elsőtől indulva mindig egy betűvel többet adunk hozzá, akkor a rés betűvel egyezik meg számértéke.
אל-הים
א = egy
אל = harmincegy
אלה = harminchat
אלהי = negyvenhat
אל-הים = nyolcvanhat
1 + 31 + 36 + 46 + 86 = 200!
Mikor Ros Hásánákor elmondjuk a megfelelő zsoltárokat, imákat és meghallgatjuk a sófár hangját, jusson eszünkbe, hogy ezzel a micvával amit épp teljesítünk konkrétan magával a Világ Teremtőjével létesítünk szoros és közvetlen kapcsolatot, továbbá a fújással kérjük meg Őt arra, hogy a szigorú ítélkezés helyett (Din) kegyelemmel (Ráchámim) bíráskodjon felettünk és a Jók Könyvébe írasson be.
Lefkovics Kornél
Az I-teni alma!
Ros Hásánákor (Zsidó Újév) szokás almát mézbe mártani és úgy enni eme ízletes gyümölcsöt. Mit tanulhatunk egy almától?
A Tóra megtiltja a gyümölcsfák elpusztítását (M5/20:19) és összekapcsolja az embert a fával. Szent könyvek tanítják, hogy a lelkek gyümölcsfákban reinkarnálódnak. Mikor egy gyümölcs elfogyasztása előtt a megfelelő áldást elmondjuk, az ahoz a gyümölcshöz kötődő léleknek a felemelkedését segítjük elő. A Fáknak külön saját nyelvük van mellyel folyamatosan áldják az Ö-valót.
Mivel a Tóra az embert a mező fájához hasonlítja, és az ember az I-ten képmására teremtetett, így mondhatjuk, hogy a fák szintén I-ten képmására teremtődtek. Az Ö-való megnyílvánulási formáit, a szférákat is az Élet Fájának, Éc HaChajimnak hívják.
Az Énekek Éneke (2:3) a “Kedvesem”-et egy mezőn termő almafáhozhoz hasonlítja, így utalva az Ö-valóra. Mit tudhatott Salamon király minden idők legbölcsebb embere amit mi nem?
Valószínűleg már ő is sejtette, hogy az Ö-való aláírása ott van minden egyes almában!
Az Ö-való legszentebb neve a Tetragrammaton betűi és azok számértékei: Jud (=10) Héj (=5) Váv (=6) Héj (=5)
Egy hosszában és keresztben elvágott almán vegyük észre a hasonlóságokat:
Az alma külső bőrszerű héja 10 ponttal kapcsolódik az alatta elhelyezkedő terméshúshoz. Az 5 magházban 5 magot találunk. Az alma szára pedig melyik betűre emlékeztet? Természetesen a Váv-ra. Továbbá a szár a magházakkal együtt 6-os formát vesz fel.
Az alma összes részeivel együtt kiadja az Ö-való nevét, aminek a számértéke pedig 26 (=10+5+6+5).
Ki tudja mennyi porzószál van minden alma virágán belül? Természetesen 26!
Mikor Ros Hásánákor almát mártunk mézbe, jusson eszünkbe az Ö-való Szent Neve, az aláírása ott van előttünk.
Mielőtt beleharapunk, a fán termő gyümölcsre való áldás elmondásával pedig segítsünk egy léleknek magasabb szintre kerülni a saját lelkünkével együtt!
Báruch Átá HáSem, Elokéjnu Melech HáOlám, Boré Prí HóÉc! Ámen!
Lefkovics Kornél
Ilyen a földi élet is, mely háborgó tengerhez hasonlít!
Valamikor, egy nemzetközi társaság, elindult, hogy a földet körülhajózza. Háborgó hullámok vetették a hajót ide és tova. A rengeteg hánykódást követően végre egy szigethez ért a hajó, ahol lehorgonyzott.
A sziget telve volt szép gyümölcsökkel és forrásokkal, az utasok neki is estek a finomságoknak. De, egyes utasok így gondolkodtak: Bárha csábítóak a gyümölcsök, de ha jön megint egy nagy vihar a hajó elúszik, és mi a szigeten ragadunk, így nem hagyták el a fedélzetet.
Mások, kimentek a szigetre megszedték magukat minden jóval és visszasiettek a hajó fedélzetére.
Voltak, olyanok is , akik a kelleténél többet időztek a szigeten, midőn visszaértek a hajóra már nem volt számukra ülőhely, csak szűk helyet találtak maguknak.
Akadtak, olyanok is akik annyira elvoltak foglalva az ízletes gyümölcsök élvezésével, hogy az indulási jelzőt sem vették észre és a szigeten ragadtak. Egy ideig még ettek-ittak, de jött a tél és az egész sziget kopár lett és így éhen haltak.
Ilyen a földi élet is, mely háborgó tengerhez hasonlít, benne a világ egy kis sziget.
Az igaz ember számítva, hogy az Ö- való minden pillanatban visszahívhatja őt és ítélőszéke elé idézheti, alig mer a föld gyümölcséből élvezni.
Mások élvezik ugyan a földi gyönyöröket, de aztán kapkodva sietnek megtérni.
Olyan emberek is vannak, akik több időt fordítanak a test ápolására, mint a lélek nemesítésére, élvezik a futólét örömét és csak életük vége felé térnek meg az Ö- valóhoz, ők nagyon nehezen nyernek alkalmas helyet a hajón a jövő életben.
Vannak, olyanok is, akik csak akkor hagyják abba az élvezeteket, mikor már egy lábbal a sírban vannak, őket alig veszi már föl a hajó, sokan elvesznek, tönkremennek a bűn ingoványába.
Végezetül az olyan emberek, kik a sír szélén sem térnek meg, konokul megmaradnak a bűnös útjukon, azok elvesztik a jövő élet boldogságát.
Szívleljük meg a fenti tanítást mert az Ö- való, Ő aki a megtért bűnöst újból felveszi atyai szeretetébe és engesztelődve szól: ›› Én megbocsátok‹‹!
Balog Dániel
A megtértek, olyan magas szinten állnak!
Óriási jelentőséget tulajdonítanak a bölcsek a megtérésnek: ›› a megbánás, a megtérés- felér az égi trónusig‹‹ (Joma, 86)
A megtértek, olyan magas szinten állnak, ahová az igazi cádikok nem jutnak el ( Bráchot 34). Miért?
Mivel, A Cádik, igaz ember nincs olyan megpróbáltatásoknak kitéve, mint a megtért aki előzőleg a vétkek ingoványában lépkedett. Onnan felemelkedni, sokkal de sokkal nehezebb.
Egy chaszid történet meséli: Egykoron Lévi Jichák rabbi, azt mondta, egy sokat vétkező zsidónak, hogy ő irigyli őt…
Engem, kérdezte az egyszerű ember, ugyan miért? Csakis azért, mert a bölcsek szerint, ha valaki megtér tiszta szívből, akkor az összes elkövetett vétke érdemekké változik. Most képzeld el, mondta a rabbi, neked mennyi érdemed lesz, ha megtérsz!
Balog Dániel
A szívből jövő fütyörészés minden kaput kitárt!
Egyszer egy zsidó pásztorfiú ment a városba Rosh Hasana napján. Nem tudta, hogyan kell imádkozni, s még olvasni sem tudott héberül. Csupán azt látta, hogy mindenki a zsinagógához utazott, hogy részt vegyen a szent imádságon. Az járt a fejébe: “ha mindenki a városba megy, nekem is mennem kell!”
Az apjával érkezett a zsinagógába, és nézte miként sír a gyülekezet, látta a közös éneklést és hogy hajlonganak a hívek ide-oda. Megfordult, hogy apját kérdezze: “ Apa, mi ez az egész?”
Az apja válaszolt: Az Ö- való, ül az égi trónján, és mi imádkozunk hozzá egész évben. Az ünnep két napján különösen azért imádkozunk, mert most hozza meg az ítéletet az egész világra és minden egyes személyre az év többi napjaiért.
A fiú kérdezte apukájától, hogy mit tegyen, hiszen nem tud imádkozni. Apuka így válaszolt: Mindösszesen annyit kell tenned, hogy légy csendben és figyeld, ahogyan a többi zsidó imádkozik.
De atyám, ha nem tudom, mit mondanak az emberek, akkor ez lesz- e hatással az Ö- való döntésére? Kérdezte a fiúcska.
Az apját idegesítette a kérdezősködés és kifakadt: Figyelj, maradj csendben, így senki nem fogja tudni, hogy te egy tudatlan parasztfiú vagy!
Néhány percig a fiú mozdulatlanul figyelte ahogyan apja és a többiek imádkoznak, majd felállt és hangosan beszélni kezdett.
Én úgy imádkozom az Ö- valóhoz ahogy legjobban tudok. Sípolni fogok, ahogy fütyülök, a birkanyájamhoz. Elkezdte fütyülni az édes hívó dallamot, mint ahogy a legtöbb pásztor szokta. Apja dühös lett, de a fiú nem hagyta abba, és nem törődött azzal, hogy mit szólnak hozzá mások.
Így történt, hogy Újév napján az addig zárt mennyei kapuk hirtelen megnyílottak, mert a szívből jövő fütyörészés minden kaput kitárt. Izrael imái pedig végül meghallgattattak.
Balog Dániel
›› Menj, és örvendve edd a kenyeredet, jó szívvel idd a borodat, mert már elfogadta Isten a tetteidet!”‹‹ ( Midrásh, Kohelet Rábá)
Bölcseink ezt a mondatot a jom kippur utáni időre értelmezik. A géri rebbe, a Szfász Emesz felteszi a kérdést:
“Mi ez a “már” ebben a mondatban, hogyan kell ezt értelmezni, talán előre elfogadja, amit még meg sem tettünk?”
Meg is válaszolja a következő módon: Jom kippur után a zsidók örülnek, vígadnak, és elkezdenek készülni a nyolc napos örömünnepre, a Szukkotra. Isten pedig előre látja ezt, és annak érdemében, hogy a jövőben ilyen örömmel fogjuk szolgálni Őt (vagyis, hogy ezért kérünk bocsánatot bűneinkért), előre megadja nekünk a kért megbocsátást.
Mit tanulunk mi ebből?
Azt, hogy Jom Kippur napján nem csak az fontos, hogy mit csináltunk rosszul, és mit szeretnénk megváltoztatni magunkban, hanem arra kell koncentrálnunk, hogy milyen lehetőségek rejlenek bennünk, és mi mindent tervezünk elérni. Fel kell ismernünk, hogy a jom kippuri engesztelés nem arról szól hogy igyekszünk elkerülni a büntetést, hanem arról, hogy valójában mivé szeretnénk válni.
Rabbi Feivel Schuster & Gábor Sárosi Silber